Megint Magyarországot bírálta Brüsszel

Az adórendszer átalakításának hatásait, a Költségvetési Tanács szűk hatáskörét, a középtávú költségvetési tervezés hiányát, a közigazgatás átláthatóságát és az oktatási reformot is bírálta az Európai Bizottság a Magyarország számára szerdán elfogadott ajánlásaiban. Brüsszel szerint a Magyarország által benyújtott reformprogram alapján a kormány jó irányba tesz lépéseket, de ezek több helyütt sem elegendők.

Vegyes pillanatképet fest az Európai Bizottság Magyarországról a testület által szerdán elfogadott ajánlásaiban. Az elmúlt egy év intézkedései, a közelmúltban bejelentett magyar tervek, valamint az április végére Brüsszelnek megküldött konvergenciaprogram és nemzeti reformprogram alapján a Bizottság úgy látja, hogy a magyar kormány legtöbbször jó irányba próbált meg lépéseket tenni, de az egy évvel ezelőtt tett ajánlások csak részben teljesültek – olvasható a testület elemzésében.

A Bizottság ebből kifolyólag úgy döntött, hogy a tavaly elfogadott ajánlások idén is maradjanak érvényben. „A költségvetési kiigazításnak folytatódnia kell, de további intézkedések szükségesek a beruházásvezérelt gazdasági növekedés megteremtéséhez is” – írja a testület.

Brüsszel szerint „a magyar kormány jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy biztosítsa a 2012-es és a 2013-as államháztartási hiánycél teljesülését, és folyamatosan vezeti ki a rendszerből az egyszeri bevételi tételeket”. Ettől függetlenül a Bizottság úgy látja, hogy rövid- és középtávon továbbra sem biztosított a célok teljesülése, az idei 2,5%-os, és a 2013-as 2,2%-os deficitcélt fenntartható módon kell elérnie Magyarországnak – vetíti előre a testület.

A Bizottság bírálja azt is, hogy a pénzügyi stabilitásról szóló sarkalatos törvény nem tartalmaz kötőerővel rendelkező középtávú költségvetési tervet. Nem tartja elegendőnek a Bizottság a Költségvetési Tanács hatáskörének bővítését sem a korábban sokat kritizált jelentős szűkítés után. Az elfogadott elemzésében Brüsszel azt írja, hogy „a testület még mindig nem foglalkozhat döntő jelentőségű ügyekkel, és a többéves költségvetési tervezés is csak indikatív jellegű” – ismétli meg a Bizottság.

A közelmúltbéli adóváltozásokat Brüsszel úgy értékeli, hogy azok hátrányosan érintik az alacsonykeresetűeket, és ebből kifolyólag nem is járulnak hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez.

Kiterjedt strukturális reformterveket vázolt fel a magyar kormány a nemzeti reformprogramban, amely kapcsán számottevő előrelépés figyelhető meg – jegyzi meg a Bizottság, hozzátéve, hogy „a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét és az üzleti környezet javítását célzó intézkedések ugyanakkor egyelőre hiányoznak”. Kiemeli Brüsszel, hogy a nők foglalkoztatásának ösztönzése, és az aktív munkaerőpiaci politika végrehajtása „még mindig hiányos, de inkább problémás”.

Az Európai Bizottság kritizálja a közigazgatás működésének átláthatóságát, és a közelmúltbéli oktatási reformokat is. Utóbbi kapcsán a BruxInfo korábban megírta, a tankötelezettség korhatárának leszállítása, és az államilag támogatott felsőoktatási rendszer noha nem sért uniós jogot, de a Bizottság szerint az EU által meghatározott célkitűzéseknek ellentmond. Ezt támasztja alá a szerda reggel elfogadott elemzés is, megjegyezve, hogy a korai iskolaelhagyók számának növekedéséhez, valamint további szegregációhoz vezethetnek az új oktatási intézkedések.