Ülésezett a Nemzeti Összetartozás Bizottsága

A felvidéki Komáromban tartotta kihelyezett ülését az Országyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága. Az ülést megelőzően szlovákiai politikusok nemtetszésüket fejezték ki amiatt, hogy egy magyar parlamenti bizottság Szlovákia területén tartja meg ülését, azonban az ülést semmilyen atrocitás nem kísérte. A felkért előadók ismertették a szlovákiai magyarság helyzetét több aspektusból is (politikai, demográfia, civil szféra, egyház, ifjúság), a délutánt pedig kulturális programokkal töltötték a magyar képviselők.

Június 27-én Komáromban, Szlovákiában ülésezett a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága. A Bizottságnak ez volt a negyedik, határon túlra kihelyezett ülése: Beregszászban (Kárpátalján), Topolyán és Lendván (Délvidék), valamint Nagyszalontán (Partium) már korábbi alkalmakkor tanácskoztak a képviselők. A külhonban megtartott ülések eddig mindig zavartalanul lezajlottak, a komáromi ülést azonban némi izgalom előzte meg. Egy nappal a bizottság ülése előtt a szlovák parlament elnöke, Pavol Paska, valamint a Híd-Most elnöke, Bugár Béla is nemtetszését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a magyar parlament egy bizottsága Szlovákia területén tartja meg az ülését.

Paska felháborodását a pozsonyi magyar nagykövettel, Balogh Csabával is közölte: „Nem gondoljuk, hogy ez a megközelítés szokványos. Az ajtó mindig nyitva áll, és üdvözöljük a magyar képviselőket, de a protokolláris és a diplomáciai keretek között”. Paska külön nehezményezte, hogy a magyar parlament úgy szervezte ezt a kihelyezett ülést, hogy arról nem tájékoztatta hivatalosan Szlovákiát. „Szlovákia egy szuverén ország. Ezek az urak ebbe a szuverén államba jönnek, hogy Szlovákia polgárairól beszéljenek.” A szlovák házelnök véleményét teljesen jogosnak ítélte meg Bugár Béla, aki „ismétlődő hibának” nevezte a komáromi kihelyezett ülést.

Pavol Paska a pozsonyi magyar nagyköveten keresztül már meg is hívta Kövér Lászlót Szlovákiába; egyrészről magyarázatot kíván hallani magyar kollegájától, másrészt pedig tisztázni akarja, hogy „ezután a kapcsolatuk a kölcsönös tiszteleten és egyenlőségen fog-e alapulni” – olvasható a Felvidék Ma hírportál cikkében.

A szlovákiai politikusok felől érkező kritikát a NÖB ülésén résztvevő magyar politikusok értetlenkedve fogadták; Pótápi Árpád bizottsági elnök semmi kivetnivalót nem talált a kihelyezett üléssel kapcsolatban, és emlékeztetett arra, hogy eddig egyik külhoni helyszínen sem szembesültek hasonló problémával. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke – aki előadóként vett részt az ülésen – ahhoz az esethez hasonlította a helyzetet, amikor Sólyom Lászlót nem engedték be Szlovákiába, a Szent István szobor felavatására.

A Külügyminisztérium egyébként nem kívánta kommentálni az esetet, azzal védekezve, hogy a NÖB ülés a Parlament reszortja. Rámutatott azonban: a külügyi tárca természetesnek tartja, hogy a nemzeti összetartozás bizottsága közvetlen kapcsolatot tartson a határon túli magyarsággal, és Magyarország kész arra, hogy ezt a témát kétoldalú fórumokon megvitassa.

Az előzmények ellenére a kihelyezett NÖB ülés meglepően nyugalmasan zajlott, igaz, fokozott érdeklődés volt tapasztalható a szlovák média részéről, azonban semmilyen provokációra, atrocitásra nem került sor. Ezt elősegítette valószínűleg az is, hogy az autonómia kérdésköre nem került elő az ülés során. Az ülés meghívott előadói között voltak szlovákiai magyar politikusok, a tudományos és civil szféra alakjai, a pedagógus szövetség egy munkatársa, valamint különböző felekezetű lelkipásztorok.

Az előadások általános képet adtak a felvidéki magyarság helyzetéről, némi optimizmusra okot adó beszámoló azonban csak a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalát képviselő Tokár Gézától hangzottak el, aki civil szektorban érzékelhető fiatalok és a pozitív követelések előtérbe tolódását emelte ki. Berényi József MKP elnök az eddig publikált népszámlálási eredmény alapján egyenesen úgy nyilatkozott: megszűnésre ítéltetett a szlovákiai magyarság, s leszögezte: a megmaradás érdekében szükség van a felvidéki magyarság intézményi, pénzügyi és jogi kereteinek bővítésére. Gyurgyík László szociológus a szlovákiai magyarság létszámcsökkenése kapcsán megállapította: bár a jelenség a természetes öregedés, a migráció és az asszimiláció negatív trendjeinek közös együtthatása, a népességfogyás legnagyobb részéért az asszimiláció okolható.

Az ülés második blokkjában helyet kapó ifjúsági szervezetek (Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzata, Diákhálózat, Via Nova ICS, Téka) előadásai – a korábbi pesszimista hangvétellel ellentétben – reményteljesnek bizonyultak, mert tanúskodtak, hogy az öntevékeny csoportok sikerrel tudják megszólítani a felvidéki fiatalságot, és ügyesen használják ki a Kárpát-medencei magyar ifjúsági csoportok összekapcsolásában rejlő lehetőségeket. A NÖB képviselői egytől egyig gratuláltak a felvidéki magyar ifjúsági szervezetek képviselőinek, és további eredményes munkát kívántak nekik.

A NÖB tagjai a délután folyamán ellátogattak Tardoskeddre, ahol a helyi falumúzeumot tekintették meg, a kirándulást Deákiban folytatták, ahol a Halotti beszéd című festményt nézték meg, majd az utolsó állomás Alsószeli volt, ahol a felvidéki magyar civil szervezetekkel folyt megbeszélés.