Nem csak Magyarországon téma a választási rendszer reformja

Összevesztek a német pártok a választási rendszert érintő változásokon: a kormánykoalíció megtartaná a torzításért felelős elemet, az ellenzék „alkotmányos válságról“ beszél.  A működő rendszer egyes részeinek módosításra az Alkotmánybíróság egy 2008-as döntése miatt van szükség annak érdekében, hogy a listás voksok mögött rejlő választói akaratot valóban kifejezzék az eredmények is. Ez a jelenség a jelenlegi szabályozás szerint a többletmandátumok kiosztásának lehetősége miatt áll elő és ez, ahogy ezt a vizsgálatok mutatják, gyakran  meg is történik.

A német választási rendszer bonyolult mivolta ellenére, vagy éppen amiatt többé-kevésbé megfelel a választási rendszerekkel szemben támasztott követelményeknek: ötvözi arányosságot biztosító, illetve ha csak a szövetségi szintet vennénk figyelembe, a kormányozhatóságot, stabilitást lehetővé tevő elemeket. Talán azért csak többé-kevésbé, mert tökelétes választási rendszer, mint tudjuk, nem létezik. Mégis: 2008-ban a német alkotmánybíróság úgy döntött: változtatásra van szükség, mivel a rendszer többek között a többletmandátumok lehetősége miatt negatív szavazati súlyhoz vezethet, és ezáltal torzítja a szövetségi választások eredményeit. A német parlamentnek 2011. június 30-ig kell megoldást találnia a problémára – ami valószínűleg nem lesz egyszerű, hiszen a választási rendszer bármilyen irányú változtása esetén igaz az, hogy ami az egyiknek kedvez, a másiknak nem. A kormány és az ellenzék tehát ismét talált magának egy pontot, amelyen sokáig vitázhat – amit alapvetően meg is tehet, ugyanis nincs következménye annak, ha az Alkotmánybíróság által meghatározott időponton túl még nincs új törvény. Kellemetlenné csak az válhatna, ha a következő, előreláthatólag 2013-as Bundestag-választásokon az alkotmányos elveknek nem megfelelő választási rendszer alapján történne a voksolás.

Az Alkotmánybíróság döntése

Az Alkotmánybíróság 2008-as döntése alapján változtatni kell a választási törvényen, mivel ún. negatív szavazati súly torzítja a rendszert és – adott esetben – a választások kimenetelelét, a kormányzati hatalom megszerzésének lehetőségét is eldöntheti. A szavazatok negatív súlya az a jelenség, amikor egy választópolgár szavazata akár az „ellenfélnek” kedvezhet, tehát a választó akaratának visszájára fordul. Ennek oka a többletmandátumok kiosztásában rejlik, melynek alapja a kétszavazatos – egyéni és listás – rendszer és a szavazatok mandátummá való alakításának speciális megoldása.

Mivel a parlamenti mandátumok kiosztása a listás szavazatarányok alapján történik, amelyeket országos szinten számolnak ki, abban az esetben, ha egy párt egy adott tartományban több egyéni mandátumot szerez, mint amennyi listás arányának megfelel, akkor ezeket az egyéni mandátumokat a párt többletmandátumként (Überhangmandat) megtarthatja. A www.wahlrecht.de elemzése szerint ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a párt különösen kevés listás szavazatért cserébe jutalomban, pluszmandátumban részesül. A torzulás abból adódik, hogy a többi párt ezekért a mandátumokért cserébe nem részesül kompenzációban. Az erre vonatkozó szabály a taláros testület szerint megsérti a választások egyenlőségének és közvetlenségének alapelvét. Az Alkotmánybíróság indoklása szerint ez „önkényes eredményekhez vezet és ellentmondásosnak tűnővé teszi a támogatásért folytatott demokratikus versenyt”. 

A koalíció ötlete

A CDU/CDU – FDP alkotta koalíció ezen a héten kíván előállni az új törvénytervezettel: a Handelsblatt információi szerint a jövőben az egyes tartományok eredményeit nem lehetne összekapcsolni – tehát minden tartomány külön választókerületként funkcionálna. A jelenlegi szabály szerint a pártok tartományi listájának összekapcsolása és a szavazatok tartományok közötti elszámolása, valamint a többletmandátumok kiosztása miatt előfordulhat az is, hogy éppen az a képviselő nem jut be a szövetségi parlamentbe, aki körzetében egyéni mandátumot szerzett. A koalíció tervezete szerint azonban az öt százalékos parlamenti bekerülési küszöbön nem változtatna, ez továbbra is országos szinten lenne érvényes. A két párt nem változtatna az egyéni, többségi elv alapján működő választókerületek és az arányos elemet jelentőtartományi listás szavazatok alapján kiosztandó mandátumok rendszerén. A CDU/CSU és az FDP tervezete alapján továbbra is érvényes lenne az, hogy a választási részvétel hatással van tartományok által delegált képviselők számára – minél többen voksolnak, annál több képviselőt küldhet a tartomány a szövetségi parlamentbe. A választási részvétel alapján először kiszámolják, hogy hány mandátum osztható ki a tartományban, majd a listás szavazatok arányai alapján eldől, hogy mely pártoknak hány parlamenti mandátum jár. Emellett a módosítás javítaná a pártok választásokon való engedélyézésével és az utóválasztások vizsgálatával kapcsolatos jogi eszközök alkalmazhatóságát.

