Újrakezdődnek a tárgyalások a Boko Harammal

Habár a nigériai iszlamista szervezet, a Boko Haram vezetői márciusban még egyértelműen elzárkóztak a tárgyalásoktól, most úgy tűnik, újra megindulhat a párbeszéd a radikális szervezet és a nigériai kormány képviselői között.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a kormányerők és a lázadó capatok közötti béke egyszerre helyreáll. Hacsak az elnök, Goodluck Jonathan a szervezet kérésének megfelelően nem ül le tárgyalni annak vezetőivel, a nigériai kormánynak hamarosan újabb véres merényletekkel kell számolnia. Máris több jelentős személyiség (köztük a szenátus elnöke, illetve az északi muszlim értelmiség egyik legmeghatározóbb alakja, Katsina állam emírje) is a párbeszéd mihamarabbi megkezdésére biztat.

A tárgyalások kimenetele többesélyes, sokak szerint kicsi az esély a megromlott kapcsolatok párbeszéd útján történő rendezésére. A kezdeményezés így már az érdemi tárgyalások előtt számtalan módon kudarcot vallhat. A szemben álló felek számára minden bizonnyal komoly kihívást jelent majd megállapodni a közvetítő személyéről, a tárgyalások formájáról, illetve ami talán még ennél is fontosabb, megelőlegezni a szükséges bizalmat. A legoptimistább forgatókönyv alapján a feleknek természetesen sikerül megállapodásra jutni, de még ha így is történik, vajon mi a garancia arra, hogy a Boko Haram minden egyes tagja tartja is magát ahhoz?

Lehetséges tárgyalási alapként szolgálhat a szervezet bebörtönzött tagjainak szabadon eresztése a tűzszünetért cserébe. A nigériai kormány olyan követeléseket nyilván nem fogadhat el, amik az ország iszlamizációját szolgálnák, azonban más módon is sikerülhet megtörni a Boko Haram ellenállását. Az északi országrész fejlesztését célzó programok vagy a csoport harcosainak felajánlott amnesztia ígéretével talán meggyőzhetők az északi vezetők. Amennyiben a szervezet mégis kitart szokásos céljai mellett, mint az iszlám törvénykezés széleskörű bevezetése, vagy a nyugati hatások teljes száműzése az országból, a biztató jelek ellenére nem sok esély marad az előrelépésre.

Szilágyi Viktória Virág

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »