Alkotmánybíróság elé kerülhet Vajdaság Alapokmánya is

A Szerbiai Alkotmánybíróság döntése, amellyel a Vajdaság illetékességéről szóló törvény egyes szakaszait alkotmányellenesnek minősítette, megosztotta a közvéleményt, de a szakmát is.

Egyesek úgy vélik, jogos a döntés, mások szerint “ellentmondásos” és a szerb alkotmányban található, Vajdaságra vonatkozó “téves és elvétett” rendelkezések következménye.

Az alkotmánybíróság döntését meg kell jelentetni a Hivatalos Lapban ahhoz, hogy jogerőre lépjen, akkor válik kötelezővé és végrehajtandóvá.

Emlékeztetőül: az alkotmánybíróság három nappal ezelőtt olyan döntést hozott, amellyel a Vajdaság illetékességével kapcsolatos törvény több mint 20 szakaszát alkotmányellenesnek minősítette.

Az ezt követő vita már azt a kérdést feszegeti, vajon következőként az alkotmánybíróság elé kerül-e Vajdaság Alapokmánya is, s vajon az új, most felálló hatalom is azon dolgozik majd, hogy nyesegesse Vajdaság illetékességi körét.

Momčilo Grubač, a szövetségi alkotmánybíróság egykori elnöke úgy véli, ez a döntés az alkotmány Vajdaság autonómiájára vonatkozó téves, rossz rendelkezéseinek következménye.

Véleménye szerint az alkotmány egészében, de különösen a Vajdaságra vonatkozó részében e tartomány polgárainak álláspontjával ellentétben áll, “annak ellenére, hogy a legfelsőbb jogi aktusnak a releváns politikai tényezők konszenzusát kellene tükröznie”.

“Ebben az esetben az történt, hogy ezt a tartomány akarata ellenére hozták, s ez a szavazás alkalmával is nyilvánvalóvá vált, miután ez Vajdaságban nem sikerült. Emiatt a Vajdaság autonómiájára vonatkozó rendelkezések egyszerűen nem legitimek. Ez, ami most van, mindössze az alkotmány rossz rendelkezéseinek következménye”, véli Grubač.

Slobodan Orlović, az újvidéki Jogi Kar tanára számára az alkotmánybíróság döntése nem okozott meglepetést, noha “kissé késésben” van, lévén, hogy a törvény alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezései már bizonyos jogi következményeket eredményeztek, de ezért okolható az alkotmánybíróság túlterheltsége is.

Véleménye szerint az alktománybíróság döntése során feltehetően az alkotmány 183. szakaszából indult ki, amely a tartomány illetékességeit taglalja, s ezek, mint ilyenek, nem bővíthetők további törvényekkel, amit viszont ez a törvény igenis megtett.

Az alkotmánybíróság következő lépése feltehetően a tartomány alapokmánya alkotmányosságának kivizsgálása lesz, lévén, hogy ehhez a törvényhez hasonló kitételek vannak abban is, jegyezte meg Orlović.

Ratko Marković alkotmányjogász helyesnek tartja az alkotmánybíróság döntését, s azt hansúlyozta, hogy az alkotmánybíróság egy nyilvánvaló dolgot erősített meg – hogy Vajdaság autonómiájának továbbépítése helyett ez a törvény egy leendő állam alapjait határozza meg.

“Az alapokmány és a törvény el kellene mélyítse az autonómia elemeit, ehelyett ezek az államiság részeit és elemeit tartalmazzák, s emiatt nyilvánította alkotmányellenesnek az alkotmánybíróság. Az alkotmánybíróság döntése helyénvaló, az alkotmányt pedig lehet bírálni, de amíg érvényben van, addig feltétlenül tiszteletben kell tartani”, mondta Marković, aki hozzátette, Szerbia alkotmánya szerint Vajdaság autonómiával rendelkezik, de nem az államiság és az autonómia hibridjével, ezért hát az alapokmánynak és a tartomány illetékességeit szabályozó törvénynek is az autonómia elemeit kellett volna elmélyítenie, s nem az államiság olyan elemeit belevinni, mint a főváros, a regiók fogalma (amely egyébként az alkotmány előtt nem ismeretes), a részleges nemzetközi megállapodási kapacitás stb.Véleménye szerint a tartomány illetékességéről szóló törvényt voltaképpen azért fogadták el, hogy “igazolják az alapszabályban fellelhető törvénytelenséget”.

Amikor az alkotmánybíróság döntése megjelenik a Hivatalos Lapban, akkor az végleges, általános érvényű és végrehajtó erejű lesz, mondja Marković, s azt hangsúlyozta “nem jöhet számításba semmiféle Strasbourg, meg a kollektív jogok megsértése sem”.

“Szerbia államberendezéséről van szó, márpedig ez egy szuverén állam, s abszolut szabadsága van eldönteni, hogyan fogja az államberendezését szabályozni. Vajdaság polgárainak semmiféle kollektív joguk nincs az autonómiára”, véli az alkotmányjogász.

Vlatko Ratković, a szerbiai parlament törvényhozó bizottságának korábbi elnöke azt magyarázta, hogy az alkotmánybíróság ezen döntése nem követeli okvetlenül azt, hogy a köztársasági parlament új törvényt hozzon Vajdaság illetékességéről, s – mint mondta – az alkotmánybíróság meghatározhatja, milyen módon váltják valóra ezt a határozatot.

Ratković számára ellentmondásos az alkotmánybíróság döntése, lévén, hogy a törvény szakaszainak nagy része – álláspontja szerint – össze van hangolva az alkotmány szellemiségével és a modern európai társadalmak haladó törekvéseivel.

Figyelmeztetett arra is, hogy a törvény alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezései még nincsenek hatályon kívül helyezve, mert ehhez az is szükséges, hogy az alkotmánybíróság