Háborognak a nagyhatalmak a Kelet-kínai-tenger felett

Kínai vadászgépek befogtak egy amerikai felderítő repülőgépet szerdán a Kelet-kínai tenger felett, a térségben Japán harci gépeket vezényelt egy vitatott hovatartozású szigetcsoporthoz miután csütörtökön négy kínai hajó japán területi vizekre hatolt be.

Az amerikai légierő beszámolója szerint egy WC-135-ös, Constant Phoenix típusú amerikai felderítő repülőgép a nemzetközi légtérben, a nemzetközi jognak megfelelő módon végezte szokásos küldetését, amelynek során mintákat vett a levegőből. Ezzel egy időben két kínai Szu-30-as vadászgép közelítette meg.

Lori Hodge alezredes, az amerikai csendes-óceáni légierő (PACAF) szóvivője teljesen „szakmaiatlannak” minősítette az amerikai gép befogását, amelyet majd a „megfelelő diplomáciai és katonai csatornákon” megvitatnak.

Kína 2013-ban hozta létre a Kelet-kínai-tengeri Légvédelmi Azonosító Övezetet, amelyet az Egyesült Államok jogtalannak tart és nem ismer el.

A térségben, de egy másik helyszínen négy kínai hajó hatolt be a Japán által saját területi vizeknek tekintett területre, a vitatott Tiaojü/Szenkaku szigetcsoport vizeire. Az egyik kínai partvédő hajó mellett egy drón repült.

Inada Tomomi japán védelmi miniszter kijelentette, hogy a helyzet elmérgesedése teljesen elfogadhatatlan. Az eset Japán szuverenitásának megsértését jelenti. Elmondta, hogy japán két F-15-ös vadászgépet és egy E-2C és egy AWACS típusú légtérellenőrző repülőgépet vezényelt a térségbe. Japán az eset miatt jegyzékben tiltakozott a tokiói kínai nagykövetségen.

Kína és Japán között évek óta fagyos a viszony, amióta kiújult a vita a Kelet-kínai-tengeren lévő területek hovatartozása felett. A lakatlan szigeteket Japán 2012-ben államosította. A szigetcsoport feletti igazgatási jogot a második világháborút követő 1951-es San Franciscó-i Békeszerződésben – amelyet Kína nem írt alá – az Egyesült Államok átruházta Tokióra. Peking viszont az 1943-as Kairói Nyilatkozatra és az 1945-ös Potsdami Közleményre hivatkozva követeli vissza a szigetek feletti fennhatóságot.

  • Korábban írtuk:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »