Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Óva intette újabb hidegháború kialakulásától Hszi Csin-ping kínai elnök az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállamait csütörtökön, az együttműködés Wellingtonban megrendezett, virtuális fórumán videókapcsolaton keresztül elmondott beszédében.
A Hszinhua kínai állami hírügynökség tudósítása szerint beszédében a kínai elnök hangsúlyozta: az ázsiai és csendes-óceáni térségnek nem szabad visszaesnie a hidegháborús időszak összetűzéseibe és széttagoltságába. „Az ideológiai határvonalak kijelölésére, valamint geopolitikai csoportosulások kialakítására tett kísérletek kudarcra ítéltek” – fogalmazott.
Hszi kijelentette: Kína elkötelezett marad a reform és nyitás előmozdítása mellett annak érdekében, hogy lendületet adjon a gazdasági fejlődésnek. A térségnek pedig – vélekedett – biztosítania kell az ellátási lánc működését, és folytatnia kell a kereskedelem és a befektetések liberalizálását. A kínai elnök mindazonáltal elsődleges feladatként a koronavírus-járvány elleni küzdelmet, valamint a járvány utáni helyreállítást jelölte ki.
Hszi a tervek szerint szombaton videókonferencián vesz majd részt a csendes-óceáni térség vezetőivel. A virtuális esemény részvevője lesz továbbá Joe Biden amerikai elnök is. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Hszi és Biden rövidesen videókapcsolaton keresztül egyeztethet.
Az Egyesült Államok és Kína szerdán váratlanul kétoldali klímavédelmi együttműködésről szóló megállapodást jelentett be. Míg azonban a klímavédelem terén hajlandóságot mutatnak az együttműködésre, az ázsiai és csendes-óceáni térség a két nagyhatalom közötti feszültség egyik fő forrását jelenti. Kína októberben rekordszámú harci gépet küldött Tajvan légvédelmi zónájába, amerikai részről pedig ennek kapcsán többször születtek olyan nyilatkozatok, miszerint esetleges támadás esetén az Egyesült Államok segítséget nyújtana a szigetnek a védekezésben.
Hszi Csin-ping 2012 óta a Kínai Kommunista Párt főtitkára. Miután 2018-ban törölték az alkotmányból azt a korlátozást, miszerint az elnöki és alelnöki tiszteket legfeljebb két cikluson át töltheti be ugyanaz a személy, Hszi akár élete végéig maradhat a pozíciójában. Minden várakozás szerint a jövő ősszel esedékes, ötévente megrendezett pártkongresszuson ismét bizalmat szavaznak majd neki, jóllehet már betöltötte 68-adik életévét, amelyet hagyományosan a kínai vezetők nyugdíjkorhatárának tekintenek.
A csütörtökön elfogadott határozathoz hasonlót eddig két alkalommal adtak ki a Kínai Kommunista Párt száz éves történetében. Az első, 1945-ben elfogadott határozat a Kínai Népköztársaságot 1949-ben megalapító Mao Ce-tung hatalmát szilárdította meg. A második 1981-ben, Teng Hsziao-ping kínai vezető hivatali ideje alatt látott napvilágot, és Tenget, mint a Kínát a reform és a nyitás útján elindító vezetőt örökítette meg a párt történetében. A csütörtökön elfogadott határozattal Hszi Csin-ping szimbolikusan a korábbi két, Kínában nagy tiszteletnek örvendő vezető közé emelkedett.
Tajvan mellett Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített, mesterséges szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.
Szeptemberben az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália új, védelmi és biztonsági szervezet létrehozását jelentette be az indiai-és a csendes-óceáni térség stabilitásának biztosítására. A három ország angol nevének rövidítéséből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Peking elítélte a szervezet létrehozását, „hidegháborús mentalitással” vádolva a három országot.
Forrás: MTI
