A változás szele észak felé tolja el Németország gazdasági erejét

Németország nedves és szélfútta északi része régóta nem rendelkezik a déli régiók gazdasági vonzerejével, a zöld átmenet és az ukrajnai háború által kiváltott energiaválság azonban úgy tűnik, megváltoztatja az erőviszonyokat.

Amikor a Northvolt németországi telephelyet keresett Svédországon kívüli első akkumulátorgyárának megépítéséhez, nem a déli ipari központokat választotta, hanem az Északi-tenger nyüzsgő partvidékét, ahol fellendülőben van a szélenergia-ipar.

„Az akkumulátorgyártás rendkívül energiaigényes” – mondta Jesper Wigardt, a Northvolt közügyekért felelős vezetője. „Ha Németországnak ezt a részét nézzük, az energia és a hálózatban lévő energia típusa egyaránt érdekes” – magyarázta.

A Northvolt döntését március 15-én jelentették be, éppen az energiaválság kibontakozása közben, amelyet Oroszország ukrajnai inváziója váltott ki. Miközben a Nyugat szigorította a Moszkva elleni szankciókat, Oroszország folyamatosan csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat.

Németország – amely a múltban nagymértékben függött az orosz gáztól – ezen okokból kifolyólag jelenleg gőzerővel igyekszik „leszoktatni magát” az orosz gázról. Nos, úgy tűnik, az északi partvidék lesz ezeknek az erőfeszítéseknek a középpontjában, mind a több megújuló energia előállítása, mind a gáz importálása szempontjából, amely az atomenergiáról és az erősen szennyező széntüzelésű erőművekről való átállás során üzemanyagként szolgál.

Az Északi-tenger partjainál hónapokon belül üzembe helyezik a cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására szolgáló két úszó terminált, amelyek az állandó terminálok megépítéséig átmeneti jelleggel működnek.

Az olyan északi tartományok, mint Alsó-Szászország, Schleswig-Holstein és Mecklenburg-Elő-Pomeránia már most is Németország 64 gigawattnyi szélenergiájának felét termelik, jelenleg főként a szárazföldön. Ezek a tengerparti államok azonban nemsokára még nagyobb szerepet fognak játszani, mivel Németország 2040-re a jelenlegi 7,7 GW-ról 70 GW-ra tervezi növelni a tengeri szélenergia-termelését.

Mindezek fényében kijelenthető, hogy a dél, amely a második világháborút követően Németország gazdasági fellendülésének motorja volt, és amely olyan ipari óriásoknak ad otthont, mint a BMW és a Siemens Bajorországban, valamint a Mercedes Baden-Württembergben, most „emberére akadt” északon.

A német gazdaságkutató intézet (Institut der deutschen Wirtschaft – IW) jóléti indexe szerint Németország északi része – néhány északi nagyváros, például Berlin és Hamburg körüli klasztertől eltekintve – jóval kevésbé jómódú, mint a déli. Forrás: Reuters / IW Consult

Észak térhódítása

„Hatalmas, csendes hatalmi harc folyik észak és dél között, és az északiak egyre inkább teret nyernek” – mondta az egyik német tartomány miniszterelnöke, aki neve elhallgatását kérte.

Bizonyítékként íme néhány példa a közelmúltból:

• A Tesla márciusban nyitott gyárat az északi Brandenburg tartományban, míg a Volkswagen – Németország egyetlen északi székhelyű autógyártója – Alsó-Szászországban épít új akkumulátorgyárat elektromos járművei felszerelésére.
• Szintén Alsó-Szászországban a belga Tree Energy Solutions (TES) egy hidrogéngyártó üzem építését tervezi, amely eleinte az élelmiszerekből és egyéb hulladékokból keletkező metánból állítaná elő a hidrogént, majd később a tengeri szél által meghajtott elektrolízissel hasítana vizet.

Bár Németország legvirágzóbb körzetei továbbra is délen vannak, a leggyorsabban fejlődő járások északon és nyugaton találhatók – állítja az IW gazdaságkutató intézet, amely az ország 400 körzetét rangsorolja az adóbevételtől a szakképzett munkaerő arányáig terjedő tényezők alapján. „Miután évtizedekig előbb a nyugati, majd a déli területek domináltak, most az északiak kezdenek beindulni” – mondta Hanno Kempermann, az IW munkatársa.

A német gazdaságkutató intézet (Institut der deutschen Wirtschaft – IW) jóléti indexe szerint Németország déli része virágzóbb, de a leggyorsabban fejlődő régiók északon találhatók – olyan régiókban, amelyek eddig viszonylag szegényebbek voltak, de amelyek Németország zöldenergia-forradalmának középpontjában állnak. Forrás: Reuters / IW Consult

Az energiaválság segíthet átbillenteni a mérleg nyelvét

Németországnak már most is több nagyfeszültségű összekötő vezetéket kell kiépítenie észak és dél között, és ez a követelmény egyre sürgetőbbé válik, mivel északon egyre több megújuló energiát termelnek.

Markus Söder bajor miniszterelnök érzi a változás szelét; többször is kijelentette, hogy a szövetségi kormány nem tesz eleget Bajorország gazdaságának védelmében, és azt követelte, hogy Németország utolsó három atomerőművét tartsák üzemben, hogy az állam ipara ne szenvedjen kárt. A berlini központi kormány szerint Söder túl lassan fejlesztette a szélenergiát saját tartományában.

Söder ebben a hónapban Manuela Schwesig-hez, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Németország egyik legszegényebb tartományának miniszterelnökéhez fordult, és felajánlotta a bajor állami alkalmazottak szolgálatait, hogy segítsenek felgyorsítani egy LNG-terminál építését, hogy enyhítsék a bajor ipart sújtó energiaválságot.

Egy bajor kormánytisztviselő elmondása szerint kormányfőjük azért kereste meg Schwesig-et, „mert közös érdekünk, hogy északról délre jusson a gáz”.

Forrás: Reuters