Már 2003-ban tudtak a neonáci terrorhálózatról

A Berliner Zeitung hétfői számában tudósított arról, hogy az olasz titkosszolgálat (AISI) már 2003-ban tájékoztatta a német Alkotmányvédelmi Hivatalt (BfV) egy militáns neonáci szervezet létezéséről. A hivatal azonban nem foglalkozott az üggyel. Ez újabb kellemetlen adalék a német alkotmányvédelem NSU-ügyben elkövetett hibáihoz.

A tavaly novemberben napvilágra került neonáci gyilkosságsorozat hátterével kapcsolatban újabb kellemetlen tényt tárt fel a Berliner Zeitung. A lap információja az olasz titkosszolgálat 2011 decemberi, német alkotmányvédelemhez írt hivatalos levelén alapul. Ez az olaszok neonácikkal kapcsolatos ismereteit összegzi és hivatkozik arra, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) 2003 márciusában konkrét jelzést kapott az olasz titkosszolgálattól egy neonáci terroszervezet létezéséről Németországban.

A 2003-as jelentés egy 2002 novemberi, a belga Waasmunsterben rendezett neonáci találkozóról szól, többek közt olasz és német szélsőjobbosok részvételével. Az esemény után olasz neonácik bizonyos körökben beszámoltak arról: bizalmas beszélgetések során egy neonáci katonai hálózat létezéséről szereztek tudomást. Az irat szerint egy német neonáci militáris szervezet is létezett, a – 2009-ben elhunyt – milliomos Jürgen Rieger vezetésével. Rieger németországi és svédországi ingatlanjait használták bázisként a neonáci csoportok. A kérdésre, hogy miért nem foglalkoztak az üggyel, az Alkotmányvédelmi Hivatal – hétfőn lemondott – volt elnökének, Heinz Frommnak kellett választ adnia csütörtökön az NSU-val (Nemzetiszocialista Földalatti Mozgalom) foglalkozó vizsgálóbizottság előtt.

A főként türingiai és bajorországi neonácik régóta szoros kapcsolatokat ápoltak olasz társszervezeteikkel. A vizsgálati fogságban tartott, az NSU segítésével vádolt Ralf Wohlleben többször részt vett olaszországi neonáci találkozókon, ahol pénzbeli támogatást is adott olasz társainak – írja a Spiegel. Az AISI jelentése szerint egy 2008-as találkozón déltiroli, frankeni és bajor neonáci csoportok egy lehetséges idegenellenes akcióról, valamint egy, a bevándorlók által működtetett üzletek helyét tartalmazó térkép megalkotásáról egyeztettek.

A neonáci terrorsejtet kilenc migráns és egy rendőrnő meggyilkolásával, illetve további robbantásokkal vádolják. Az ügy felderítése rengeteg problémát hozott a felszínre. Egyrészt a rendőrség mulasztásait a nyomozások során, amikor nem vették észre az összefüggéseket a gyilkossági esetek között. Másrészt az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) sem fordított kellő figyelmet az NSU-ra. A beépülő ügynökökkel kapcsolatos akták megsemmisítése is éles bírálatot váltott ki. Az Alkotmányvédelmi Hivatal a gyilkosságsorozat nyilvánosságra kerülése óta kritikák kereszttüzében áll, melyek a hét elején személyi változásokat is hoztak magukkal: lemondott Heinz Fromm, az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) elnöke, valamint Thomas Sippeltől, a türingiai BfV elnökétől is megvonta bizalmát a tartományi parlament.