6:3 avagy, így kampányolj Erdélyben!

Ahogy azt korábban már megjósoltuk a december 9-i parlamenti választásokra gyúró erdélyi magyar pártok legfontosabb témája maga a kampány lett, jobban mondva az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) azon állítása, amely szerint a választási törvény által előírt alternatív bejutási küszöbnek köszönhetően két magyar tömörülés is bekerülhet a bukaresti törvényhozásba. Az egyszerűen csak a 6:3 formulával jelölt küszöb kapcsán elvadult a szópárbaj a különböző médiákban, a nyomtatott sajtótól a közösségi oldalakig. E választási kampány, amely gyakorlatilag önmagát teszi meg kampánytémává, így nem ígér sok újdonságot, és a különböző szereplők tartalmi kiüresedéséről árulkodik.

Október 30-án lejárt a december 9-re kiírt parlamenti választások jelöltállítási határideje, így most már biztosan lehet tudni, hogy kik is szállnak ringbe a szavazók kegyeiért. Mint arról már beszámoltunk, világossá vált, hogy Erdélyben több magyar politikai formáció is megméretteti magát, ám egészen mostanáig nem lehetett tudni, hogy valójában hány. A vezetőváltáson nemrégiben túlesett Magyar Polgári Párt (MPP) bejelentette, idén sem állítanak jelölteket, szavazóik belátására bízzák, hogy kire is adják majd le voksaikat. Korábban felmerült, hogy a polgáriak az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) közös pólust hozzanak létre az eddig egyeduralkodó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellen, ám a két párt elnökének, Biró Zsoltnak és Toró T. Tibornak a tárgyalásai múlt héten látványos kudarcba fulladtak.

Döntésével az MPP nehéz helyzetbe került, hiszen képviselői egy része átigazolhat a Néppárthoz, ahogy az például Maros megyében meg is történt, egy másik részét pedig elégedetlenséggel tölti el a passzivitás, ennek például háromszéki polgáriak adtak hangot. Az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásai miatt pedig a Néppárt részéről érik komoly támadások a tömörülést.

Az MPP kiesésével két szereplő maradt a színpadon. A keddi jelöltállítási határidőig az EMNP harmincnyolc képviselő- és negyven szenátorjelöltet indít, míg az RMDSZ minden választókerületben – háromszáztizenöt képviselői és százharminchét szenátori körzetben – rendelkezik majd jelöltekkel. Kelemen Hunor, a Szövetség elnöke elmondta, felméréseik szerint a tömörülés újra átlépi az öt százalékos hagyományos választási küszöböt, és kizárta annak lehetőségét, hogy a Néppárt parlamenti mandátumokat szerezzen. Azt azonban valószínűnek látja, hogy a megosztottság miatt néhány képviselői helyet veszítsen az RMDSZ.

A Mikó-ügy hősei mindkét oldalon

A jelöltlisták rövid áttekintése egyértelművé teszi, és erre a Manna.ro összeállítása is rámutat, hogy az EMNP néhány nagyobb médiafigyelemnek örvendő választókerületre próbálja kihegyezni a küzdelmet. Ezek közül a leglátványosabb kétségkívül a Sepsiszentgyörgyöt is magába foglaló körzet, ahol a híres Mikó-ügy két főszereplője indul egymás ellen. Az RMDSZ még szeptemberben világossá tette, hogy Markó Attilát, a Székely Mikó Gimnázium egyházi tulajdonba való visszaszolgáltatása miatt börtönbüntetésre ítélt közhivatalnokot indítja Háromszéken. Nagy meglepetést keltett, hogy vele szemben a Néppárt Sánta Imrét, a gimnázium előtt hosszú hetekig tüntető református lelkészt dobja a ringbe. Háromszéken indul Toró T. Tibor EMNP-elnök is, Markó Béla kihívója pedig Tőkés László testvére, Tőkés András lesz.

