Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Minden európai országban rohamosan emelkedik a koronavírus-fertőzéses esetek száma, ezért sok helyütt egyre szigorúbb korlátozásokat vezetnek, illetve vezetnének be.
Olaszország szigorítana
A tömegközlekedési eszközök használatát is védettségi igazoláshoz akarja kötni az olasz kormány, amely az oltatlanokkal szemben szigorítások bevezetését tervezi decembertől, miközben Lombardia tartományban ismét megteltek a kórházak – közölte az Il Messaggero olasz napilap vasárnap.
Ismét az északnyugati Lombardiában emelkedik a leggyorsabban az azonosított betegek száma, amely megközelítette a napi kétezret. 2020 februárjában ebből a régióból kezdett el terjedni a Covid-19 járvány, és tavaly november elején ezt a tartományt helyezték elsőként zárlat alá a betegség őszi hullámában. A magas átoltottságnak köszönhetően az egy évvel ezelőtti több mint kilencszázhoz képest jelenleg valamivel több mint hatvanan vannak intenzív osztályon a tízmilliós térségben.
Az egészségügyi hatóságok számításai szerint a tetőzés karácsonytól várható, a kórházak pedig januárban érhetik el a legmagasabb terheltségi szintet. A tervek között szerepel, hogy újra megnyitják a milánói vásártéren idén tavasszal felállított Covid 19-kórházat, amelyet mostanáig oltóközpontként használtak.
Nem kedvezőbb a helyzet az északkeleti Friuli Venezia Giuliában sem, ahol a kórházak telítettsége átlépte a tíz százalékos küszöböt, amiért a régiót magasabb járványfokozatba helyezhetik át. A Friuli kórházigazgatóit és orvosait tömörítő Anaao Assomed szövetség titkára, Valerio Fregonese úgy nyilatkozott, hogy a SARS-CoV-2 vírus osztrák és szlovén területről terjedt át. Emlékeztetett, hogy Szlovénia korábban lezárta határait az olaszok előtt, amikor az olasz oldalon volt rosszabb a járványhelyzet. Úgy vélte, ugyanezt kellene most tenni olasz részről.
A Dolomitok és Alpok fedte tartományok a római kormánytól várnak választ arra, milyen szabályokkal indulhat el a tavaly teljesen elmaradt síszezon, amely a Covid-19 előtt 10-12 milliárd eurós gazdasági tevékenységet képviselt.
Mario Draghi miniszterelnök és Roberto Speranza egészségügyi tárcavezető hétfőn egyeztet a tartományok képviselőivel. Sajtóértesülések szerint december elsejétől újabb szigorítások várhatók, amelyekkel mindenekelőtt az oltást megtagadókat akarják korlátozni. A tervek között szerepel az október közepétől bevezetett védettségi igazolás (Green Pass) használatának szigorítása (Super Green Pass), amely által kötelezővé tennék a védettségi igazolást a tömegközlekedési eszközökön, vagyis buszra és metróra kizárólag legalább egy oltással lehetne felszállni. Hasonlóképpen a közigazgatási hivatalokba, postára, bankba való belépést is oltottsághoz kötnék. A védettségi igazolás kiváltható a betegségből való felgyógyulás bizonyításával, valamint PCR- vagy antigén gyorsteszttel, amelyek érvényességét 72 óráról 48-ra akarják csökkenteni. A jelenleg egy évig érvényes védettségi igazolás hatályát kilenc hónapra akarják mérsékelni, amivel felgyorsíthatják az emlékeztető adagok beadását.
December elsejétől egyes tartományok sárga vagy narancssárga színű járványbesorolásba kerülhetnek, ami a szabadtéri maszkhasználat újbóli bevezetését és a kulturális és sportlétesítmények befogadóképességének csökkentését jelentheti, mégpedig a vendéglátás szabályainak szigorításával együtt.
Rómában négyezer, Milánóban szintén több ezer oltásellenes vonult utcára szombaton.
