Ismét panaszkodnak Magyarországra

Ausztria és Németország szerint a magyar hatóságok nem ellenőrzik kellő hatékonysággal a szerbiai és a bosznia-hercegovinai határszakaszt. Legalábbis erre lehet következtetni az osztrák kormány elmúlt hetekbeli reakcióiból, és abból, hogy a lengyel elnökség a jövő heti belügyminiszteri tanácsülés napirendjére is felvette az egyre növekvő uniós embercsempészet kérdését, amely főként észak-afrikai és közép-ázsiai menekülteket, és magyar embercsempészeket érint.

„Az Európai Unió külső határai könnyen átjárhatók, a tagállami és uniós intézkedések pedig lagymatagok” – fakadt ki augusztus végén az osztrák belügyminiszter azután, hogy a bécsi hatóságok azon a héten már zsinórban az ötödik magyar kötődésű embercsempészetről voltak kénytelenek beszámolni a sajtónak. Bár Johanna Mikl-Leitner nyilvánosan soha nem vádolta meg Magyarországot azzal, hogy a magyar hatóságok a felelősek az incidensekért, de a nyilatkozatokból és az azóta eltelt intézkedésekből mégis arra lehet következtetni, hogy nagy az osztrák elégedetlenség.

A bécsi kormány inkább csak az embercsempészetre, mint az észak-afrikai események és a gazdasági válság természetes következményére akarta felhívni az Európai Unió figyelmét, rövid távon viszont feltehetőleg a magyar félre akart nyomást gyakorolni azzal, hogy tegye hatékonyabbá a határőrizeti szervek munkáját délen.

Ausztriában egy hét alatt 200 illegális határsértőt fogtak el az embercsempészekkel együtt, egy magas rangú tanácsi forrás viszont úgy fogalmazott, „összesen már 3-4 számjegyű azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak a száma, akiket lefüleltek Nyugat-Európában, és akik a magyar határon jutottak be az EU-ba, Ausztria mellett már Németországból is panaszkodtak” – tette hozzá.

Ausztria viszont ettől függetlenül igyekezett a háttérben kezelni az ügyet, az osztrák belügyminiszter a magyar kollégáját kérte az együttműködésre, és ehhez segítséget is ajánlott. Az osztrák problémamegoldásra jellemző, hogy a sajtóban sem a magyar határőrizeti hiányosságokról, és a képességek megkérdőjelezéséről beszéltek az illetékesek, sokkal inkább arról az ötpontos megállapodásról, amit az osztrák és a magyar kormány kötött egymással.

Eszerint a bécsi hatóságok segítséget nyújtanak Budapestnek: 20-30 osztrák határőr segít majd a magyar-szerb határon a magyar kollégáknak; fokozott mélységi ellenőrzéseket végeznek közösen az Ausztriába vezető közútvonalakon; igyekeznek több adatot és információt megosztani egymással; osztrák-magyar elemző és nyomozócsoport jön létre az embercsempészet gyökereinek a felkutatására (úgy tudjuk, főként Szabadka környékén kutakodnak majd a rendőrök); a két ország közösen lép fel az embercsempészet ellen a Frontex és az Europol segítségét is kérve.

Utóbbi részeként a magyar és az osztrák belügyminiszter levélben kérte az uniós vezetőket, hogy közösségi szinten is foglalkozzanak a problémával.

Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a lengyel elnökség kezdeményezésére az uniós tagállamok belügyminiszterei már a jövő heti tanácsülésen is megvitatják az embercsempészet kérdését, ami óriási méreteket öltött az elmúlt hónapokban az EU-ban.

A BruxInfo által látott diplomáciai iratok szerint az osztrák belügyminiszter a szeptember eleji uniós nagyköveti értekezleten rámutatott arra, hogy a Magyarországról érkező embercsempészet az elmúlt hónapokban többször is problémát okozott, és hogy a tárcavezető már azt megelőzően is többször próbálta ráébreszteni az EU-t az illegális bevándorlás elleni küzdelem és a külső határellenőrzés hiányosságaira.

A dokumentumok szerint az Európai Bizottság is ráeszmélt a problémára, és készül is a jövő heti belügyminiszteri tanácsra, mégpedig egy olyan nem hivatalos anyagot (non-paper) állít össze vitaindítónak, amelyben statisztikákkal akarja bemutatni a probléma nagyságát, és így ráébreszteni a tagállamokat az embercsempészet komolyságára.

Az Európai Bizottság egyelőre nem reagált a BruxInfo megkeresésére, így nem tudjuk, hogy a testület mekkora szerepet akar vállalni ebben az ügyben.