Újabb perpatvar az Európai Bíróságon

Olaszország és Spanyolország hétfőn panaszt emelt az Európai Bíróságnál az ellen, hogy a többi tagállam az ő beleegyezésük nélkül akarja bevezetni az EU-s szabadalmat.

Az európai szabadalmi rendszerről 2011 márciusában állapodtak meg az illetékes miniszterek, akik szerint az egységes szabadalom-bejelentés több millió eurót fog megspórolni a vállalkozásoknak. Róma és Madrid azonban úgy látja, a 25 tagállam által támogatott javaslat diszkriminál. 

Az olasz külügyminisztérium egy nyilatkozatban bejelentette, panasszal fordult az Európai Bírósághoz, hogy megvédje az Unió értékeit a visszaélésektől. A nyilatkozatban az áll, hogy a fokozott együttműködési eljárást soha nem akarták „addig feszíteni, amíg megszünteti az európai szerződések eredeti céjait. A fokozott együttműködési eljárás alkalmazása a szabadalmak terén ellentétes az egységes piac szellemével, mert megosztoittsághoz és torzulásokhoz vezet a piacon belül és előítélettel kezeli az olasz vállalkozásokat.”

Az egységes EU-s szabadalom támogatói azt mondják, itt az idő, hogy az Unió végre megszüntesse az eddigi rendszert, amely arra kényszerítette a cégeket, hogy az EU mind a 27 tagállamában bejegyeztessék a terveiket 23 különböző hivatalos nyelven, hatalmas költségekért.

A bíróság most másodszor avatkozik bele az európai szabadalmi vitába. Mielőtt márciusban a 25 egyetértő tagállam megállapodott volna a fokozott együttműködési eljárásról, a luxemburgi székhelyű bíróság kimondta, hogy a tervezett Közösségi Szabadalmi Bíróság felállítása ellentétes az EU jog rendelkezéseivel.

Cséfalvay Zoltán magyar stratégiai államtitkár azt mondta, a kérdést a versenyképességi miniszterek június 27-én fogják tárgyalni Luxemburgban egy rendkívüli ülésen. Michel Barnier, a belső piacért és szolgáltatásokért felelős európai biztos azonban azt mondta: „Biztos vagyok benne, hogy a fokozott együttműködési eljárás, amelyet a Bizottság bemutatott, nem diszkrimináló. Biztosítva vagyunk, hogy sem az olasz, sem a spanyol vállalkozások semmilyen diszkriminációt nem fognak elszenvedni.”

A szabadalmakat jelenleg az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) adja ki, amelyet 1977-ben állítottak fel és 38 ország ügyeivel foglalkozik, az EU tagállamait is beleértve. Az úgynevezett „európai szabadalom” azonban valójában nem több, mint a nemzeti szabadalmak egy csoportja, amelyekre minden országnak a saját szabályi vonatkoznak.

Február 15-én az Európai Parlament is megadta a felhatalmazást a tagállamoknak, hogy a fokozott együttműködési eljárást alkalmazzák az egységes szabadalmi rendszer felállításához, a 25 egyetértő tagállam között létrejött megállapodás szerint pedig végül az agol, a német és a francia lesz a három munkanyelv a szabadalmak terén.

Egy kényes területet azonban a miniszteri megállapodással még nem rendeztek, nevezetesen azt, hogy az egyes országok joggyakorlatát is össze kellene hangolni és létrehozni egy, a vitás ügyek rendezésére hivatott bíróságot is. Az Európai Bíróság döntése azonban, amelyben elvetette a Közösségi Szabadalmi Bíróság létrehozását végül megkérdőjelezte magának a szabadalomnak is a lehetőségét.

A magyar EU-elnökség számításai szerint a szétszabdalt jelenlegi szabadalmi rendszer körülbelül 750 millió euró költségtöbbletet jelent az európai vállalkozásoknak évente.

Álláspontok:

„Olaszország ma beadta a fellebbezését a luxemburgi Európai Bírósághoz a Tanács 2011. március 10-i döntése ellen, amely lehetővé teszi egy közös európai szabadalom bevezetését 25 tagállam fokozott együttműködési eljárásával” – írja az olasz külügyminisztérium közleményében. „Ezzel Olaszország meg kívánja védeni az Európai Unió értékeit és céljait a hatalmi klikkek kialakításának kísérletével szemben, a méltósághoz való egyenlő jog elvének megsértésével szemben, és az egyes tagállamok nyelvének és kultúrájának tiszteletének szellemében. Olaszország vitatja az európai integráció ezen negatív precedensének: a fokozott együttműködés soha nem arra szolgált, hogy olyan megosztó eszköz legyen, amelyet végül addig feszítenek, amíg eltörli az európai szerződések emberségre felszólító normáit. Ez egy olyan módszer volt, amivel az államok bizonyos csoportjai fejleszthették az integráció azon eszközeit, amelyekben a többiek nem voltak érdekeltek.”

„Nem értjük, hogy a spanyol és a többi nyelv miért nem kaphatja meg a franciával, angollal és némettel azonos státuszt” – tette fel a kérdést a spanyol Eu-s ügyekért felelős miniszter, Diego Lopez Garrido. „A spanyol kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a fokozott együttműködési eljárást itt egy olyan intézkedéshez használták fel, amely kizárja Spanyolországot egy olyan mechanizmussal, amelyet paradox módon éppen azért találtak ki, hogy megkönnyítse a tagállamok integrációját. Spanyolország úgy gondolja, hogy a jövőbeni európai szabadalom nem épülhet nyelvi diszkriminációra. A spanyol egy nagy európai nyelv, a spanyol vállalatokat, a spanyol fejlesztőket és feltalálókat nem lehet diszkriminálni nyelvi okok miatt” – érvelt a spanyol miniszter.

Michel Barnier belső piacért felleős európai biztos azonban kijelentette, az olaszoknak és a spanyoloknak meg kell hozniuk döntésüket, de reményét fejezte ki, hogy Olaszország és Spanyolország egy idő után szintén csatlakozni fog a fokozott együttműködési eljáráshoz, mert „ez lenne az általános európai érdek”.

Következő lépések:

• 2011. június 27.   Luxemburgban rendkívüli ülésen tárgyalják meg a szabadalom kérdését a tagállamok miniszterei.

• Fél éven belül Az Európai Bíróság meghozza döntését a spanyol és olasz panaszról.