Aggasztó előrejelzést adott ki az OECD

Az iparosodott országok szervezete (OECD) az ukrajnai háború miatt jelentősen rontotta a világgazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését; a honlapján publikált jelentésben a korábban jelzett 4,5 százalék helyett 3,0 százalékos növekedést vár az idén, és 3,2 százalék helyett 2,8 százalékost jövőre.

Az OECD megfogalmazása szerint a növekedés lassulásával kell megfizetni a háború árát, mégpedig alacsonyabb jövedelmek és a kevesebb munkalehetőség formájában.

A háború előtt a világgazdaság a koronavírus-járvány után erős, bár egyenlőtlen fellendülés felé tartott. A magyarázat szerint az ukrajnai konfliktus és az ellátási láncok zavarai, amelyeket a zéró-Covid-politika miatti kínai leállások súlyosbítanak, komoly csapást mérnek a fellendülésre.

A növekedés a vártnál lényegesen gyengébb lesz szinte minden gazdaságban. A legsúlyosabban érintett országok többnyire Európában találhatók, amelyek az energiaimport és a menekültáradat révén is nagymértékben kitettek a háború következményeinek.

Az infláció is magasabb lesz és tovább tart, mint korábban feltételezték – mondta Mathias Cormann, az OECD főtitkára. Az inflációs nyomást fokozó magasabb nyersanyagárak világszerte sújtják a nemzetgazdaságokat, visszafogják a reáljövedelmeket és a reálkiadásokat, ami tovább rontja a fellendülést.

Az ukrajnai háború miatt elszállt az a remény, hogy gyors véget ér a magas infláció: a magas élelmiszer- és energiaárak, valamint az ellátási láncok problémáinak további súlyosbodása azt jelenti, hogy a fogyasztói árindex a korábban vártnál később és magasabb szinten fog tetőzni – írja a jelentés.

Az új előrejelzések alapján a háború nagy és globális hatással van az inflációra, amely Németországban, az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban már 40 éves csúcsot ért el.

Az OECD mostani prognózisában:

• Németország idei GDP-növekedési előrejelzését a 2021 decemberi prognózisban megadott 4,05 százalékról 1,87 százalékra csökkentette;
• az Egyesült Államokét 4,19 százalékról 2,46 százalékra;
• az euróövezet 17 tagországáét 4,32 százalékról 2,62 százalékra mérsékelte;
• az idei magyar GDP-növekedési előrejelzést pedig 5,52 százalékról 3,96 százalékra vette vissza.

Az OECD mindössze két ország növekedési előrejelzésén javított: az argentin gyarapodás 3,57 százalék lehet 2,48 százalék helyett, a török pedig 3,72 százalék 3,29 százalék helyett.

Éves GDP-növekedési előrejelzés 2022-re. Forrás: OECD

A szervezet szerint az infláció 8,5 százalékon csúcsosodik ki az idén a tagországok körében, majd 2023-ban 6,0 százalékra mérséklődik. Decemberi előrejelzésében az OECD még 5 százalékos inflációt várt az idén és 3 százalékost jövőre. A magyarországi infláció az idén 10,3 százalék lesz, míg az előző prognózis még 6 százalékot jelzett.

Éves inflációs előrejelzés 2022-re. Forrás: OECD

Az OECD a magas inflációs és alacsony növekedési kilátások ellenére sem számít a hetvenes években tapasztalthoz mérhető stagfláció kialakulására, amikor az olajár-sokk – a munkanélküliség növekedése kíséretében – elszabadította a fogyasztói árakat. Ez elsősorban azért valószínűbb, mert a fejlett gazdaságok sokkal inkább támaszkodnak a szolgáltatóipari szektorokra, mint az energiaintenzív feldolgozóipari szektorokra.

„Az infláció költségeinek mérséklése érdekében a terheket meg kell osztani a nyereség és a bérek között, azaz a munkaadók és a munkavállalók között tárgyalásokat kell folytatni e költségek méltányos megosztásáról és a bérek árspiráljának elkerüléséről” – mondta Laurence Boone, az OECD vezető közgazdásza.

Az OECD elemzésében elérkezettnek látja az időt a monetáris politikai ösztönzők fokozatos megszüntetésére az olyan magas inflációjú gazdaságokban, mint például az Egyesült Államok vagy a kelet-európai országok.

Forrás: MTI / OECD