Az EU is támogatja az új csernobili szarkofág megépítését

Ukrajna a világhoz fordul segítségért, hogy finanszírozni tudja a világtörténelem legszörnyűbb nukleáris katasztrófájának helyszínére tervezett legújabb védelmi intézkedést. Az Európai Unió, amely eddig oroszlánrészt vállalt a Csernobillal kapcsolatos ügyekben, ezúttal újabb 110 millió euróval járul hozzá egy új szarkofághoz, amely a 25 éve megsérült reaktort legalább az évszázad végéig elfedné.

A G8-ak és az Európai Unió vezetői egy Kijevben tartott konferencián emlékeztek meg a csernobili katasztrófa 25 éves évfordulójáról, amely most a japán fukusimai erőmű megrongálódása kapcsán került ismét előtérbe. Egy európai támogatású vállalat új szarkofág építését tervezi az 1986 áprilisában felrobbant csernobili 4-es reaktor fölé, hogy megakadályozza a több száz tonnányi, még bent lévő radioaktív anyag kiszivárgását az egykor felépített, mára már megrepedezett védőpajzson át.

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso hétfőn azt mondta, a Bizottság rendkívüli 100 millió eurót ad majd az új szarkofág megépítésére, és más, ehhez kapcsolódó csernobili projektekre. „Reméljük, hogy a partnereink is növelik majd a hozzájárulásaikat, hogy 2015-re befejeződhessenek a védőpajzs munkálatai” – mondta Barroso.

Egy neve elhallgatását kérő bizottsági tisztségviselő szerint azonban a felajánlások összege messze alatta maradt az Ukrajna által kért 740 millió eurónak. „Ha több, mint 500 millió eurót sikerül összeszedni, azt már sikernek fogjuk tekinteni” – mondta a tisztviselő, hozzátéve, hogy Japán hozzájárulása a projekthez szintén kérdéses, bár ez az ország volt korábban az egyik legnagyobb adományozó Csernobillal kapcsolatban. Most azonban Japán inkább azzal van elfoglalva, hogy a saját gondjai megoldására mennyi pénz jut.

A sérült reaktor fölé a katasztrófa után nyolc hónappal felépített rögtönzött védőpajzson, vagy más néven „szarkofágon” mára már repedések és lyukak keletkeztek, ezért már nem megbízható. A tervezett új építmény azonban egy száz méter magas íves szerkezet lenne, amely a remények szerint akár a század végéig is megoldaná az egykor felrobbant reaktor lezárását. Ezalatt az idő alatt pedig szét lehetne bontani a jelenlegi védőpajzsot és biztonságosabb helyre szállítani a radioaktív anyagokat.

A Kijevben megrendezett támogatói konferencián a G8-országok és az Európai Unió vezetői mellett jelen volt Ban Ki-Moon ENSZ-főtitkár is, a vezetők egy része pedig elképzelhető, hogy meg is látogatja majd a szóban forgó csernobili területet.

A keddi „adományozói konferencia” azonban csak a kezdete egy megemlékező hétnek Ukrajnában, amelynek során az akkori szovjet köztársaságban a csernobili atomerőműben történt katasztrófára emlékeznek. Az uralkodó délkeleti szél a robbanás után Oroszország, Belorusszia és Észak-Európa felé is elfújta a radioaktív felhőt.

Hivatalos adatok szerint rögtön a balesetben 31-en haltak meg, ám lényegesen többen hunytak el a radioaktív sugárzásnak betudható rákos megbetegedésekben. A katasztrófa következtében elhunytak száma és a hosszútávú egészségügyi következmények még mindig heves vita tárgyát képezik, Pripjaty, az egykori erőműhöz legközelebb eső város pedig ma egy 30 kilométeres, javarészt lakatlan lezárt zóna közepén áll, és leginkább egy kísértetvárosra emlékeztet.