Az EBRD becslése szerint idén 30 százalékkal zuhan az ukrán GDP

Az ukrajnai háború következményeként várhatóan alig haladja meg az egy százalékot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tevékenységi területének idei átlagos gazdasági növekedése – áll a pénzintézet kedden Londonban bemutatott, jelentősen rontott térségi előrejelzésében.

A bank ugyanakkor a régió EU-gazdaságaiban, köztük Magyarországon az átlagnál számottevően jobb teljesítményt vár, sőt a magyar és a lengyel hazai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló prognózisát nem rontotta tovább a márciusban kiadott soron kívüli előrejelzéséhez képest.

A közép- és kelet-európai gazdaságok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának támogatására 1991-ben életre hívott londoni pénzintézet Marrakesben zajló idei éves közgyűlésének keddi nyitónapjára időzítette 39 oldalas prognóziscsomagját, amelyben azt valószínűsíti, hogy teljes működési térségének átlagos gazdasági növekedése az idén mindössze 1,1 százalékos lesz a tavaly elért 6,7 százalékos bővülés után.

A teljes jelentés az alábbi linken letölthető:

https://www.ebrd.com/rep-0522.pdf

Ez azt jelenti, hogy az EBRD a novemberben kiadott előrejelzéséhez képest 3,1 százalékponttal, az ukrajnai háború kitörése miatt márciusban összeállított soron kívüli prognózisához képest 0,6 százalékponttal rontotta a tevékenységi régiójára szóló idei egész éves növekedési becslését. Az EBRD hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az előrejelzési átlagra – mindenekelőtt Kelet-Európában és a kaukázusi térségben – a korábban vártnál is nagyobb mértékű ukrán gazdasági visszaesés gyakorol nyomást.

A bank várakozása szerint az ukrán hazai össztermék az idén 30 százalékkal zuhan, és ez a szűkebb kelet-európai és kaukázusi régióban is átlagosan 18,4 százalékos GDP-zuhanást okoz 2022 egészében. Az EBRD Ukrajnán kívül Örményországot, Azerbajdzsánt, Georgiát és Moldovát sorolja ebbe a csoportba. A londoni pénzintézet a soron kívüli márciusi előrejelzésben még 20 százalékos ukrán gazdasági visszaesést jósolt 2022-re, vagyis azóta 10 százalékponttal rontotta tovább ezt a prognózist.

A bank ugyanakkor a közép-európai és balti EU-gazdaságokban így is 3,2 százalékos – a teljes működési térség átlagát csaknem háromszorosan meghaladó – növekedést valószínűsít 2022-re, bár ez is 1,5 százalékponttal rontott prognózis a novemberi becsléshez képest, és 0,2 százalékponttal gyengébb előrejelzés a soron kívüli márciusi prognózishoz mérve.

Az EBRD keddi előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék az idén és jövőre is 3,5 százalékkal növekedhet. A magyar gazdaság idei növekedésére adott EBRD-előrejelzés a novemberi prognózisban szereplő ütemnél 1,3 százalékponttal lassabb, de az EBRD a márciusi jelentéshez képest nem rontotta tovább az idei magyar GDP-bővülésre szóló becslését.

A közép-európai és a balti EU-térségen belül a magyar mellett csak a lengyel gazdaságra adott új EBRD-előrejelzés maradt változatlan a márciusihoz mérve: a bank Lengyelországban továbbra is 4 százalékos GDP-bővülést vár az idén.

Az EBRD hangsúlyozza keddi tanulmányában, hogy becslések szerint az ukrán üzleti vállalkozások 30-50 százaléka szüntette be teljesen tevékenységét a háború kitörése óta, és az ukrán lakosság 10 százaléka külföldre menekült.

A zuhanó adóbevételek és a költségvetést messze meghaladó kormányzati kiadások miatt az államháztartásban havonta legalább 5 milliárd dolláros hiány keletkezik – áll az EBRD elemzésében. A bank szerint ugyanakkor a 2022-re várt 30 százalékos GDP-zuhanás után az ukrán hazai össztermék jövőre 25 százalékkal emelkedhet, feltételezve, hogy véget ér a háború és ezután hatalmas helyreállítási munkálatok kezdődnek az országban. Az EBRD szerint azonban ez az előrejelzés a háború időtartama mellett érzékeny arra is, hogy milyen lesz a háború utáni geopolitikai helyzet, és a külföldre menekültek közül hányan térnek vissza.

A magyar gazdasággal foglalkozó fejezetben az EBRD kiemeli, hogy a magyar hazai össztermék tavaly 7,1 százalékkal bővült, és ennek hajtóereje jórészt a környező országokét meghaladó magánszektorbeli fogyasztásnövekmény volt. A magyar ipari termelés kilábalása tavaly szeptember óta folyamatos, az autóipar termelése februárban meghaladta a tavalyi év második felében mért szintet, erőteljes a magyar munkapiaci helyzet, és az Ukrajnából érkezők enyhíthetik a munkaerőhiányt – áll a keddi EBRD-jelentésben.

A bank szerint ugyanakkor a magyar gazdaság erőteljesen függ az orosz földgázimporttól, és a növekvő energiahordozó-árak jelentős negatív hatást gyakorolhatnak az exportorientált, energia-intenzív iparágakra, köztük az autóiparra. Az EBRD szerint ezek a magyar gazdasági növekedésre szóló, az idén és jövőre is 3,5 százalékos növekedéssel számoló alapeseti előrejelzést terhelő fő kockázatok.

A tanulmány szerint az orosz földgázszállítások esetleges hirtelen elakadása az EBRD tevékenységi területének egészében komoly növekedési kockázatot jelentene. A bank számításai szerint egy ilyen forgatókönyv esetén az egy főre jutó GDP-érték a működési térség egészének átlagában az idén 2,3 százalékkal, jövőre 2 százalékkal maradna el az alapeseti előrejelzéstől.

Forrás: MTI / EBRD

Hozzászólások ()

Friss hírek

Nyomás alatt a DE30 a gyenge IFO adatok miatt

Vegyes mozgásokkal indult a hét a német tőzsdén, az index próbálja megvédeni a múlt hét végén beállított idei mélypontot, ezt azonban nem segítik a friss IFO hangulatindex adatok, melyek a vártnál gyengébben alakultak, és a számok megerősítik annak lehetőségét, hogy Németországra erős recesszió vár.

Read More »