Az Észak-amerikai Fejlesztési Bank feltőkésítését kérik

Szakértők úgy vélik, hogy itt az ideje feltőkésíteni és megújítani az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA/TLCAN) keretében húsz évvel ezelőtt létrehozott Észak-amerikai Fejlesztési Bankot (NADB), a jelenleg még mindig tartó gazdasági recesszió azonban hátráltatja ezt, pedig a fenntartható növekedés érdekében szükség van újabb infrastrukturális és környezetvédelmi projektekre is egyaránt.

A Mexico Institute (MI) egyik vezető elemzője a Forbes.com oldalán megjelentetett véleményében kifejti, hogy miért szükséges feladataiban is megújítani a fejlesztési bankot, amely az elmúlt évtizedekben többnyire környezetvédelmi és infrastrukturális projekteket finanszírozott az amerikai-mexikói határon a NAFTA végrehajtásának megkönnyítése érdekében.

Az alapvetően szabadkereskedelmi célú NAFTA húsz évvel ezelőtti életre hívásakor a munkajogi kérdések mellett a környezetvédelmi aggodalmak játszották a főszerepet – legalábbis az Egyesült Államok belső egyeztetésein: mindkét terület érdekcsoportjai olyan erős nyomást gyakoroltak az amerikai törvényhozásra, hogy a NAFTA kiegészítéseként elfogadták a környezetvédelmi  és a munkaerőpiaci együttműködésről szóló egyezményeket is. Előbbi kapcsán fogalmazták meg a fejlesztési bank egyik kiemelt célját: megelőzni, hogy az USA és Mexikó között növekvő kereskedelem komoly környezetvédelmi károkkal járjon.

Az 1990-es években például a szennyvízkezelés volt a fő probléma, így a projektek legnagyobb hányada az észak-mexikói városok elvezető rendszereinek kiépítését szolgálta, ennek köszönhetően az 1995. évi 21 százalékos szintről 2012-re 87 százalékra nőtt a szennyvízkezelési arány az érintett területeken. Napjainkban pedig a megújulóenergia-felhasználás fokozása és a levegőtisztaság-védelem érdekében a közlekedési infrastruktúra kibővítése lett – az MI szakértője ezért úgy véli, hogy a fejlesztési bank a hagyományos gazdaságfejlesztési funkciók felé közeledik, amely lassacskán meghaladja hitelezési képességeit, így szükséges a feltőkésítése. Azonban jelenleg mind az Egyesült Államokban, mind Mexikóban szorosabb a költségvetési fegyelem, így vonakodnak a hasonló kezdeményezésektől még annak ellenére is, hogy a bank politikai támogatása viszonylag erős.

A feltőkésítés mellett azonban több érv is szól, például az, hogy a két fél között megnövekedett kereskedelem fenntarthatóságához további infrastrukturális megújulásra van szükség: a NAFTA nem csak fokozta, hanem át is alakította a kereskedelmet (és a feldolgozóipari együttműködést) az USA és Mexikó között, így előfordul, hogy a köztük kialakult munkamegosztás miatt egy gépkocsi nyolcszor(!) lépi át a határt, mielőtt végig elkészülne. Az egyes fázisok között a tehergépkocsik gyakran hosszú órákat várnak a határátlépésnél, ami költségnövekedést okoz, és összességében rontja az ipar nemzetközi versenyképességét. Az MI érvelése szerint a NADB saját tőkéjével hatékonyan tudná támogatni az infrastrukturális projekteket azáltal, hogy csökkentené a saját igényeiket jól ismerő helyi kormányzatok finanszírozási költségeit, valamint a kétoldalú, mexikói-amerikai projektek koordinálásával és a közfeladatokat érintő PPP-projektek (amelyekben a feladat a magán- és a közszféra együttműködésében valósul meg) ösztönzésével.

Mindemellett a környezetvédelmi feladatokat sem szabad elhanyagolni, ugyanis egy közelmúltban készült jelentés szerint a NAFTA-kereskedelem mindhárom részes országban komoly kockázatokat vet fel: hatására például Mexikóban tovább bővült a nagybirtokos, exportorientált mezőgazdaság, amely amellett, hogy rendkívül üzemanyag-igényes, rengeteg növényvédő szert is alkalmaznak a termelésben, valamint az elmúlt években egyre terjednek a GMO-termények is. De megemlíthető még a bányászat is, amely szintén jelentős környezeti károkat okozott eddig a latin-amerikai országban.

A feltőkésítésre tett javaslatok tehát elsősorban gazdasági érdekeket szolgálnak, bár az Egyesült Államoknak érdemes lenne megfontolni a szociális és környezetvédelmi kérdéseket is, hiszen azok hathatós támogatásával bebizonyíthatná, hogy nem csupán a kereskedelem terén liberális, hanem a partnerországok társadalmi fejlődésének is figyelmet szentel. Utóbbi hiánya miatt több kritika is érte Washingtont a latin-amerikai kormányok részéről, többek között emiatt is futott zátonyra a NAFTA kibővítését célzó Összamerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (FTAA) tárgyalása.