Szakadóban a német kormánypárti koalíció?

Nehéz időket él át a német kormánypárti koalíció: a permanens CDU-FDP (Kereszténydemokrata Unió-Német Szabaddemokrata Párt) ellentét mellett most a testvérpárttal is meggyűlt a baja Angela Merkel pártjának. Horst Seehofer a CSU (Bajor Keresztényszociális Unió) elnöke egy interjúban keményen kritizálta az EU-csúcson hozott döntéseket és a szövetségből való kilépéssel fenyegette meg a német kancellárt.

A közös valuta válságának hatásai elérték Németország határait. Noha a német gazdaság teljesítőképességében ez még annyira nem is látszik meg, viszont politikai téren mindenképpen érezni a feszültséget. Ezt bizonyítja Horst Seehofer a CSU elnökének kedden megjelent interjúja a Stern magazinban. A bajor miniszterelnök kemény szavakkal illette az EU-országok állam- és kormányfői csúcstalálkozóján meghozott döntéseket, valamint a koalícióból való kilépéssel fenyegette meg Angela Merkelt, amennyiben további pénzügyi kötelezettségvállalásokat fog tenni a válsággal sújtott államok felé. „Valamikor majd eljutunk arra a pontra, amikor a bajor kormány és a CSU nem fog tudni többé igent mondani”, fogalmazott a pártelnök. Seehofer ugyanakkor figyelmeztette a CDU-t, hogy szakadás esetén a CDU „nem tudhatná magáénak a biztos többséget a parlamentben”. Az pedig könnyen Angela Merkel kormányzásának végét jelentené.

„Németország már így is határokon átívelő eurómilliárdos kötelezettségvállalásokat és garanciákat tett”, folytatta Seehofer. „A legnagyobb félelmem, hogy a pénzpiacok egyszer csak megkérdezik: Németország tényleg tudja mindezt vállalni? Ez az a pont, amit a lehetséges forgatókönyvek közül a legveszélyesebbnek tartok.” A CSU elnöke nem kímélte Wolfgang Schäuble német pénzügyminisztert sem, amiért a miniszter múlt héten az Alaptörvény módosítását vetette fel a fiskális paktum és az ESM miatt. A két szerződés miatt ugyanis a német törvényhozás kénytelen lenne a demokratikus legitimációval nem rendelkező Európai Bizottsággal közösen gyakorolni az államháztartás feletti döntés jogát, ami ellentétes a német Alaptörvénnyel. Seehofer az eset kapcsán ezt üzente a pénzügyminiszternek: „… el a kezekkel az Alaptörvénytől! Ennek az Alaptörvénynek köszönhetjük a legstabilabb jogállamot és demokráciát a német történelem során. Nem akarunk másik alkotmány!” A keresztényszocialista elnök minden lehetőséget kizárna a tekintetben, hogy Németország további kompetenciákat exportáljon az „európai szörnyállamnak”, hozzátette, a CSU a „régiók Európája” megteremtése mellett teszi le a voksát.

A bajor miniszterelnök véleménynyilvánítása természetesen nem maradt visszhang nélkül. Angela Merkel német kancellár Robert Ficoval történt keddi, berlini találkozója során meglehetősen diplomatikusan megjegyezte: noha létezik közte és Seehofer között ellentét az európai integráció kapcsán, de ettől függetlenül a koalíció összességében szorosan áll együtt. Az euróválsággal kapcsolatban Robert Fico kijelentette: a lakosság türelme egyszer el fog fogyni. Ezt a mondatot akár Seehofer is mondhatta volna.

Az azonban bizonyos, hogy a két régi szövetséges (CDU-CSU) közti vitából legtöbbet az ellenzék profitálhat, elsősorban a legnagyobb ellenzéki párt, az SPD (Német Szociáldemokrata Párt). Az SPD főtitkára Andrea Nahles a Seehofer-interjú kapcsán a következőt nyilatkozta: „Ez az ember először megakadályozta, hogy a gyermekgondozási segély kibővítésével 1,2 milliárd eurót folyósítsunk új óvodák létesítésére. Most pedig hasonló módon és eszközökkel megpróbálja az eurózónával megvalósuló ésszerű és méltányos politikát megtorpedózni. Meddig kíván még Merkel asszony nyomás alatt lenni?”, tette fel a kérdést Nahles.

Guido Westerwelle német külügyminiszter a Südwest Pressének elmondta: „Az európai szörnyállamról szóló kijelentések súlyosan károsítják azt a projektet, hogy Európát a politikai unió hazájának teremtsük meg. Európa nem szörny, hanem a jövőnk és jóléti biztonságunk”. Birgit Homburger (szintén) FDP-képviselő élcelődve így kommentálta Seehofer interjúját: „… Horst Seehofer dühkitörései között eltelt idő folyamatosan csökken.”

Mindazonáltal a CSU képviselőinek provokatív kirohanásai sem hozzák meg a kívánt fellendülést a párt népszerűsége szempontjából, ezt bizonyítja a Stern magazin által készített felmérés. 14 hónappal a tartományi parlamenti választások előtt a párt népszerűsége tovább zuhant, a választásra jogosult bajorok mindössze 43 százaléka támogatná a CSU-t. Ez még a 2008-as mélypontnál is rosszabb, amikor is a szeptemberi választások alkalmával a CSU a szavazatok 43,8 százalékát szerezte meg, történelmi bukást könyvelve el ezzel az eredménnyel.