Tízből egy vidéki gyerek éhezik

Romániában a vidéki környezetben élő gyerekek tíz százaléka néha éhesen fekszik le, 25 százalékuk pedig arra panaszkodik, hogy iskolaidő után vagy előtt segédkeznie kell a háztáji munkában, ezért mindig fáradt – derül ki a World Vision szerdán nyilvánosságra hozott felméréséből.

A Vidéki gyerekek jóléte című tanulmány azt állítja, a vidéki népesség demográfiai szerkezetéből és képzettségéből eredő problémák súlyosak, és veszélyeztetik a gyermekek jövőbeni fejlődését is. Egy családban átlagosan 2,1 gyerek nevelkedik, ami akkor is a legtöbb vidéki település elöregedéséhez és elnéptelenedéséhez vezet, ha az elvándorlás demográfiai hatását nem számítjuk.

Pénz, élelem és iskola nélkül a 21. században

A felmérés szerint a vidéki háztartások 12 százaléka semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik a gyereknevelési segélyen kívül, ami azt jelenti, hogy nagy erőfeszítést igényel a gyermekek alapszükségleteinek is a kielégítése.

A megkérdezett gyerekek közül tízből egy mondta, hogy gyakran (2 százalék) vagy időnként (11 százalék) nem volt elegendő élelmük, míg egynegyedük azt nyilatkozta, hogy iskola előtt vagy után dolgoznia kellett a háztáji gazdaságban. 12 százalékuk még hiányzott is az iskolából az otthoni munka miatt.

A nehézségek ellenére majdnem az összes megkérdezett gyerek pozitívan ítélte meg a családjának érte tett erőfeszítéseit, és megbízik a családtagjaiban. A szülőket pedig akkor is foglalkoztatja gyermekeik étkeztetése és egészsége, ha nem tudják őket úgy ellátni, ahogy szeretnék. A szülők több mint 90 százaléka tudja, hogy milyen magas és hogy mekkora súlyú a gyermeke, és majdnem felét foglalkoztatja, hogy egészségesen is étkeztesse.

Az élelmiszerek minőségét és a napi étkezések számát tekintve viszont nagy a különbség a szegény és a tehetősebb családok között – mutat rá a felmérés részletesebb elemzése. A gyerekek válaszaiból kiderül, hogy negyedük számára nem tudnak mindig elégséges vagy minőségi élelmet biztosítani.

Külföldi munka: javak a szülők helyett

A külföldön munkát vállaló szülők átlagosan 16 hónapot tartózkodnak távol a családtól. A külföldi tartózkodások fele hosszabb, mint egy év, negyedük meghaladja a két évet is. Az esetek 15 százalékában mindkét szülő külföldre megy. A nők 79, a férfiak 21 százaléka kényszerül arra, hogy családját otthon hagyva külföldön vállaljon munkát.

Az egészségügyi és oktatási alapszükségletek kielégítését és a pszichikai komfortérzetet is enyhén pozitívan befolyásolja az egyik vagy mindkét szülő távolléte, derül ki a gyerekek válaszaiból. Azzal, hogy hozzáférhetnek a külföldön szerzett javakhoz, a gyerekek úgy látják, családjuk a jobb módú kategóriába kerül minden innen származó következménnyel együtt.

Szakértők viszont nem zárják ki, hogy egyik vagy főként mindkét szülő hosszas távolléte hosszú távon negatívan vagy végzetesen befolyásolja a gyerekek életét.

A felmérés során 128 község 261 településén, 1460 háztartásban jártak a kérdezőbiztosok, akik egyaránt rögzítették a gyerekek és a szülők meglátásait. A településeket véletlenszerűen választották Iaşi, Vaslui, Konstanca, Ialomiţa, Vâlcea, Dolj, Olt és Kolozs megyékből.