Mégsem jelent akkora kockázatot Európa legveszélyesebb nője

Mielőtt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szeptemberben hatalomra került, a Stern német hírmagazin az „Európa legveszélyesebb nője” kifejezéssel szerepeltette őt a címlapon. Az aggodalom akkora volt, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke alig burkolt fenyegetést intézett a politikushoz, miszerint „rendelkezik eszközökkel” ahhoz, hogy fellépjen Olaszországgal szemben, ha az letérne a demokratikus útról. Azonban csaknem 100 nappal azután, hogy Meloni hivatalba lépett a második világháború óta nem látott jobboldali kormány élén, ezek az aggodalmak nagyrészt szertefoszlottak.

Neofasiszta politikai gyökerei és gyakran tüzes retorikája ellenére egyre inkább úgy tűnik, Meloni az óvatosságot választja a konfrontáció helyett belföldön és külföldön egyaránt, és inkább a status quo fenntartását támogatja, mintsem hogy radikális reformokkal kiélezze a feszültségeket vagy a pénzügyi válságokat.

„Egyfajta metamorfózist láthatunk” – mondta Sofia Ventura, a Bolognai Egyetem politológia professzora. „Meloni mérsékeltebben nyilatkozik, mint amikor ellenzékben volt, és egyértelműen megértette, hogy változtatnia kell a profilján ahhoz, hogy hiteles nemzetközi vezető legyen” – fejtette ki.

Barátok és ellenségek egyaránt azt mondják, hogy a lágy megközelítés egyik jelentős oka a pénz – vagyis inkább annak hiánya. 

A GDP közel 150%-át kitevő adóssággal Olaszországnak van a harmadik legnagyobb államadóssága az iparosodott világban Japán és Görögország után, és Liz Truss drámai bukása – aki mindössze két nappal Meloni hivatalba lépése előtt mondott le a brit miniszterelnöki posztról – rávilágított a pénzügyi piacok átjárhatóságának veszélyeire.

„Az Egyesült Királyságban történtek megmutatják, hogy mennyire óvatosnak kell lennünk a fiskális és a monetáris politika kombinációjával kapcsolatban” – fogalmazott a téma kapcsán Paolo Gentiloni uniós biztos, volt olasz miniszterelnök.

Létfontosságú pénzek

A Melonira nehezedő nyomást növeli, hogy Olaszország nagyban függ az Európai Unió helyreállítási alapjától. A terv szerint Róma mintegy 190 milliárd euró támogatást és kölcsönt kapna, amennyiben teljesíti a Mario Draghi vezette előző kormánnyal közösen elfogadott reformokat.

A félreértések elkerülése végett, miniszterelnöki kinevezése után Meloni első külföldi útja Brüsszelbe vezetett, amely során biztosította Ursula von der Leyent: Olaszország – a megválasztása előtt megfogalmazott fenntartások ellenére – teljesíteni fogja kötelezettségeit.

„Meloni számára elképzelhetetlen lett volna, hogy megkockáztassa, hogy lemarad erről a pénzről. A kudarc tragédia lett volna” – mondta Daniele Albertazzi, a Surrey Egyetem politológus professzora. „Az egyetlen lehetséges módon viselkedett” – tette hozzá.

Hosszú távú tervek

A Meloni által vezetett jobboldali koalíció mindeddig nem terjesztett elő semmilyen jelentős reformot, sőt, az első, szűkös költségvetésében számos költséges kampányígéretet figyelmen kívül hagyott. A kormány eltörölte az üzemanyagokra 2022 márciusa óta érvényben lévő jövedéki adókedvezményt, annak ellenére, hogy egykor az adó teljes megszüntetését ígérte.

Az olasz közvélemény pedig állva tapsolja Meloni óvatosságát; a kormányfő pártja, a Olasz Testvérek támogatottsága 30% fölé emelkedett a felmérésekben a szeptemberi választáson elért 26%-kal szemben – ez több mint háromszorosa annak a támogatottságnak, amelyet koalíciós partnerei, a Liga és a Hajrá Olaszország élveznek.

A gyakran politikai zavargásoktól sújtott országban a három jelenlegi kormánypárt elkerülte a nagyobb belharcokat, ami előrevetíti, hogy egy teljes ötéves cikluson keresztül együtt fognak kormányozni – ez a második világháború óta csak egyszer fordult elő.

Támogatóik szerint ez azt jelenti, hogy nem kell sietniük a reformokkal, például az elnöki stílusú kormányzás bevezetésével. „Egy ötéves programon dolgozunk, mégpedig anélkül, hogy azon kellene izgulnunk, hogy azonnali eredményeket produkáljunk” – mondta Giovanni Donzelli, az Olasz Testvérek szervezetének vezetője.

A színfalak mögött azért látszik némi változás: a jobboldali blokk elkezdte kulcspozíciókba helyezni saját kinevezettjeit, míg a pénzügyminisztérium tervezett átalakítása nagyobb hatalmat adhat Meloninak és szövetségeseinek az állami irányítás alatt álló szervezetek megregulázásában.

Lehetséges buktatók

Az, hogy Meloni uralja a közvélemény-kutatásokat, később súrlódásokat okozhat a koalícióban, mivel a Liga és a Hajrá Olaszország valószínűleg nem fogadja el sokáig a junior partner szerepét.

A nézeteltéréseket nagy valószínűséggel az váltja majd ki, hogy a Liga nagyobb autonómiát kíván adni az északi tartományoknak, beleértve azt is, hogy nagyobb beleszólást kapjanak az adóik elköltésébe. Egy ilyen reformot a kormányfő pártja nem díjaz, mivel attól tart, hogy az árthat a központi és déli régiókban lévő szavazóinak.

„A regionális autonómia sok gondot fog okozni Meloninak. Ez egy nagyon nehezen négyszögelhető kör” – fogalmazott Albertazzi.

Forrás: Reuters