Mire elég a polgárpukkasztás?

Támogatói szerint felrázta a lengyel politika állóvizét, és újjáépítheti az összeomlott baloldalt, ellenzői szemében egyszerű bohóc, aki most Lengyelország megváltoztatásáról papol, miközben korábban évekig a kormánypárt soraiban politizált. A figyelem érdekében a parlament előtt is füves cigit szív, eltüntetné a keresztet minden közintézményből, és a jobboldali ellenzéki vezért saját pénzén küldené nyaralni. Janusz Palikot a tavalyi választások előtti hónapokban a semmiből építette fel Lengyelország harmadik legnagyobb pártját, kérdés azonban, hogy mi áll a figyelemhajhászás mögött, és hogy mire lehet elég ez a politikai show a konzervatív ország nagypolitikájában.

Az, hogy a Janusz Palikot alapította, PR-okokból a meglehetősen szerénytelen Palikot Mozgalma (Ruch Palikota, RP) névre keresztelt párt felkavarta a lengyel politika állóvizét, kétségtelen tény. A tavalyi választások előestéjén a leginkább rendkívül liberális társadalompolitikai elképzeléseivel hangos visszhangot kiváltó párt végül a szavazatok tíz százalékával, a harmadik legnagyobb pártként jutott parlamentbe. Mivel azonban a pártvezér mindenek előtt a jelenlegi politikai rendszerrel való szembenállást helyezte az épülő imázs középpontjába, már rögtön a választások után felmerült a kérdés: vajon parlamenti pártként, a politikai „establishment” szerves részévé válva képes lesz fenntartani népszerűségét a fromáció.

Botránypolitizálás töretlen erővel

A korábbi sikeres vállalkozó és PR szakemberei azonban nem nyugszanak, és azóta is folyamatos témát szolgáltatnak a közvéleménynek. A könnyűdrogok legalizálásáért való tüntetés részeként néhány képviselő a parlament előtti közterülten szívott marihuánás cigerattát, később pedig olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, mely a kemény drogok birtoklását is legalizálná (ez értelmezésükben amfetamin, kokain és heroin esetében egy grammot, az LSD-nél pedig 500 milligrammot jelentene).

Gyakorlatilag október óta téma az egyház és az állam teljes szétválasztása, amit a pazarlónak vélt államilag támogatott hittan oktatás és az egyházi adókedvezmények megszüntetésével kezdenének. Természetesen ehhez a célhoz is megtalálták a megfelelő figyelemfelkeltő eszközt, mégpedig a közintézményekben kifüggesztett keresztek eltávolításának követelésével. Magától adódik a legmegfelelőbb célpont a kampányhoz: a lengyel alsóház, a szejm üléstermében felfüggesztett vallási jelkép. Legfrissebb akciójuk keretében az RP egyik képviselője beperelte a szejmet, mert véleménye szerint az sérti az ateista képviselők vallási- és lelkiismereti szabadságát.

A futball Európa-bajnokságot megelőzően 17 000 zloty (kb. 1,2 millió forint) értékű utalványt gyűjtöttek össze a konzervatív ellenzéki párt (Jog és Igazságosság, PiS) nem kevésbé megosztó vezetője, Jarosław Kaczynski részére, arra kérve az általuk a lengyel belpolitikai háború fő okának tartott politikust, menjen nyaralni a nagy esemény idejére, nehogy elrontsa a csodálatos nemzetegyesítő hangulatot.

A Palikot Mozgalma a központi pártfinanszírozás teljes eltörlése mellett is kampányol, a javaslatot azonban a kormányerők gyorsan leszavazták a parlamentben. A párt alelnöke ezt egyszerűen így kommentálta: „ezek a politikai eretnekek még az iszlámra is áttérnének, ha az plusz központi pénzeket jelentene nekik.”. Persze ez még visszafogott megjegyzés Palikot néhány évvel ezelőtti televíziós kommentárjához képest, amikor is az azóta tragikus körülmények közt elhunyt elnököt egyszerűen ”parasztnak” nevezte.

