Haditengerészeti gyakorlatot tart hétfőtől az Egyesült Államok és 10 délkelet-ázsiai ország a Thaiföldi-öbölben és a Dél-kínai-tengeren. Először rendeznek ilyen körben hadgyakorlatot, aminek a hátterében az áll, hogy a térségben egyre nagyobb a befolyásért folyó küzdelem az Egyesült Államok és Kína között - jelentette az AFP hírügynökség a bangkoki amerikai nagykövetség közleménye alapján.

Annak ellenére, hogy az ázsiai országok nem kedvelik Hszi Csin-ping kínai államfő megfélemlítő módszereit, Donald Trump amerikai elnök viselkedése szintén óvatossá teszi őket.

Az Egyesült Államok felderítő drónokat ad el azon szövetségeseinek, amelyek jogot formálnak a Dél-kínai-tenger valamely részére, és emiatt konfliktusban állnak a csaknem az egész tengert magának követelő Kínával - jelentette hétfőn este Washingtonból a Reuters hírügynökség.

Ausztrália 6 milliárd dollárt költ pilóta nélküli amerikai kémdrónokra, melyek magasabban és távolabbra tudnak repülni a pilótával repülő gépeknél - mindennek célja, hogy megerősítse felügyeleti operációit, az egyik legvitatottabb földrajzi terület, a Dél-kínai-tenger felett.

Vietnam felszólította Kínát, hogy szállítson el minden katonai felszerelést a dél-kínai-tengeri Paracel-szigetekről, és szüntessen be az e területtel kapcsolatos mindenfajta egyoldalú lépést.

Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy nemsokára fokozottabb haditengerészeti őrjáratba kezd a Dél-kínai-tengeren annak érdekében, hogy jobban ellenőrizhesse Kína növekvő katonai jelenlétét a vitatott hovatartozású területen. Ez olyan lépés lenne, amely tovább növelheti a tétet a világ egyik legingatagabb térségében.

Kína a Dél-kínai-tenger szinte teljes egészét sajátjának tartja, felségterületeként kezel több, a közelmúltban mesterségesen létrehozott, kikötőkkel és kifutópályákkal felszerelt földdarabot a tengeren, valamint megkezdte ezek militarizálását is. Most a Rosnefttel kerültek szembe.

Hajó elleni robotrepülőgépeket és föld-levegő rakétákat telepített Kína a Dél-kínai-tengeren található három helyőrségére az elmúlt hónapban - jelentette a CNBC amerikai hírtelevízió. A kínaiak szerint nincs szó a terület militarizálásáról, minden építési munka polgári célokat szolgál.

Tavaly, miközben Donald Trump és Kim Dzsong Un verbális csatát vívott egymással, Peking szép csendben erősítette katonai jelenlétét a Dél-Kínai-tengeren általa létrehozott mesterséges szigetek láncolatán - most azonban Japán is beszállt a játékba.

Jobb nem piszkálni a dél-kínai-tengeri területi vitát, amelynek ügyében az amerikai elnök felajánlotta közvetítését - jelentette ki a Fülöp-szigetek elnöke vasárnap, egy nappal a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének (ASEAN) csúcstalálkozója előtt.

A Dél-kínai-tenger egyik vitatott hovatartozású szigetének közelében haladt el egy amerikai hadihajó vasárnap, megkérdőjelezve ezzel a földdarabra vonatkozó kínai, tajvani és vietnami területi igényt.

Kína új katonai létesítményeket épített fel a Dél-Kínai-tengeren lévő szigeteken, állítja egy amerikai agytröszt csapat. Ez további feszültséget okozhat Washingtonnal, amely már többször figyelmeztette Pekinget, a kulcsfontosságú vízi útvonal militarizálása miatt.

Az amerikai védelmi minisztérium szerint Kína azt fontolgatja, hogy kiterjeszti globális katonai jelenlétét. A Pentagon a kongresszus által igényelt szokásos éves jelentésében fogalmazta meg megállapításait a kínai haderőről.

Az Egyesült Államok nem tűri el, hogy a kínaiak militarizálják az általuk mesterségesen létrehozott szigeteket a Dél-kínai-tengeren – figyelmeztetett James Mattis védelmi miniszter.