Újra megváltoztatnák a közbeszerzés rendszerét

Nem sokkal az új magyar közbeszerzési törvény hatálybalépését követően, most az uniós közbeszerzési előírásokat is felülvizsgálnák.

Az uniós közbeszerzési eljárás során a hatóságok, a különböző állami szervek és közintézmények árut szereznek be, illetve szolgáltatást vagy munkát rendelnek meg.

A jelenlegi szabályozás szerint minden olyan cég, amelynek székhelye valamelyik európai uniós tagállamban van, részt vehet az EU bármely tagállamának közbeszerzési eljárásain. A hatóságok EU-szerte az uniós összehangolt, átlátható eljárási szabályok keretében választják ki a nyertes ajánlattevőt.

Az uniós közbeszerzési irányelvek határozzák meg a közbeszerzései eljárás szabályait illetőleg, hogy mely meghatározott értékhatárok feletti szerződések tartoznak az uniós közbeszerzési eljárás hatálya alá. Ilyenek az építési beruházásoknál a 4 845 000 euró feletti szerződések illetőleg árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén a 125 ezer euró feletti szerződések, ha az ajánlatkérő központi kormányzati szerv, illetve a 193 ezer euró feletti szerződések, ha az ajánlatkérő nem központi szerv; a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők esetében pedig a 387 ezer euró feletti szerződések.

Az előírások szerint átláthatóság érdekében a megszabott értékhatárokat meghaladó értékű ajánlati felhívásokat közzé kell tenni az EU Hivatalos Lapjában. A felhívások egyébként díjmentesen megtekinthetők az uniós közbeszerzések hirdetményeinek adatbázisában, a TED (Tenders Electronic Daily) honlapon.

Az irányelvek szabályainak mostani felülvizsgálatának célja a közbeszerzési eljárások hatékonyabbá tétele. A módosítás kiemelten foglalkozna a kisebb volumenű, határon átnyúló szerződésekkel, melyek keretében a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegek számára kell valamilyen szociális, egészségügyi vagy oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatást biztosítani.

A módosítás céljai között szerepel továbbá annak biztosítása, hogy a vállalatok egyenlő eséllyel indulhassanak a közbeszerzési eljárásokon, különösen olyan esetekben, amikor egy másik tagállamban írják ki a pályázatot. Ennek keretében kikötnék, hogy nem lehet pusztán a legalacsonyabb kínált ár az egyetlen kritérium; minden esetben be kellene tartani a környezetvédelmi és munkajogi előírásokat is, és az alvállalkozókra is a fővállalkozóhoz hasonló szabályoknak kellene vonatkozniuk.

Ezenfelül a Bizottság növelni szeretné a kis- és középvállalkozások részvételi arányát is a közbeszerzésekben, és a jövőben általánossá tennék az e-közbeszerzést is, azaz minden kapcsolódó tranzakciót elektronikus úton kellene intézni.

Emellett szankcióként a jövőben akár arra is lehetőség lenne, hogy a normákat megszegő vállalatokat kizárják a közbeszerzési eljárásból.

A közbeszerzésnek fontos szerepe van az uniós gazdaságban. Becslések szerint az EU GDP-jének 18%-át költik a hatóságok különböző megrendelésekre közbeszerzési eljárás keretében. Sok minden tartozik ide az infrastrukturális beruházásoktól kezdve az állam által nyújtott szolgáltatásokhoz szükséges eszközök beszerzéséig.