A pártnak azonban szüksége is van a látványos akciókra és az erős társadalmi mozgalmi jelleg fenntartására, hiszen maga a milliomos pártvezér évekig a kormánypárt soraiban politizált, így pedig nehéz a rendszer ellen harcolni. Azért maradhatott mégis sokak szemében hiteles, mert már ezekben az években is folyamatos botrányaival próbálta liberálisabb irányba terelni pártját.

Lehet ezzel választást nyerni?

Persze adja magát a kérdés: a hangoskodás elég lehet-e egy esetleges kormányalakításhoz? Ennek megválaszolásához meg kell néznünk a jelenlegi lengyel társadalmi és politikai viszonyokat.

A bár a lengyel rendkívül konzervatív társadalomként van elkönyvelve világszerte, ez mára egyre jobban oldódóban van. Az emberek többsége például mára támogatja a meleg párok kapcsolaton belüli öröklési jogát, még ha a Palikoték által bőszen javasolt hivatalos élettársi kapcsolatnak egyelőre több is az ellenzője. A mesterséges megtermékenyítés szabályozását a nagy többség égető kérdésnek látja, és egyre többen osztják a liberális álláspontot. Ezt a folyamatot, valamint ezt a növekvő (jórészt fiatalokból álló) réteget azonban az RP színre lépéséig senki sem képviselte a parlamentben. Mondhatni, a lengyel politikai paletta lényegesen konzervatívabb volt, mint a tükrözni kívánt társadalom, Janusz Palikot pedig erre érzett rá remekül.

Az újraválasztott kormánypárt, a Polgári Platform ráadásul egyre nyilvánvalóbban megosztott. A liberális és a konzervatív szárny kompromisszumkényszere egyre inkább sakkban tartja a liberálisabb vonalhoz tartozó kormányfőt, Donald Tuskot is. A belső konfliktusokat az RP megjelenése tovább élezte, egészen odáig, hogy több kormánypárti képviselő átállt Palikoték soraiba, aminek következtében a kormánytöbbség mindössze három széknyire olvadt. A korábban kormányon is lévő másik baloldali párt, az SLD pedig sem a kormányrúdnál, sem pedig ellenzékben nem tudott megfelelni saját választói elvárásainak, így tavalyi látványos összeomlása is segítette a változásokat.

Az is egyértelmű, hogy RP jelenlegi szélsőségesen liberális retorikája nem alkalmas a tömegpárt szerepére, tavalyi eredményénél jobbat ez nehezen hozhat. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ez az új hangszín és a látványos politizálás a kulcs ahhoz, hogy a párt megmaradhasson jelenlegi népszerűségének szintjén. Valamint arról sem szabad elfeledkezni, hogy azoknak a fiataloknak a többsége, akik majd három év múlva választanak először, jó eséllyel befogadó lesz erre a hangvételre, mint ahogyan már tavaly is sok addig politikailag közömbös, a porondon régóta jelenlévő erőkből kiábrándult fiatalt tudott aktivizálni a párt. Számukra az is rendkívül vonzó, hogy a Palikot Mozgalma egy látványosan alulról építkező párt (az országos ismertség megszerzésével ideje a névcserének is, melyre az interneten szavazhatnak majd szimpatizánsaik), és valóban igyekszik új megközelítést adni a demokrácia jelenlegi gyakorlatának. Magyarországhoz hasonlóan például Lengyelországban is nehezen lett volna elképzelhető korábban, hogy bármely politikai erő olyan képviselőket delegáljon a parlamentbe, akik nem hajlandóak belépni a pártba.

Mindeközben Donald Tusk miniszterelnök számára mind a párton belüli konzervatív ellenzék, mind pedig a jelenlegi koalíciós partner, a Lengyel Parasztpárt (PSL) kezd egyre kellemetlenebbé válni. A PSL által felügyelt agrárminisztérium friss korrupciós botrányára is látványosan csapott le a miniszterelnök: a miniszter lemondása után bejelentette, hogy átmenetileg maga felügyeli majd az újjászervezést, ami virágnyelven a minisztérium saját embereivel való feltöltését jelenti. Arról nem is beszélve, hogy a kis párt már nagyon régóta folyamatosan a parlamenti küszöb környékén egyensúlyoz, támogatottságának növekedését pedig a mostani botrány sem segíti. Így arra is reális esély van, hogy a PO számára idegesítő, ám hű partner legközelebb már parlamentbe sem kerül. Főleg úgy, hogy komoly súly és beleszólás nélkül egyre inkább háttérbe szorul, és feloldódik a lassan öt éve tartó koalícióban.

Lesz-e kiegyezés?

Bár Tusk korábban élesen elhatárolódott a Palikottal kötendő koalíció lehetőségétől (a drogkérdést emlegetve fő okként), egyre közelebb kerül egymáshoz a két vezér. Ugyan Palikot és pártja hangosan bírálja a neki nem tetsző intézkedéseket, gazdasági kulcskérdésekben hajlandónak látszik a segítségre. Miután a PSL bekeményített a nyugdíjreform rendkívül kényes kérdése kapcsán, Tusk sikeresen megszerezte Palikoték támogatását ahhoz.Gazdasági kérdésekben egyébként sem túl hangos az RP, amit sokszor szemére is vetnek képviselőiknek. Az ügyesen összerakott imázs nagyjából a modern, szekuláris, vállalkozásbarát Lengyelország felépítését hirdeti, ami nagyon sokban nem tér el a PO által képviselt irányvonaltól. Persze erre a többi pártnak sincsen oka, hiszen a terület éppen az előző ciklus sikersztorijának számított. Palikoték könnyen közvetíthetően csomagolt programja egykulcsos társasági- és személyi jövedelemadót, valamint szintén egykulcsos ÁFA-t követel, az pedig szinte biztos, hogy Tusk hajlandó némi kompromisszumra ezen a téren, ha ez a párton belül erősödő elégedetlenkedők kigolyózását biztosítaná.

Ugyanakkor a legnagyobb bukkanót éppen ez a személyi rivalizálás jelenti. Tusk nem arról híres, hogy szereti maga körül a hatalmát veszélyeztetőket, Palikot pedig szintén nem az a kimondott háttérember. Ezért egyszer már távoznia is kellett a miniszterelnök környezetéből. Mivel az extravagáns politikus a PO minden emberénél karakteresebb közszereplő, így neki nem igazán kell attól félni, hogy pártja arcát veszti választói előtt, és SZDSZ-mintára belebukik a kis koalíciós párt bólogató szerepébe. A kérdés inkább az, hogy Donald Tusk hogyan tudna kezelni egy ilyen helyzetet.

Palikot kijelentette, hogy az eddig hozzá dezertáló politikusok mellett jelenleg is két kormánypárti politikus vár arra, hogy kinyíljon előtte az RP ajtaja. Ő azonban állítása szerint a kormányválság kialakulását elkerülendő, nem engedi ezt. Felmerül a kérdés, hogy a fentiek tekintetében miért is lenne neki rossz egy előre hozott választás? A pillanat azonban tényleg nem a legmegfelelőbb számára, a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív PiS támogatottsága ugyanis rég nem látott magasságokban van, egy esetleges konzervatív váltás pedig nyilván lenullázná jelenlegi manőverezési lehetőségeit. Ráadásul a felmérések szerint a lengyelek nagy többsége nem bízik Palikot személyében, egy kormányválság berobbantása pedig valószínűleg nem tenné őt sokkal szimpatikusabbá.

A kormányfőnek még így is szüksége lehet a liberális támogatásra, befolyásának növelése, a párt társadalmi politizálásának megerősítése és a sikeres PR-hadjárat folytatása pedig jelenleg tökéletesen megfelel Palikotnak. Idővel majd megkéri az árát.