Brexit: kivonulással fenyegetőznek a japán vállalatok

Japán londoni nagykövete szerint nem maradnak a brit piacon a japán és más külföldi vállalatok, ha a brit EU-tagság megszűnése után jelenlétük nem lesz nyereséges.

Curuoka Kodzsi japán nagykövet csütörtökön a brit gazdaságban jelenlévő legnagyobb japán termelő és pénzügyi vállalatok vezetőinek társaságában tárgyalt Theresa May brit miniszterelnökkel a Downing Streeten.

A megbeszélés után a diplomata újságíróknak kijelentette: ha Nagy-Britanniában honos külföldi cégek „működéséből a továbbiakban nem származik nyereség”, akkor egyetlen magáncég sem tudja fenntartani működését a brit gazdaságban. Curuoka Kodzsi hozzátette: ez nem csupán a japán vállalatokra érvényes. A nagykövet szerint „nagy tétre menő ügyről van szó, és ezt mindenkinek szem előtt kell tartania”.

  • Nem ez az első ilyen jellegű japán figyelmeztetés
A japán kormány már nem sokkal a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott – a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert – népszavazás után átiratot küldött a brit kormánynak, közölve: azok a japán vállalatok, amelyek Nagy-Britanniába telepítették európai központjukat, áthelyezhetik a kontinentális EU-tagállamokba ezeknek az érdekeltségeknek a vállalatigazgatási tevékenységét, ha Nagy-Britanniában a kilépés után megszűnik az uniós jogszabályok hatálya.

A japán kormány a felhívásban „nyomatékosan kérte”, hogy az Egyesült Királyság és az EU közötti áruforgalom továbbra is mentes legyen a vámterhektől, emellett a szolgáltatások és a pénzügyi tranzakciók is zökkenőmentesen folytatódjanak. A japán kormány levelében megfogalmazott igények között szerepelt az is, hogy a brit gazdaságban tevékenykedő japán cégek a jövőben is toborozhassanak megfelelő szakképzettségű munkaerőt az Európai Unióból.

Kapcsolódó cikkünk: Besokalltak a japán bankok, kivonulással fenyegetik a brit kormányt

A brit kormányfővel tartott csütörtöki londoni találkozón a japán nagykövet mellett jelen voltak olyan japán óriáscégek nagy-britanniai érdekeltségeinek vezetői is, mint a Nomura, a Marubeni, a Mitsui, a Mitsubishi, a Honda, a Nissan, a Toyota és a Panasonic.

A brit autógyártás felét japán cégek adják. A brit autóipar érdekképviseletének szervezetei már korábban felhívták a kormány figyelmét arra, hogy ha nem születik kereskedelmi megállapodás az EU-val, és a kétoldalú kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályozása lép életbe, az EU-ba irányuló brit autóexportot 10 százalékos – gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan – vámteher sújtaná.

A brit gazdaságban eszközölt japán működőtőke-befektetések értéke hozzávetőleg 47 milliárd font (17 ezer milliárd forint).

A Downing Street tájékoztatása szerint Theresa May miniszterelnök a megbeszélésen megerősítette, hogy a brit kormány az EU-tagság megszűnése után is „mély és különleges partneri viszonyt” szeretne fenntartani az Európai Unióval. Hozzátette: a brit kilépés az EU-ból lehetőséget teremt arra is, hogy Nagy-Britannia „világszerte” új szabadkereskedelmi megállapodásokat kössön.

A brit kormány Brexit-stratégiájának sarkalatos eleme, hogy London olyan szabadkereskedelmi megállapodást akar kötni az EU-val, amely a lehető legszélesebb körű vámmentességgel biztosítja a további „súrlódásmenetes” kereskedelmet az unióban maradó országokkal. London szerint ugyanakkor e szabadkereskedelmi megállapodásnak lehetővé kell tennie, hogy Nagy-Britannia a világ más országaival is szabadon köthessen kereskedelmi egyezményeket.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »