Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) rekordértékű támogatást nyújtott tavaly a közép- és kelet-európai gazdaságoknak – köztük Magyarországnak -, valamint a balti térségnek.
A feltörekvő európai régió az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet csütörtöki beszámolójában közölte, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió után példátlan finanszírozási igény mutatkozott a térség ipari és banki szektorai részéről. Az EBRD erre válaszul 2022 egészében 2,35 milliárd euró finanszírozást folyósított a közép- és kelet-európai EU-gazdaságoknak és a három balti köztársaságnak. A bank hangsúlyozza, hogy ezek a gazdaságok eddig soha nem jutottak ennyi új EBRD-befektetéshez egy év alatt.
A beszámoló szerint a tavalyi finanszírozások 70 százaléka az érintett gazdaságok zöld átalakulását előmozdító programokba irányult. Ezek közé tartozik a megújuló energiaforrások fejlesztése, az elektromos járművek értékesítésének növelése, valamint a zöldkötvények és egyéb hasonló adósságeszközök kibocsátásának elősegítése.
Az EBRD hangsúlyozta, hogy az általa nyújtott rekordértékű finanszírozás előzményeként az orosz-ukrán háború miatt tavaly számos feszültség alakult ki egyszerre. Sok ország esetében ilyen például az orosz földgázszállítások leállása, valamint a háború okozta tőkepiaci instabilitás, amelynek nyomán egy időre elapadtak a magántőke-befektetések a térségben.
Az EBRD e feszültségek enyhítésére fokozta tevékenységét a közép- és kelet-európai gazdaságokban és a balti térségben – áll a pénzintézet csütörtöki beszámolójában.
A bank tájékoztatása szerint tavaly Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Litvánia egyenként is rekordösszegű EBRD-támogatásban részesült. Az e gazdaságoknak nyújtott folyósítások meghaladták a koronavírus-járvány idején folyósított előző rekordokat – hangsúlyozza a londoni pénzintézet.
A beszámoló szerint Lengyelország számára az EBRD 2022-ben 990 millió euró értékben hagyott jóvá új befektetéseket, az ország így az EBRD negyedik legnagyobb piacává vált Törökország, Ukrajna és Egyiptom után. Magyarország 215 millió euró értékű EBRD-támogatásban részesült tavaly. A magyarországi folyósítások a bankszektorra összpontosultak, elsősorban azzal a céllal, hogy a magyar bankok további hiteleket helyezhessenek ki a zöld átalakulást célzó programokra. Tavaly Csehország is kapott 111 millió euró EBRD-támogatást.
A bank hangsúlyozza, hogy jóllehet a cseh gazdaság a térségen belül elsőként már 2007-ben elérte azt a fejlettségi szintet, amelyen túl nem volt szüksége a támogatására, Prága a koronavírus-járvány idején ismét jelentkezett EBRD-befektetésekért.
A globális pénzügyi válság másfél évtizeddel ezelőtti elhatalmasodása után, 2008-ban azonban az EBRD közölte, hogy a kialakult helyzetben leállítja a közép-európai EU-térségből akkor már elkezdődött kivonulási folyamatot, sőt, jelentősen növelte a régió finanszírozását. Ez azóta is tart: az EBRD tavaly működési térségének egészében is rekordösszegű, 13,1 milliárd euró – az egy évvel korábbinál csaknem 3 milliárd euróval több – befektetést hajtott végre.
Az EBRD-finanszírozások legnagyobb egyedi felvevője korábban minden évben Oroszország volt, de a bank részvényes országai 2014-ben, a krími válság nyomán azt az informális iránymutatást adták, hogy az EBRD – összhangban a Moszkvával szemben akkor meghozott nemzetközi szankciókkal – ne kezdjen új finanszírozási programokat Oroszországban.
Az EBRD tavaly áprilisban, nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után hivatalosan is felfüggesztette oroszországi tevékenységét és bezárta moszkvai irodáját.
- Kapcsolódó cikkünk:
Forrás: MTI
