A Bundestag jóváhagyta a spanyol bankmentést

A német törvényhozás alsóháza csütörtök este nagy többséggel jóváhagyta a gondban lévő spanyol bankrendszernek szánt 100 milliárd eurós mentőcsomagot. Németország a költségeknek körülbelül 30 százalékát fogja vállalni. A német képviselők nagy hányada szavazott igennel, azonban a szimbolikus kancellári többség elmaradt. A szavazás előtt Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter arra buzdította a politikusokat, hogy támogassák a spanyol bankmentést.

Sok német képviselő nyaralását félbeszakítva utazott Berlinbe, hogy a parlament rendkívüli ülésén részt tudjon venni. Az európai pénzpiacok nagy várakozással néztek a csütörtöki szavazás elébe, a Bundestagban ugyanis nem kisebb kérdésről döntöttek a képviselők, mint a spanyol bankrendszer sorsáról. Az előzetes találgatásoknak megfelelően a német alsóház nagy többséggel járult hozzá ahhoz, hogy a spanyol állam az EFSF-en (Európai Pénzügyi Stabilitási Alap) keresztül 100 milliárd eurós hitelhez jusson hozzá, amit a spanyol bankok feltőkésítésére és újrastrukturálására kell fordítania. Az 583 megjelent képviselő közül 473 voksolt a mentőcsomag mellett, a szimbolikus kancellári többséghez – mikor a kormányzó párt(ok) ellenzéki szavazatok nélkül is minőségi többséget képviselnek – a kormányzó „fekete-sárga” (CDU/CSU-FDP) koalíciótól 311 igenlő szavazatra lett volna szükség, de csak 301-en szavaztak a hitel mellett. Így az Angela Merkel által vezetett szövetségnek szüksége volt a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek (Die Grüne) támogatására is. A reformkommunista Die Linke a bankmentés ellen szavazott.

 Az esti szavazás előtt a kormány részéről Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szólalt fel, és érvelt a spanyol bankoknak szánt mentőöv mellett. „A spanyol bankszektorban kialakult probléma egész Európa pénzügyi stabilitását veszélyezteti. A jelenlegi fertőző helyzet pedig könnyen továbbterjedhet. Spanyolországnak szüksége van egy gyors és átfogó segítségre, ezért pénzügyi hozzájárulásunk szükséges ahhoz, hogy egybetartsuk az eurózónát”- érvelt a miniszter. Schäuble ugyanakkor dicsérte a madridi kormány eddig meghozott reformjait, különösen a munkaerőpiaci és nyugdíjreformokat. „Spanyolország jó úton jár”- mondta Schäuble. „Azonban a sikert a bankszektor bizonytalansága komolyan veszélyezteti.” A mentőcsomag viszont lehetőséget nyújt az időnyerésre Spanyolország számára, hogy a reformok hatásai beérjenek és sikeresek legyenek.

Az ellenzék hevesen támadta a kormányt, de megszavazta a javaslatot

Schäuble beszéde után elsőként a legnagyobb ellenzéki párt (SPD) frakcióvezetője Frank-Walter Steinmeier kért szót, és azzal vádolta meg a kormányt, hogy az eurótérség válságát bármilyen konzekvens, hosszútávú elképzelést nélkülözve kívánja megoldani. „Vállrángatások közepette a kormány eddig minden piros vonalat átlépett”- véli Steinmeier. „A helyzet azonban az, hogy az európai fegyelmezetlenség egyes unió-és FDP-párti képviselőket eltántoríthat a segítség megszavazásától”- ezzel a szociáldemokrata képviselő arra utalt, hogy a javaslat elfogadásához pártja támogatatására is szüksége van Merkeléknek. Ugyanakkor Steinmeier felvetette azt a javaslatot is, hogy az ilyen helyzetek kezelésére banki védőhálót kéne létrehozni, amit a bankadóból és nem az adófizetők pénzéből finanszíroznának. „Nem szabad minden áron megmenteni a bankokat! Azoknak a bankoknak, amelyek képtelenek fenntartani önmagukat, el kell tűnniük a piacról”- zárta sorait Steinmeier.

A Zöldek frakcióvezetője Jürgen Trittin szerint a szövetségi kormány hibásan érvel az euróválság kapcsán. Ugyanis Spanyolországban nem az állam, hanem a bankrendszer van veszélyben. Ezért Trittin szükségesnek tartja az eurózónában lévő bankunió létrehozását, a bankoknak létrehozandó adósságfék, valamint az európai betétbiztosítás intézményének bevezetését.

Schäuble szerint Németországnak nem hátrányos a spanyol mentőhitel

A német kormány hivatalos honlapján (bundesregierung.de) csütörtök este megjelent egy interjú Wolfgang Schäubléval, melyben a pénzügyminisztert a spanyol bankoknak szánt hitelről, valamint a hitel kapcsán lévő kockázatokról interjúvolták meg. Arra a kérdésre, hogy Spanyolország miért kért segítséget bankjai megsegítésére, Schäuble a következőt válaszolta: „Spanyolország már megtette azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek az államadósságot csökkentik és a gazdaságot növekedési pályára állítják. A spanyol bankrendszerben azonban egy speciális probléma leledzik – hasonló a pár évvel korábbi amerikaihoz –, mégpedig a túl sok ingatlanhitel, ami ingatlanpiaci buborékot generált. Ezért a spanyol bankok kiegészítő tőkére szorulnak. Ezt a tőkét pedig a spanyol állam rendelkezésére bocsájtjuk, hogy a bankjait feltőkésíteni és újrastrukturálni tudja”- nyilatkozta a pénzügyminiszter.

A következő kérdés arról szól, hogy Németországnak keletkezik-e hátránya abból, ha a spanyol segítségért kezeskedik. Schäuble szerint Németországnak semmilyen hátránya nem fog származni a támogatásból, természetesen fennáll egy „bizonyos mértékű kockázat”, azonban a miniszter biztos abban, hogy Spanyolország teljesíteni fogja a vállalt kötelezettségeit. „Időt nyerünk a piacokon a spanyoloknak, amíg a nyugtalanság – azaz a bizalmatlanság az euróban – elmúlik. Éppen ellenkezőleg: Németországnak komoly érdeke van abban, hogy az euró egészében stabil maradjon, és ezért az összes olyan fertőzésveszélyt – Görögországot vagy most épp a spanyol bankokat – úgy kell megoldani, hogy a piaci nyugtalanság, akár ránk nézve is, ne jelentsen veszélyt.

Molnár Tamás Levente

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »