Ukrajna még egy évet várhatna az uniós szabadkereskedelemre

A „szelektív igazságszolgáltatás” megszüntetéséhez, az idei parlamenti választások demokratikus jellegének bizonyításához és további igazságügyi reformok megtételéhez kötötte az Európai Unió a szabadkereskedelmet is megteremtő társulási megállapodás megkötését Ukrajnával. Az uniós külügyminiszterek szerint erre legkorábban a Keleti Partnerség országainak jövő novemberi csúcstalálkozóján kerülhet sor. Brüsszel erős üzenetet küldött Izraelnek is.

Az európai uniós tagországok külügyminiszterei továbbra is feltételekhez kötik Ukrajna további uniós közeledését. Az integrációs folyamatban következő EU-Ukrajna Társulási Megállapodás majdani megkötéséhez az EU szerint szükség van arra, hogy Kijev hitelt érdemlően bizonyítsa: a 2012. október 28-i parlamenti választások mindenben megfeleltek a nemzetközi előírásoknak. Az Unió korábban leszögezte, a helyszínen járt uniós megfigyelői delegáció, valamint a rendelkezésre álló információk szerint „a parlamenti választások vegyes képet mutatnak, számos hiányossággal, és a korábbi előírásokhoz képest jelentős visszalépéssel”.

Ugyancsak cselekednie kell Ukrajnának a „szelektív igazságszolgáltatás” mielőbbi megszüntetése érdekében. Noha az uniós külügyminiszterek által elfogadott közlemény már nem nevezi nevén Julija Timosenkor korábbi ukrán kormányfőt, de tudva levő, hogy az EU tavaly október óta követelte Kijevtől az egykori miniszterelnök ellen folyó „politikailag motivált” per leállítását. Most már a korábbi kormányok tagjai ellen folyó eljárásokat bírálják a miniszterek, hangsúlyozva, hogy azok nem feleltek meg a nemzetközi igazságszolgáltatási előírásoknak, és azok nem voltak méltányosak és átláthatók.

Az EU azt is sajnálja, hogy ellenzéki vezetők nem indulhattak az októberi parlamenti választásokon.

A harmadik problémakör, amit Ukrajnának kezelnie kell, az az igazságügyi rendszer szerkezete. Az Európai Unió már hónapok óta igazságügyi reformot sürget Ukrajnában. A miniszterek szerint az ukrán ügyészi hivatal működését kellene átvilágítania Kijevnek az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve; ezen túlmenően a büntető törvénykönyv, a legfelsőbb igazságszolgáltatási tanács, a rendőrség működése, valamint a bírók jogállásáról és az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvények is felülvizsgálatra szorulnak – olvasható a külügyminiszteri közleményben.

A hétfői brüsszeli ülésen elfogadott közlemény szerint a három probléma orvosolása után lehet szó az egyébként már parafált társulási megállapodás aláírásáról, amely az uniós szabadkereskedelmet is megteremtené Ukrajna számára. Erre Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint elképzelhetően a 2013 novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón kerülhet sor.

Közel-Kelet

Az európai uniós külpolitikában szokásoshoz képest meglepően kemény üzenetet küldtek az EU külügyminiszterei Izraelnek. A 27 tárcavezető közleményben ítélte el a palesztin területeken a közelmúltban felgyorsult telepépítéseket. Az uniós tagállamokat „mélységes aggodalommal tölti el és egységesen ellenzik, hogy Izrael tervbe vette a ciszjordániai lakótelepek építésének folytatását. Különös fontosságú az E1-terv néven elhíresült program, amely stratégiailag rendkívül fontos területekre terjesztené ki a zsidó településeket, lényegében körbezárva ezzel Jeruzsálem palesztin részét.

„Ha Izrael végrehajtja az E1-tervet, az komolyan aláásná az izraeli-palesztin konfliktus tárgyalásos, békés megoldását” – olvasható a miniszteri közleményben. Az Európai Unió arra emlékeztet, hogy az említett telepek bővítése nemzetközi jogi szabályokba ütközik, és a béke előtt álló akadályként értelmezhető.

Uniós források emlékeztettek arra, hogy Izrael azt követően helyezte kilátásba a telepek továbbépítését, hogy a Palesztin Hatóság szavazást kezdeményezett a szervezet elismeréséről, mint „megfigyelő, nem tag állam” az ENSZ-ben. A világszervezet közgyűlése a közelmúltban el is fogadta az erről szóló kérelmet.

A külügyminiszter az ülés után elmondta, az elfogadott szöveg jól fejezi ki a tagállamok erős nemtetszését az izraeli telepépítések, és az Izrael el nem ismerésével kapcsolatos vasárnapi Hamász-nyilatkozatokat. Martonyi János hangsúlyozta, az E1-terv megvalósítása egyrészt „kettészakítaná a Nyugati-partot, másrészt veszélybe sodorná az izraeli-palesztin konfliktus úgynevezett kétállamos megoldását”.

Szíria

Az uniós külügyminiszterek hétfőn találkoztak a szíriai ellenzéki erők Nemzeti Koalíciójának vezetőjével. Moaz Al-Khatib a brüsszeli ülésen válaszolt a tárcavezetők kérdéseire. A külügyminiszterek döntése nyomán az Európai Unió végül „a szíriai ellenzék legitim képviselőjeként” ismerte el a szíriai szervezetet. Az angol nyelv terminológiája szerint a miniszterek egyelőre nem az egyetlen ellenzéki erőként fogadják el a Koalíciót.

Martonyi János elmondta, az uniós külügyminiszterek részéről általános igényként fogalmazódott meg, hogy a Koalíció legyen még befogadóbb, különös tekintettel a kisebbségekre. 5-6 tagország (köztük Magyarország) a keresztények befogadására buzdította az ellenzéki vezetőt. A külügyminiszter szerint „vitatható, hogy a Koalíció mennyire befogadó. Al-Khatib válaszaiból az derült ki, mindenki csatlakozhat az ellenzéki mozgalomhoz, aki akar, de mégiscsak látszik, hogy a helyek száma korlátozott” – fogalmazott Martonyi János.