Erősödik a negyedik hullám Németországban

A németek többsége arra számít, hogy még az idén ismét bevezetik Németországban a társadalom és a gazdaság több területét megbénító lezárásokat a koronavírus-járvány erősödése miatt – derült ki egy vasárnap ismertetett felmérésből. A Bild am Sonntag című lapban közölt adatok alapján a lakosság 60 százaléka számít a lezárások visszatérésére.

A járvány egyre erősödő negyedik hulláma miatt “nagyon nehéz hetek állnak előttünk” – figyelmeztetett Angela Merkel ügyvezető kancellár hétvégi videóüzenetében.

Mint mondta, egy évvel ezelőtt hasonlóan nehéz volt a helyzet, de már van védőoltás az új típusú koronavírus okozta betegség ellen, csak be kell adatni, méghozzá minél hamarabb. “Kérek mindenkit, hogy csatlakozzon az oltási kampányhoz, és próbálja meg meggyőzni a rokonait, barátait is” – fogalmazott Merkel, kiemelve, hogy “össznemzeti erőfeszítést” kell tenni az oltási kampány felgyorsításához.

A kormány legutóbbi, pénteki adatai szerint csaknem 115 millió adag oltást adtak be, és a lakosság 67,5 százaléka – 56,1 millió ember – rendelkezik teljes védettséggel. A 18 éven felülieknél 78,1 százalékos az átoltottság – a korcsoportba tartozó 69,4 millió ember közül 54,2 millióan vették fel mindkét adagot -, 3,8 millióan pedig az emlékeztető oltást is beadatták már.

Átoltottság Európa egyes országaiban. Sötétzölddel a teljes védettséggel rendelkezők, világoszölddel a legalább egy oltással rendelkezők aránya.
Forrás: Ourworldindata.org

Ez azonban korántsem elég. A korábbiaknál fertőzőképesebb delta vírusváltozat, a légúti betegségek szezonjának kezdete, az oltatlanok viszonylag magas aránya és a korlátozások nagy részének nyári eltörlése ugyanis együttesen azt eredményezte, hogy az utóbbi hetekben példátlanul felerősödött a járvány. Így majdnem minden mutató többször rekordot döntött, az újonnan regisztrált fertőződések napi száma például átlépte az ötvenezres határt.

A folyamat túlterheléssel fenyegeti az egészségügyi ellátórendszert. Erre figyelmeztetett Angela Merkel is videóüzenetében, kifejtve, hogy a Covid-19-ben szenvedőknek meg kell adni a lehető legjobb kezelést, de a kórházakban helyet és személyzetet kell biztosítani minden más betegnek is.

Pontosan ez az, ami a legsúlyosabb helyzetbe jutott térségekben már nem lehetséges, mert “a kórtermek tele vannak”, így át kell szállítani máshová betegeket és el kell halasztani a műtéteket, “az orvosok és az ápolók pedig máris a túlterheltség határán vannak” – mondta a kancellár.

Az intenzív és baleseti ellátási terület szakmai szervezetének (DIVI) adatai szerint a Covid-19 miatt intenzív ellátásra szorulók száma két hét alatt ezerrel emelkedett, és a hétvégén átlépte a háromezres határt. Vasárnap már 3046 embert ápoltak az intenzív osztályokon a SARS-CoV-2 okozta betegség miatt. Nagyjából minden második beteget – 1564 embert – lélegeztetni is kell. A 24 600 intenzív ágy közül 21 197 foglalt és 3403 szabad. A járvány erősödésének eddigi üteme alapján néhány hét alatt ezt a bő háromezer ágyat is elfoglalhatják a Covid-19-ben szenvedők.

Jövő héten döntenek az esetleges szigorításokról

A járvány lassítására szolgáló új szabályokról csütörtökön dönt a szövetségi parlament (Bundestag), és ugyancsak csütörtökön tartják a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek tanácskozását a védekezés összehangolásáról.

A helyzetet tovább bonyolítja az interregnum. Az új Bundestag októberi megalakulása óta Angela Merkel kormánya már csak ügyvezetőként tevékenykedik, a következő kormány megalakításán dolgozó pártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) – pedig még a koalíciós szerződésük első változatát sem készítették el. Az SPD és a Zöldek a járvány első három hullámának megtörésére bevezetett szigorú korlátozások hívei, a liberálisok viszont a szabadságjogok védelmére hivatkozva elutasítanak egy sor intézkedést; a kijárási korlátozásokat például alkotmányellenesnek tartják.

Ezért a fertőzésveszéllyel járó közvetlen kapcsolatok, találkozások számának gyors és nagymértékű csökkentését szolgáló lezárások helyett egyelőre a járvány viszonylag enyhe, nyári szakaszában bevezetett rendszer módosítása várható. A rendszer alapja – a közösségi maszkviselés és a társas távolságtartás mellett – az úgynevezett 3G-szabály. Ez a szabály – amelynek elnevezését a “beoltott, gyógyult vagy tesztelt személyek” (geimpfte, genesene oder getestete Personen) kifejezésből képezték – előírja, hogy a védőoltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül tartózkodhatnak zárt közösségi térben, az oltatlanok pedig friss negatív vírusteszt birtokában.

A 3G-szabály szigorított változata a 2G-szabály, amely szerint csak az oltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek tartózkodhatnak zárt közösségi térben. Ez azt jelenti, hogy az oltatlanokat kitiltják például a vendéglőkből és a kulturális intézményekből. A 2G-szabály érvényes a legsúlyosabb helyzetben lévő Szászország tartományban, és hétfőtől Berlinben is. Számos további tartomány is mérlegeli bevezetését.

A várható módosítások között van az úgynevezett 2G plusz szabály, miszerint az oltottak és a gyógyultak is csak friss negatív teszttel tartózkodhatnak zárt közösségi térben. Valószínűleg bevezetik azt is, hogy a munkahelyeken kötelező a 3G-szabály alkalmazása, és kötelező visszaállítani azt az előírást, hogy mindenki dolgozhat otthonról, ha nem feltétlenül szükséges a jelenléte munkahelyén.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

Meglepetést okozott a francia előválasztás

Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió elnöke és Eric Ciotti dél-franciaországi képviselő jutott tovább csütörtökön a francia jobbközép Köztársaságiak (LR) államfőjelölt-választó szavazásának második fordulójába; előbbi a párt liberálisabb szárnyához, míg az utóbbi a legjobboldalibb, bevándorlásellenes szárnyához tartozik.

Read More »

Leave a Reply