Németországban az oltási kötelezettségről megy a vita
Németországban felerősödött az új típusú koronavírus okozta betegségtől védő oltás beadásának kötelezővé tételéről szóló vita, miután az osztrák kormány elrendelte az oltási kötelezettséget. Egy vasárnap ismertetett felmérés szerint a német lakosság többsége támogatná, ha hazájuk követné Ausztria példáját.
A Bild am Sonntag című lapban közölt adatok szerint a németek 52 százaléka egyetértene az oltási kötelezettséggel, míg 41 százalékuk elutasítaná azt. A lapnak nyilatkozó egészségügyi szakjogász, Alexander Ehlers kiemelte, hogy a kötelezettség nem egyenlő a kényszerrel, vagyis nem azt jelenti, hogy rendőrök hurcolják az oltatlanokat az oltópontokra, hanem azt, hogy közigazgatási bírságot kell fizetnie, akiről valamilyen eljárásban kiderül, hogy nem adatta be a vakcinát.
A szakértő szerint a teljes lakosságra vonatkozó általános kötelezettség elrendelésénél valószínűbbnek tűnik, hogy a közvetlen ügyfélkapcsolatot sűrűn igénylő szakmákban, ágazatokban – például a vendéglátásban – vezetik be az egyelőre csak az egészségügyben tervezett oltási kötelezettséget.
A lakosság többsége mellett a politikában is egyre többen szorgalmazzák a Covid-19 elleni oltás beadatását előíró általános kötelezettséget. Schleswig-Holstein tartomány miniszterelnöke például egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában aláhúzta: egyelőre nagyon reméli, hogy az eddigi eszközökkel is megállítható a járvány. Ha azonban nincs más út, mint az általános oltási kötelezettség, akkor „erre a lépésre is készen állok” – mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezető politikusai közé tartozó tartományi kormányfő.
Az első háromnál jóval erősebb negyedik hullám lefékezésének lehetséges eszközeiről folytatott vita egy másik fő témájáról, az általános lezárások felújításáról azt mondta, hogy nem tartja megfelelőnek a korlátozás ezen formáját. A Covid-19 ellen „mindenkit meg lehet védeni, méghozzá a védőoltással, ez a különbség az egy évvel ezelőtti helyzethez képest” – mondta Daniel Günther a Die Welt című lap hétfői számában megjelenő összeállításból előzetesen ismertetett részletek szerint.
A következő héten egy sor új járványlassító szabályt vezetnek be. Várhatóan a hét közepétől él majd a helyi és a távolsági közösségi közlekedésben az úgynevezett 3G-szabály, miszerint az oltatlanoknak – az oltottakkal és a fertőzésen igazoltan átesettekkel szemben – friss negatív vírusteszt is kell az utazáshoz. A Deutsche Bahn vasúttársaság a hét elején közli, hogy miként ellenőrzik az új szabályt.
A negyedik hullám a legalacsonyabb átoltottságú területeken pusztít leginkább. Ezek keleti és déli tartományok, főleg Szászország és Bajorország. Hétfőtől Szászország legsúlyosabb helyzetben lévő járásaiban éjszakai kijárási korlátozás sújtja az oltatlanokat. Az egész tartományban elmaradnak a karácsonyi vásárok, és más tömegrendezvényeket sem szabad tartani. A vendéglőknek 20 órakor be kell zárniuk, a szállodák csak üzleti úton lévőket fogadhatnak. A kulturális intézmények a könyvtárak kivételével mind felfüggesztik működésüket. Hasonló szabályokat vezetnek be a hét közepétől Bajorországban is, míg a szomszédos Baden-Württemberg tartományban három járásban ugyancsak éjszakai kijárási korlátozást írtak elő az oltatlanoknak.
Franciaország egyelőre bizakodó
Franciaországban szintén hirtelen emelkedik a napi esetszám, a kormányzat azonban továbbra is bizakodó: a magas átoltottságnak köszönhetően nem számít a súlyos esetek és az elhalálozások számának jelentős növekedésére.
„Az újabb hullám hirtelen robbant be” – fogalmazott vasárnap Gabirel Attal kormányszóvivő a Cnews hírtelevízió és az Europe1 kereskedelmi rádió közös hírműsorában. Emlékeztetett arra, hogy a napi esetszám átlaga egy hét alatt majdnem megduplázódott: míg a múlt hét végén 9 ezer volt a napi átlag, addig ezen a héten 17 ezer. A 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek országos átlaga 164, míg egy héttel ezelőtt még csak 100 volt.
Az előző járványhullámokhoz hasonlóan a hatóságok elsősorban azt figyelik, hogy az esetszám emelkedésével párhuzamosan az egészségügyi ellátórendszer nyomás alá kerül-e. A kormány jelenleg erre nem számít, miután a teljes lakosság 77 százaléka felvette a koronavírus elleni oltás legalább első adagját, ami az oltásra jogosultak 90 százalékának felel meg, míg a teljes lakosság 75 százaléka már mindkét adagot megkapta.
„Látjuk, hogy a fertőzések nagyon erősen növekednek, de azt is tudjuk, hogy Franciaországban nagyon széleskörű az átoltottság, s az emlékeztető, harmadik oltásokban is a szomszédos országok előtt járunk” – hangsúlyozta a kormányszóvivő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a védettségi igazolás július vége óta érvényben van, miközben a környező országok csak később vezették be.
Emmanuel Macron államfő csütörtökön jelezte, hogy a kormány nem tervez újabb korlátozó intézkedéseket, s a be nem oltottakat sem kívánja a szabadságukban korlátozni.
Belgiumban és Hollandiában tüntettek
Több tízezren vonultak utcára Brüsszelben a belga kormány szerdán bevezetett, a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó új intézkedései ellen tiltakozva, miközben a közegészségügyi intézet vasárnapi jelentése szerint az újonnan regisztrált fertőzöttek száma napi 12 ezer fölé emelkedett, és hatszáznál többen kényszerülnek intenzív ellátásra az országban.
A vasárnapi megmozdulás résztvevői Brüsszel központjából az Európai Unió intézményeinek helyet adó kerületbe vonultak, ahol a beoltásra vonatkozó kormányzati felszólítások, valamint a zárt helységekben kötelező maszkviselést és a védettségi igazolvány felmutatását előíró új szabályok ellen tiltakozó beszédeket tartottak. A bejelentett és a belga főváros által engedélyezett felvonulás szervezői Együtt a szabadságért jeligével hívták össze a menetet. A résztvevők legtöbbje orrot és szájat eltakaró maszk nélkül vonult. Helyszíni beszámolók szerint a felvonulók füstbombákat gyújtottak és petárdákat durrogtattak.
A rendőrség közlése szerint a kora estig tartó tüntetésen mintegy 35 ezren vettek részt. A tüntetők közül mintegy százan összecsaptak a rendőrökkel. A rendbontók köveket dobáltak, autókat és kukákat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be, több rendőrautót is megrongáltak. Megfékezésükre a rendőrök vízágyút használtak, valamint könnygázt vetettek be. Legkevesebb 44 embert előállítottak. Három rendőr megsérült – közölték.
A szomszédos Hollandiában a kormány szigorító járványügyi intézkedései ellen pénteken Rotterdamban, szombaton Hágában tüntettek az esti órákban. Mindkét megmozdulás erőszakba torkollott. A tiltakozók köveket dobáltak, autókat gyújtottak fel és tűzijáték-rakétákat lőttek ki. A Rotterdamban tartott tüntetés során két embert meglőttek, legkevesebb 51 embert letartóztattak. Hágában vasárnapra virradóan 30 embert állítottak elő az előző esti erőszakos eseményeket követően.
Forrás: MTI / Kitekintő