A kampány Mikó-ügyre való koncentrálása nem meglepő, hiszen már a szeptemberben megrendezett hatalmas tüntetésből is politikai tőkét próbált kovácsolni mindkét tábor. A sepsiszentgyörgyi helyzet példaértékű lehet az egész kampány számára, hiszen megmutatja, hogy a két ellenfél valójában nem állít a választók elé erősen különböző javaslatokat, mindketten ugyanazokon a szimbolikus kérdéseken lovagolnak napestig. Ez a tény főként az EMNP tekintetében visszás, hiszen a párt saját létezését épp azzal legitimálja, hogy valós alternatívát ígér az RMDSZ-szel szemben. E valós alternatíva hiánya azonban a Néppárt létének alapjait kérdőjelezi meg. Az RMDSZ sem büszkélkedhet különösen tartalmas programmal, a magyar nyelv regionális nyelvként való elismertetésének meglobogtatása ugyanazon rituálét erősíti, mint az EMNP „következetesen autonómista” diskurzusa.

6:3

A helyzeten az sem igazán javít, hogy az elmúlt napokban radikalizálódott a médiaharc a Néppárt legfontosabb kampánytémája, a 6:3-as alternatív küszöb körül. A Toró T. Tibor által vezetett alakulat úgy látja, képes átlépni azt az alternatív bejutási küszöböt, amely hat képviselői és három szenátori körzetben megszerzett relatív többséghez köti egy párt parlamenti jelenlétét.

Az RMDSZ ezt lépten-nyomon cáfolja, az elmúlt napokban a Transindex nevű erdélyi magyar hírportálon egymás után jelentek meg a Szövetség képviselőinek ilyen irányú szövegei. Megszólalt Kovács Péter, a tömörülés főtitkára, illetve Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is, mindketten úgy vélik, hogy sem a felmérések, sem pedig a június helyhatósági választások adatai nem adnak okot optimizmusra az EMNP számára. Kelemen Hunor az MTI-nek úgy nyilatkozott, a nyáron megszerzett közel negyven-negyvenötezer néppárti szavazat még egy szenátori kerületben való győzelemhez sem lenne elég.

Az Erdélyi Magyar Néppárt azonban kitart a siker lehetősége mellett, a 6:3 pedig kampányának középpontjába került. Korábban már beszámoltunk róla, hogy az RMDSZ népszámlálási kampányának látványelemeit mintegy eltulajdonítva, a Néppárt a „6:3 – Minden magyar nyer” szlogennel rukkolt elő. Válaszul RMDSZ-esek a „6:3=0 – Minden magyar veszít” feliratú bannerekkel vágtak vissza, utalva a politikai megosztottság veszélyeire. A néppárti kommunikátorok nem maradtak adósok a reakcióval, az elkövetkezendő hetekben pedig az alábbi plakátlánc újabb elemekkel egészülhet ki.

Az EMNP 6:3-as kampányának legfontosabb célja a mobilizálás, hiszen egy a valószerűség látszatát keltő győzelmi lehetőség felmutatása lelkesedéssel és nagyobb szavazókedvvel töltheti el a párt szimpatizánsait. A szimpatizánsok mellett az eddig otthon maradók azon részét is a szavazófülkékbe csábíthatja, akik az RMDSZ-re nem, ám olyan kihívóra szavaznának, akiért érdemes eljönni otthonról a szavazás napján, vagyis akinek van esélye a sikerre. A 6:3-as kampány által megcélzott választók közül a harmadik szegmens talán a legérdekesebb. Olyan emberekről van szó, akik fogékonyak a radikálisabb hangvételére, ám eddig mindig az RMDSZ-re szavaztak, mert őt látták egyedül esélyesnek, és komolyan vették az egység-retorikát, amely szerint a megosztottság a parlamenti képviselet elvesztésével jár. A Néppárt most ennek a hipotetikus kategóriának is szól, december 9-én kiderül, hogy valójában mekkora is ez a kategória.