Ellenzéki hangok

A törvénytervezettel kapcsolatban a kormánynak és ellenzéknek természetesen nem sikerült konszenzusra jutnia. A szociáldemokraták nem érteknek egyet a tervezettel, az SPD parlamenti frakcióvezetője, Thomas Oppermann nyilatkozata szerint „megdöbbentő, hogy a koalíció nem akarja megoldani a többlemandátumok kérdését és több hónapos tárgyalások után bejelenti, hogy egyedül kívánja megoldani az ügyet”. Oppermann szerint a többlemandátumok növekvő száma azt a kockázatot rejti magában, hogy a szövetségi választások után egymással szemben állhatna a listás szavazatok alapján kialakult többség az egyéni mandátumok által generált többséggel – ez a politikus szerint „alkotmányos válsághoz” vezethet – írja a Die Zeit. Az SPD egy olyan megoldást részesítene előnyben, amelyben egy párt minden egyéni mandátuma után a politikai ellenfél kiegyenlítő mandátumot kapna. A háttérben az áll, hogy az elmúlt szövetségi választások során a CDU sok esetben több egyéni mandátumot szerzett mint az SPD. A Zöldek, akik a többletmandátumok elszámolását a többi tartomány listás mandátumaival számolná el, az Alkotmánybírósággal fenyegeti a koalíciót.

A választási rendszer reformjának kérdése

A választási rendszerek elemeinek vagy egészének bármilyen irányú megváltoztatása az egyik félnek mindig kedvez, a másikat viszont hátrányos helyzetbe hozza. Ezért a választási rendszerek reformájnak kérdése mindig hatalmi kérdés és egyben politikai döntés. Amellett, hogy a reformok, változtatások hatása általában nehezen kiszámítható, a választópolgárokra gyakorolt hatása felett sem lehet elsiklani: bár Németország – és Magyarország – esetében a választási rendszer bonyolultsága miatt talán nehezen elképzelhető, a szavazók mégis megszokták a többé-kevésbé jól működő rendszert.

Neves politológusok szerint a begyakorolt, megszokott választási rendszer hiányosságai ellenére jobban megfelel a stabil intézményi keret megteremtésének a politikai álláspontok kifejezésével, mint egy új ismeretlen, szokatlan rendszer. A különböző politikai erők idővel megtanulják kihasználni az rendszerben rejlő előnyöket, esélyeket vagy legalábbis veszteségeiket, hátrányukat minimálisra csökkenteni. Egy új választási rendszer bevezetése mindenképpen instabilitást okoz még akkor is, ha következményei nagyrészt kiszámíthatóak, hiszen mind a választóknak, mind a pártoknak, jelölteknek új szabályokhoz kell alkalmazkodniuk, új stratégiákat kell kialakítaniuk és az ismeretlen miatt váratlan következményekkel, csalódottsággal kell számolniuk.

Változtatás nehézsége nyilvánvaló, egyrészt ha kialakult egy adott rendszer haszonélvezői köre, akkor nyilván védelmezik szerzett jogaikat, mindent megtesznek azért, hogy a számukra kedvező feltételeket továbbra is fenntartsák. Mindenesetre ugyanez fordítva is igaz, hiszen egy esetleges reform egészét és folyamatát jól meg kell fontolni és át kell gondolni, mert a stabil rendszer felrúgása, főként, ha a politikai rendszer ennyire érzékeny eleméről van szó, könnyen instabilitást okozhat.

A kormányozhatóság kérdése

Annak ellenére, hogy a szövetségi szintű választási rendszer biztosíthatná a stabilitást és a kormányozhatóságot, a német államberendezkedés szövetségi mivolta mégis ingataggá teszi a kormányzat számára a hatalmat. Azzal, hogy Németországban az alapesetben négy évente tartott szövetségi választások mellett szinte folyamatosan, – évente minimum egy fontosabb – tartományi választásra kerül sor, a második kamara, a Bundesrat arányai folyamatosan változnak. Ráadásul ez a helyzet gyakorlatilag folyamatos választási kampányt jelent a pártok számára, ami miatt természetesen igencsak kockázatos meghozni a népszerűtlen döntéseket. Emellett pedig a kétkamarás, bonyolult törvényhozási procedúra sem kedvez a kormány döntéshozatalának. A konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye ellenére, amely a kancellár és kabinetje helyzetét stabilzálja és nehezebbé teszi a kormány megbuktatását, a Bundesrat arányok eltolódása az ellenzék oldalára akár el is tudja lehetetleníteni a kormány munkáját. Éppen ezért került sor egyes esetekben előrehozott választások kiírására.

Balog Anna

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »