Brüsszel nem tárgyal a Déli Áramlatról

A jelenlegi vitáktól terhes EU-orosz viszonyban a Bizottság energiapolitikai főigazgatója nem látja értelmét a Déli Áramlat gázvezetékről szóló egyeztetéseknek. Dominique Ristori szerint valamikor a jövőben folytatódhatnak a tárgyalások, de ennek előfeltétele, hogy változzon Moszkva hozzáállása az EU belső energiapiaci szabályaihoz.

Brüsszel Déli Áramlattal kapcsolatos keményvonalas álláspontját ismételte meg kedden az Európai Politikai Központ (EPC) rendezvényén az Európai Bizottság energiapolitikai főigazgatóságának vezetője. Dominique Ristori közölte, hogy a jelenlegi, feszültségektől terhes környezetben „nincs helye” az egyeztetések folytatásának az orosz Gazprom fővállalkozásában tervezett gázvezetékről.

Az energiapolitikai főigazgató emlékeztetett rá, hogy a Bizottság néhány hete közzétett energiabiztonsági stratégiájában azt javasolta a tagállamoknak, hogy függesszék fel a Déli Áramlattal kapcsolatos előkészületeket, és az EU energiabiztonsági céljainak fényében térjenek vissza később a projektre.

Günther Oettinger, energiapolitikai biztos korábban azzal indokolta az orosz féllel a gázvezeték-beruházásról megkezdett egyeztetések felfüggesztését, hogy Moszkva a WTO-nál nyújtott be keresetet az EU harmadik energialiberalizációs csomagjának rendelkezései ellen. Márpedig ilyen körülmények között nem látta értelmét az egyeztetéseknek.

A tárgyalások egyik meghirdetett célja, hogy az érvényes uniós szabályokkal összhangba hozzák azokat a kétoldalú kormányközi megállapodásokat, amelyeket egy sor uniós tagállam – zömében még a harmadik csomag hatályba lépése előtt – kötött Oroszországgal a Fekete-tenger alatt húzódó Bulgáriát, Szerbiát, Magyarországot és Ausztriát átszelő gázvezetékről. Bár a tervezett vezeték nem hozna új forrásból földgázt Közép-Európába, az útvonalat mégis diverzifikálná és így javulást eredményezne a jelenlegi helyzethez képest.

Dominique Ristori szerint Brüsszel valamikor a jövőben kész újra tárgyalóasztalhoz ülni az orosz féllel, de ennek előfeltétele, hogy változzon az Európai Unió energiapiaci szabályaihoz való orosz hozzáállás. „A jogszabályainkat több mint 100 százalékig végre kell hajtani, ehhez ragaszkodunk” – tette hozzá.

Az Európai Bizottság néhány hete kötelezettségszegési eljárást indított Bulgária ellen a belső energiapiaci szabályok megsértése miatt. A lépés annak megakadályozását szolgálta, hogy a Gazprom bolgár, vagyis uniós területen megkezdje a Déli Áramlat építését. A szófiai hatóságok végül Brüsszel tiltakozására leállították az előkészületeket addig, amíg az eljárás be nem fejeződik. Bizottsági források megerősítették, hogy készek más tagállamokkal szemben is kötelezettségszegési eljárásokat indítani, ha felmerül az alapos gyanú, hogy az uniós szabályok ellenében járnak el a gázvezeték ügyében.

Oroszország és a Gazprom azonban vitatja a harmadik energiacsomag illetékességét, arra hivatkozva, hogy a gázvezeték tenger alatti része nem uniós területen húzódik, így nemzetközi szerződések hatálya alá esik. A Gazprom más szolgáltatók hozzáférését is megtagadná a majdani gázvezetékhez, amire pedig az uniós szabályok alapján kötelezve lenne.

Szakértők szerint a Déli Áramlatra összeállt nemzetközi konzorciumot semmi sem akadályozza meg a gázvezeték lefektetésében, a szállítási kapacitások lekötésének és a gázvezeték beüzemelésének azonban már az uniós szabályokkal összhangban kell történnie. A konzorciumnak ezért – más uniós infrastruktúra beruházásokhoz hasonlóan – hivatalosan mentességi kérelmet kellene benyújtania Brüsszelhez, ami meghatározott ideig és mennyiségig derogációt jelentene az általános hozzáférési szabályok alól. A Gazprom azonban eddig megtagadta a kérelem benyújtását, mert ezzel explicite elismerné a harmadik energiapiaci csomag joghatóságát.

Az orosz energiacég tervei szerint 2015 végétől indulna el a földgázszállítás a Déli Áramlaton keresztül bulgáriai elágazással két irányba: Közép-Európa, illetve Dél-Európa felé.