Mérgezett almát örököl az olasz jobboldal

Az olasz politika határozottan jobbra tolódott: a nacionalista Giorgia Meloni, az EU-szkeptikus Matteo Salvini és az adócsalásért elítélt volt miniszterelnök, Silvio Berlusconi vezette pártkoalíció egyértelmű parlamenti többséget szerzett a vasárnapi parlamenti választásokon. A kampányban mutatott egység ellenére azonban a szövetségesek számos kérdésben nem értenek egyet. A rivalizálás pedig azzal a kockázattal jár, hogy aláássa az eladósodott ország azon képességét, hogy szembenézzen az egyre fenyegetőbb válsághelyzettel.

Az Olasz Testvéreket (FI), a bevándorlásellenes Ligát és a Hajrá Olaszországot tömörítő jobboldali pártszövetség a szavazatok mintegy 44%-át szerezte meg a vasárnapi olaszországi választásokon, ami elegendő a többséghez a parlament mindkét házában.

A versengés egyértelmű nyertese Giorgia Meloni pártja, amelyre a választók közel 26%-a voksolt. A párt a legutóbbi, 2018-as választáson a szavazatok mindössze 4%-át szerezte meg. A Liga a négy évvel ezelőtti több mint 17%-hoz képest most a voksok mintegy 9%-át tudhatja magáénak, Berlusconi pártja pedig 8% körüli eredményt ért el. A választási részvétel rekordalacsony – 64% – volt.

Az új kormány a Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke által vezetett nemzeti egységkormányt váltja, amely mindössze 18 hónapig működött. Miután az Olasz Testvérek érték el a legjobb eredményt, szinte borítékolható, hogy Sergio Mattarella államelnök Melonit kéri fel a kormányalakításra, aki így az ország első női miniszterelnöke lehet.

A 45 éves politikusnő – aki 15 éves korában kezdett politizálni a neofasiszta Olasz Szociális Mozgalom (Movimento Sociale Italiano – MSI) tagjaként – nehéz küzdelem előtt áll. Az emelkedő energiaárak destabilizálják az olasz gazdaság nagy részét, ami valószínűleg recesszióhoz vezet. A válság 120 000 vállalatot és 370 000 munkahelyet fenyegetállítja a Confcommercio üzleti lobbicsoport.

A Draghi-kormány eddig több mint 40 milliárd eurót különített el a gazdasági válság és a szárnyaló infláció elleni küzdelemre, a tartósan magas energiaárak azonban további intézkedéseket igényelnének. A gond csak az, hogy a pártvezetők körében nincs egyetértés a probléma megoldására. Matteo Salvini, a Liga vezetője, aki korábban euroszkeptikus volt és Vlagyimir Putyin orosz elnököt támogatta, 30 milliárd eurós hitelt szeretne felvenni az energiaszámlák támogatására, míg Silvio Berlusconi, aki szintén közel állt az orosz vezetőhöz, a minimálnyugdíjakat havi 1000 euróra emelné, ami évente 31 milliárd euróba kerülne.

Olaszország azonban nem engedheti meg magának, hogy tovább feszítse pénzügyeit, lévén 2800 milliárd eurós államadóssága van – ez a GDP mintegy 150%-a -, a 10 éves államkötvények hozama pedig hat hónap alatt megduplázódott és elérte a 4%-ot.

Meloni, aki hétfőn azt mondta, hogy egyesíteni akarja Olaszországot, Salvinivel és Berlusconival ellentétben támogatja az Oroszország elleni szankciókat, és kijelentette, hogy Olaszország ragaszkodni fog az uniós költségvetési szabályokhoz. Tanácsadói szerint az új kormány az adócsökkentések finanszírozása érdekében visszavághat egy szegénységi segélyprogramot. Meloni látszólag óvatosabb megközelítése azonban meghiúsulhat, ha szövetségesei saját választási ígéreteik betartására törekednek.

A győztes koalíció azt ígérte, hogy öt évig fog kormányozni. Ez nagy eredmény lenne egy olyan országban, ahol a kormányok átlagosan 14 hónapig húzzák.

Az olasz kormányok “élettartama” 1948 óta (napokban). Forrás: Olasz Képviselőház / Reuters

Mindenesetre Európa lélegzet-visszafojtva várja, mi fog történni Olaszországban: bár az európai vezetők sorra gratulálnak Meloninak és szövetségeseinek a választási győzelemhez, aggodalmaikat is megfogalmazzák:

  • a lengyel vezetés a két kisebb párt oroszbarát álláspontja miatt nyugtalankodik, de bíznak abban, hogy az euroatlanti irányultságú és ukránbarát Meloni az általa kívánt irányba tudja vezetni az új kormány politikáját;
  • a francia elnökség tiszteletben tartja az olaszok “demokratikus választásának” eredményét, és azt kéri a jövőbeli olasz kormánytól, hogy folytassák európaiként együtt a közös munkát;
  • Markus Söder bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke pedig nem köntörfalazott, hétfőn Münchenben kerek perec kijelentette: az olaszországi parlamenti választás eredménye nem jó Európának.

Forrás: Reuters / Kitekintő / MTI

Hozzászólások ()

Friss hírek