A nagy Gatsby összesűríti az Egyesült Államokat

A hirtelen újra népszerűvé vált Gatsby-történet nyomán a Kitekintő arra vállalkozott, hogy elmagyarázza, miért is fontos ez a könyv. A téma kapcsán ellátogattunk a budapesti Amerikai Kuckóba és meghallgattunk egy jelenleg Magyarországon élő Fulbright-ösztöndíjas professzort is. Első rész.

E legújabb A nagy Gatsby filmfeldolgozás jelentő szerepet kapott a budapesti American Corner életében is. Áprilisban Gatsby-programsorozatot tartottak a Kuckóban.  A sorozatban, először az úgynevezett Kindle e-könyv klubban, majd középiskolásokkal filmvetítésen, illetve egy anyanyelvi tanár előadásán is megismerkedhettek az érdeklődők A nagy Gatsbyvel.

Utóbbi során egy amerikai, Fulbright ösztöndíjas tanár, Ryan Smith tartott előadást a Cornerben. Itt szó esett A nagy Gatsby irója, F. Scott Fitzgerald életpályájának fontosabb momentumairól, arról, hogy a könyv hogy kapcsolódik a mai amerikai társadalomhoz, hogy miért is nevezik amerikai nagyregénynek, és milyen főbb szimbólumok találhatóak benne.

Az eseményen videót is készítettünk:

A hirtelen újra népszerűvé vált Gatsby-történet nyomán a Kitekintő arra vállalkozott, hogy elmagyarázza, miért is fontos ez a könyv.

F. Scott Fitzgerald leghíresebb regénye, A nagy Gatsby méltán vált az amerikai társadalom kedvencévé. Olyan témákat ölel fel és vesz górcső alá, mint az idealizmus, dekadencia, az ellenállás a változásokkal szemben, miközben korképet is ad a Jazz korszak Amerikájáról.

Modernizmus

A modernizmus korszaka 1915 és 1945 közé tehető, ekkor élt és alkotott többek között Ernest Hemingway, Gertrude Stein, William Faulkner és Fitzgerald is. A modern éra íróit „elveszett generációként” is emlegetik, műveikben vissza-visszatérő téma az elidegenedés, a dekadencia, a történelem elutasítása és a változások elkerülhetetlensége. A témaválasztás érthető, hiszen a kor emberében még mélyen élnek az első Világháború borzalmai, melyek megjelennek a társadalom minden szintjén és a művészetben is. Az írók és festők a világot töröttnek ábrázolják, kiemelik a morális értékvesztettséget, mely meghatározza a mindennapokat.

Az élet a háború után alapvetően megváltozott. Egyre erőteljesebbé vált az urbanizáció, a technikai fejlődés is hatalmasat ugrott. Rohamosan fejlődött a tudomány is, főleg a fizika és metafizika területei. Nietzsche megfogalmazta híres-hírhedt mondatát, miszerint „Isten halott”, ez a filozófia pedig kihatott az egész társadalomra. Az elidegenedés érzése a művészeket is inspirálta, akik igyekeztek a kor általános szellemiségének megfelelően új hangon megszólalni és reflektálni a szociális és gazdasági helyzetre. Az elveszett generáció ezzel az új hanggal új stílust is teremtett, megszületett a modernizmus.

Mi az a modern?

Az angol és amerikai modernizmus nem egy időkeretek közé szorított korszak, sokkal inkább egy mozgalom, melyre hatottak a kor változásai, és amely nyelvi eszköztárával alapvető vérfrissítést eredményezett az irodalomban. A legtöbb modernista író szívesen foglalta regényeibe az általános kétségbeesést, az erőszak és elidegenedés érzését és előszeretettel foglalkoztak a bőrszín kérdésével is. A nyelvi eszköztár is változott, az addig megszokott vonalvezetés felborult, a művész egyre tudatosabb lett a regény struktúrájának felépítésénél.

A modernizmusban olyan egymásnak ellentmondó fogalmak jelennek meg és feszülnek egymásnak, mint a demokratizmus és elitizmus, hagyomány és újítás, nemzettudatosság és nemzetköziség, vagy a prüdéria és a szabad szexualitás. A modern amerikai írókra hatással voltak a kor történései, így az orosz bolsevik forradalom hatásai, a Jazz korszak, az 1920-ban elfogadott, a nők szavazójogát garantáló 19. alkotmánymódosítás. Az 1933-ig tartó szesztilalom, a tőzsde 1929-es összeomlása és az ezután bekövetkező nagy világválság is meghatározó volt az irodalomra nézve. 

Cikkünk második részében az elveszett generációról, F. Scott Fitzgeraldról és Gatsbyről is írunk.