Újabb csúcson a globális adóságfelhalmozás

Több évtizede nem mért összegű új piaci finanszírozást hajtott fel a globális vállalati szektor az év eleje óta a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek enyhítését célzó költségvetési és monetáris likviditásözön kísérőjelenségeként.

A világ egyik legnagyobb pénzpiaci adatszolgáltatója, a Refinitiv és a Financial Times londoni üzleti napilap szerdai közös elemzése kimutatta, hogy 2021 első három hetében a vállalatok több mint 400 milliárd dollár friss tőkéhez jutottak a globális adósság- és értékpiacokon – az utóbbi két évtizedben nem volt példa ekkora összegű piaci tőkebevonásra az évkezdet után ilyen rövid idővel.

A kimutatás szerint az év eleje óta felhajtott 400 milliárd dolláros piaci vállalatfinanszírozás 170 milliárd dollárral haladja meg a hosszú távú időarányos átlagot ugyanerre az időszakra vetítve. A Refinitiv/FT-adatelemzés szerint a vállalatok az év elejétől január 22-ig eltelt időszakban 337 milliárd dollár finanszírozáshoz jutottak az adósságpiacokon, és további – időarányos rekordnak számító – 64 milliárd dollárt hajtottak fel elsődleges nyilvános részvénypiaci kibocsátásokkal, illetve másodpiaci részvénykibocsátásokkal.

  • Már a tavalyi év is rekord volt
Az adósságfelhalmozás jelenségére tavaly év végén már az Ernst & Young és az Economist is felhívta a figyelmet és az Economist elemzésében is a vállalati adósságoknak jutott a legnagyobb „szelet”.

Idén elszállt a globális adósságpiac, az Airbnb a minta

Múlt héten pedig az Eurostat közölt egy összesítőt az Európai Unióban zajló folyamatokról, melyből kiderült, hogy az államadósság átlagos növekedése az EU országokban egy év alatt meghaladta a 10%-ot és nem volt olyan ország, ahol ne nőtt volna a GDP-arányos államadósság.

Elérte a 200%-ot a görög államadósság

Az egyes uniós tagállamok GDP-arányos államadóssága 2020. III. negyedévének végén. Forrás: Eurostat

A mélységi rekordokon járó kamatok mindemellett a piacok legkockázatosabb szegmenseit is vonzóvá tették a hozamokat kereső befektetők számára. Az elemzés szerint ennek jele, hogy az év eleje óta 49,8 milliárd dollárnyi magas hozamú – vagyis nagyobb kockázatú, alacsony hitelminősítésű – vállalati kötvény jelent meg az adósságpiacokon. Ebben a piaci szegmensben ez is időarányos rekord.

A koronavírus-válság elhatalmasodása óta – a kormányzati költségvetési ösztönzések mellett – a globális befolyású jegybankok hatalmas likviditáspótló programokat hirdettek meg a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Európában a legnagyobb értékű – meredek kamatcsökkentéssel kísért – mennyiségi enyhítési programot a Bank of England hajtotta végre.

A brit jegybank monetáris tanácsa tavaly márciusban, a nagy-britanniai koronavírus-járvány kezdetén két, soron kívüli ülésen 0,75 százalékról a jelenlegi 0,10 százalékra csökkentette az irányadó kamatot, és a korábban kihelyezett 445 milliárd fontról három lépésben 895 milliárd fontra (365 ezer milliárd forintra) növelte a mennyiségi enyhítés keretét. Ebből a jegybank brit állampapírt, illetve a pénzügyi szektoron kívüli cégektől befektetési besorolású fontkötvényeket vásárolhat.

A Bank of England legutóbb novemberben emelte a likviditáspótlási program célösszegét: az akkori monetáris ülésen 150 milliárd fontot – az elemzői várakozásoknál sokkal többet – tett hozzá az állampapír-vásárlásokra fordítható részhez.

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »