Európában jelenleg Csehországban és Magyarországon a legaggasztóbb a járványhelyzet, de azok a nyugat-európai országok is szenvednek, ahol az elmúlt hetekben már lazítottak vagy enyhítéseket terveztek. Belgium, Olaszország, Franciaország, Németország is gondban van.

Jens Spahn szövetségi egészségügyi miniszter szerint őszintén meg kell mondani az embereknek, hogy egész Európában nincs elég oltónyag a harmadik hullám megállításához, ezért nagyon valószínű, hogy ismét szigorításokra lesz szükség.

Szerbia további kétmillió adag kínai védőoltást vásárol, Ukrajnában pedig tovább gyorsult a fertőzés terjedése, már Kijev is vörös besorolású.

A tavaly tavaszi és az őszi szigorításokhoz képest egy rugalmasabb harmadik utat választott a kormány a fertőzőbb variánsok megfékezésére.

Johnson szerint a korábbinál várhatóan kisebb áprilisi oltóanyag-ellátással is tartani tudják az oltási programot és így a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások feloldásának menetrendjét is.

Spanyolország, Németország és Szlovénia bejelentette, hogy ismét alkalmazza az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett koronavírus elleni oltóanyagot.

Biztonságosnak minősítette az Európai Gyógyszerügynökség az AstraZeneca brit-svéd gyógyszeripari vállalat és az Oxfordi Egyetem közösen kifejlesztett koronavírus-elleni vakcináját, de nem tudták kizárni, hogy kapcsolat lehet a vérrögös esetek és az oltás között, ezért folytatják vizsgálataikat.

A spanyol gyógyszerügynökség (AEMPS) két újabb trombózisos esetet vizsgál az AstraZeneca-vakcinával kapcsolatban. Sajtóinformációk szerint egy 43 éves tanárnőről van szó, aki kedden hunyt el és nem volt fennálló betegsége. Az oltást március 3-án kapta meg, néhány órával az oltás beadása után már rosszul érezte magát, pár nappal később pedig vérrögöt találtak az agyában.

Az exit poll szerint a Mark Rutte miniszterelnök vezette kormánypárt, a konzervatív-liberális Szabad Demokrata Néppárt (VVD) szerezte a legtöbb szavazatot a hollandiai parlamenti választásokon.

A legtekintélyesebb német járványügyi szakértők között számon tartott Christian Drosten, a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézetének vezetője szerint a jelenlegi tendenciák alapján húsvétra ugyanannyira súlyos lesz a járványhelyzet, mint karácsonykor, a második hullám tetőzésének idején volt.

2010-ben az akkori brit kormány úgy döntött, hogy 225-ről 180-ra kell csökkenteni a nukleáris töltetek számának felső határát a 2020-as évtized közepéig. Boris Johnson kormánya most inkább 260-ra emeli ezt a limitet.

Szlovénia úgy határozott, hogy az Európa Gyógyszerügynökség (EMA) döntéséig ideiglenesen felfüggeszti az AstraZeneca brit-svéd gyógyszergyártó társaság koronavírus elleni oltóanyagának alkalmazását. Spanyolország legalább két hétig nem olt az AstraZeneca vakcinájával.

Németország már a sokadik ország, amely felfüggeszti az AstraZeneca vakcinájának alkalmazását - előttük Norvégia, Izland, Bulgária, Luxemburg, Hollandia, Írország, Észtország, Litvánia és Lettország döntött a felfüggesztés mellett, de Ausztria és Olaszország is letiltotta bizonyos szállítmányok felhasználását.

Az Európai Bizottság felszólító levelet küldött az Egyesült Királyságnak, mert álláspontja szerint a brit fél megszegte a Brexit-megállapodás Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvében rögzített kötelezettségeit.