Obama két brüsszeli pillanata

Több mint öt évig kellett várni arra, hogy az amerikai elnök tiszteletét tegye az EU „fővárosában”. Barack Obama szerdán tárgyal az EU vezetőivel Brüsszelben, ahová a G7-es csúcs és a normandiai partraszállás évfordulós megemlékezései apropóján hamarosan, június elején visszatér.

A második mandátumának lassan a feléhez közeledő amerikai elnökre sokáig kellett várnia Brüsszelnek. Úgy tűnik, hogy mégis megérte a várakozás, mert elsősorban az orosz-ukrán válság folyományaként Barack Obama – aki több helyszínt érintő európai útja egyik állomásaként szerdán keresi fel Brüsszelt – júniusban a G7-es csúcs alkalmával újra megfordul majd Brüsszelben.

Nem a szerdai lesz az első EU-amerikai csúcs azóta, hogy Obamát 2009-ben elnökké választották, de ez lesz az első, amit az EU „fővárosában” tartanak majd. Tény, hogy az amerikai elnökök ritka vendégnek számítanak Brüsszelben, ami megfigyelők szerint egyértelmű jele annak, hogy Washington legmagasabb szinten a tagállamokkal való kétoldalú kapcsolattartást preferálja. George W. Buh is csak egyszer, második mandátumának kezdetén járt Brüsszelben.

Barack Obamának – aki Hágából érkezik és egynapos, zsúfolt brüsszeli látogatása után Rómába, illetve a Vatikánba utazik tovább – nem lesz sok ideje két vendéglátójára, Herman Van Rompuy-re, az Európai Tanács elnökére és José Manuel Barroso bizottsági elnökre: hármójuk megbeszélése mindössze 70 percig tart majd, mielőtt szerda délután 14 órakor a Fehér Ház lakója egy félórásra tervezett sajtótájékoztatón válaszolna nyílván előre kiválogatott amerikai és európai újságírók kérdéseire.

Az amerikai elnök rövid látogatását példátlan biztonsági intézkedések előzik meg. A találkozónak helyet adó tanácsi épület, a Justus Lipsius alsó szintjeit úgyszólván teljesen felforgatták Obama kedvéért, még az épület belsejében lévő ablakokat is leragasztották, balladai félhomályba borítva a helyszínt. Brüsszel közlekedését pedig a szokásosnál is jobban megzavarja majd az illusztris vendég érkezése. A vonatok és a metró kivételével a teljes tömegközlekedés megbénulására lehet számítani, autóval pedig a várható dugók és útakadályok miatt nem lesz sok értelme útnak indulni.

A találkozó napirendjén ugyanakkor olyan fajsúlyos témák vannak, amelyek megvitatása talán hosszabb időt is megérne. Igaz – húzzák alá az EU-nál – egyik kérdésben sincs pillanatnyi döntéshelyzet vagy fontos megállapodások aláírása. Az eszmecsere középpontjában a transzatlanti szabadkereskedelmi és befektetési partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások, az ukrán válság és a klíma- valamint az energiapolitika áll majd, miközben a dolog súlyához képest nagyon kevés idő marad csak az amerikai lehallgatási botrány következményeinek a megvitatására.

Ami a példátlan ambíciókat tápláló transzatlanti tárgyalásokat illeti, uniós diplomaták szerint a vezetők mérleget vonnak majd a tárgyalások eddigi állásáról (már négy fordulón vannak túl a felek, de mint EU-részről rámutatnak, még mindig nem lépett érdemi szakaszába a folyamat), és politikai szintű ösztönzést adnak majd a folytatáshoz.

Formailag a TTIP tárgyalások keretébe tartozik, az orosz kihívás azonban új megvilágításba helyezte az amerikai palagáz Európába irányuló esetleges exportját. Emlékezetes, hogy a visegrádi négyek az amerikai Kongresszusnak írt levélben maguk is szorgalmazták az amerikai gázexport engedélyezését, ami közép és hosszabb távon jelentősen csökkentheti az orosz gázszállítástól való függőségüket. Bár a téma napirenden lesz, európai részről nem várnak túl sok részletet erről a kérdésről a találkozóról kiadandó közös nyilatkozatban.

Ez azzal is összefügg, hogy egy hét múlva kerül sor az EU-amerikai energia-párbeszéd következő állomására, amelyen John Kerry külügyminiszter vezeti majd az amerikai, Catherine Ashton külügyi főképviselő pedig az európai delegációt. Ezen a fórumon várakozások szerint már komolyan megvitatják majd az egyes opciókat. „Szerdán nem fogunk bejelenteni semmi különlegeset” – közölte a csúcsot megelőzően egy nevének mellőzését kérő EU-forrás.

Az EU-ban ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy az Unió jelenleg még híján van nagy mennyiségű cseppfolyós gáz befogadására alkalmas kapacitásoknak. Ezek megépítése hosszabb időt is igénybe vehet.

Európai részről nem számítanak arra, hogy a tárgyaláson döntés születne újabb oroszellenes szankciókról (az EU részről a két résztvevő erre nincs is feljogosítva), de „világos, hogy minden fejleménynek a terepen hatása lesz a megbeszélésre” – teszik hozzá.

EU-tisztviselők szerint ”Obama nem fog anélkül távozni a találkozóról”, hogy ne hoznák tudomására az európaiaknak a kiterjedt amerikai elektronikus információszerzéssel és azoknak az európaiak személyi adataira gyakorolt hatással kapcsolatos aggodalmait. Egy uniós diplomata szerint meg kell találni a helyes arányokat a szükséges és legitim, illetve a túlzónak minősülő hírszerzési tevékenység között. A problémának a jelentőségét az amerikai elnök is elismerte egy február 17-én mondott beszédében – emlékeztetnek rá az EU-nál.

Európai források szerint intenzív tárgyalások folynak a probléma különböző aspektusairól az EU és az amerikai hatóságok között. Az egyeztetések kiterjednek az adatvédelmi szabályokat rögzítő „ernyőmegállapodásra”, az úgynevezett „biztonságos kikötő” (amerikai cégek bizonyos feltételek mellett továbbíthatják európai ügyfeleik bizonyos adatait) megállapodás rendelkezéseinek szigorítására és a bíróságok közötti, elsősorban bűncselekmények ügyében történő együttműködés megerősítésére.

A kíberbűnözés elleni harc és az internetes szabadság is napirenden lesz az alig egyórás megbeszélésen, amelyet követően Obama a brüsszeli Bozárban „nagy ívű beszédet” mond majd.