Mi lesz veled, Schengen?

Az illegális bevándorlási hullám miatt egyes schengeni államok visszaállítanák a határellenőrzést. Az uniós belügyminiszterek jövő heti, luxemburgi találkozójukon tárgyalnak a kérdésről – közölte összeállításában az EUbusiness című hírportál.

Franciaország és Németország még április 26-án az uniós belügyminisztereknek címzett levélben vetette fel, hogy visszaállítaná a schengeni övezeten belüli határellenőrzést. A két ország kifejezetten az illegális migráció problémáját nevezte meg kiváltó okként, ahogy Sarkozy volt francia elnök fogalmazott: „ha Európa nem tudja megvédeni saját határait, majd mi megtesszük”.

A javaslat szerint a schengeni övezet tagállamai  „kivételes esetekben” visszaállíthatnák a határellenőrzést. A tervezett szigorítások elfogadása esetén a schengeni övezeten belüli országok számára lehetővé válna, hogy hat hónapra visszaállítsák a határellenőrzést, amely  „kivételes körülmények” fennállása esetén további fél évre meghosszabbítható.

Cecilia Malmström, az Európai Unió bel-és igazságügyi biztosa aggodalmát fejezte ki a javaslatot illetően.”Számunkra nem létezik többé az a levél” – szögezte le. Hozzátette: nem szabad elfeledkezni arról, hogy a levelet még a korábbi konzervatív elnök, Nicolas Sarkozy írta alá, azóta pedig irányváltás következett be a francia belpolitikában.  „Még nem egyeztettem a francia kormánnyal, de biztos vagyok benne, hogy konstruktív javaslattal fognak előállni a következő miniszteri találkozón” – tette hozzá.

A Schengeni Egyezmény értelmében az övezet tagállamai megszüntették a belső határellenőrzést, a külső hatáokat pedig közös ellenőrzés alá vonták. Ettől csak kivételes esetekben lehet eltérni (biztonsági vagy  terroristaveszély, egyes jeles események), ilyenkor az érintett tagállam átmenetileg visszaállíthatja a rendszeres igazoltatást a határokon.

Az Európai Unió hosszú ideje küzd a schengeni övezet fenntartásárt, a növekvő illegális bevándorlási hullám azonban Európa-szerte egyre nagyobb aggodalmat vált ki. Az arab tavasz pedig csak olaj volt a tűzre; tavaly tavasszal menekültek ezrei indultak útnak a Földközi-tengeren át Olaszország és Görögország felé. Franciaország ennek eredményeképpen ideiglenesen lezárta olaszországi határait. 

Sarkozy-nek nem az említett levél volt az egyetlen kirohanása a határellenőrzést illetően. Áprilisban azzal is fenyegetőzött, hogy Franciaország kilép a schengeni övezetből, mivel az képtelen hatékony lépéseket tenni az illegális bevándorlás megfékezésére. Mindez feletébb felzaklatta az ország partnereit, a belga belügyminiszter, Joelle Milquet azzal vádolta az akkori elnököt, hogy az ügy sokkal inkább szól a szavazók megnyeréséről, mint mély meggyőződésből.

Nem ez az első eset, hogy veszélybe kerülnek a schengeni egyezmény rendelkezései: Dániában a parlament pénzügyi bizottsága 2011. július 1-jén elfogadott el javaslatot a Németország és Svédország irányába történő szigorított határellenőrzésről. A schengeni térség vívmányait felfüggesztő intézkedést Koppenhága azzal indokolta, hogy meg kell fékezni a határellenőrzés hiányából adódó határon átnyúló bűnözés, fegyvercsempészet és emberkereskedelem egyre nagyobb gondot jelentő terjedését. Az EU erős nyomásgyakorlása sem tudta jobb belátásra bírni a dánokat, végül a 2011. szeptemberi választások jobbközép győzelme simította el az ügyet.