A hadsereg magához ragadta a hatalmat Szudánban

Néptelen utak, bezárt üzletek és megbénult kommunikációs hálózatok jellemezték Szudán fővárosát, Kartúmot és a Nílus partján vele szemben elhelyezkedő Omdurmánt kedden, egy nappal azután, hogy a hadsereg átvette a hatalmat az afrikai országban – jelentették hírügynökségek.

Az államcsíny hatalmas tüntetésekhez vezetett hétfőn, amelyekben egészségügyi források szerint legalább heten életüket vesztették. Egy nappal később már katonák vigyázták a rendet a fővárosban, miközben a mecsetek hangszóróiból általános sztrájkra buzdították az embereket. A felhíváshoz az orvosok és az állami alkalmazottak is csatlakoztak. A Szudáni Orvosok Központi Bizottsága közölte, hogy az orvosok csak sürgősségi ellátást nyújtanak, a katonai kórházakból pedig teljesen kivonulnak. Eközben minisztériumi tisztségviselők, az állami szféra, illetve a központi bank dolgozói sztrájkba léptek az éjszaka folyamán.

A szudáni katonai-civil tanács vezetője, Abdel-Fattáh al-Burháni kedden feloszlatta a szakszervezetek működéséért felelős bizottságokat – számoltak be arab hírforrások. Az internet és a telekommunikációs hálózatok hétfő reggel óta nem működnek.

A Kartúmot Omdurmánnal összekötő hidakat és utakat a hadsereg lezárta. A bankokból és a bankautomatákból nem lehetett pénzhez jutni, és a pénzátutaláshoz használt népszerű mobiltelefonos alkalmazásokat sem lehetett elérni. Omdurmánban néhány pékség kinyitott, de a szokásosnál jóval hosszabb sorok kígyóztak előttük.

Mi fizetjük meg a válság árát” – panaszkodott egy ötvenes éveiben járó férfi. “Nem tudunk dolgozni, nincs kenyér, nincsenek szolgáltatások, nincs pénz” – tette hozzá.

A szudáni hadsereg hétfőn őrizetbe vette Abdullah Hamdok miniszterelnököt és a kormány több tagját. Hamdokot állítólag azért hurcolták el, mert nem akarta közleményben támogatásáról biztosítani a puccsistákat. Ezt követően Abdel-Fattáh al-Burháni bejelentette, hogy feloszlatja az átmeneti kormányt és a tanácsot, és rendkívüli állapotot hirdet ki.   

A vezető egyúttal azt is közölte, hogy hamarosan új, “technokrata kormányt” alakítanak, szakértők részvételével, valamint új parlamentet fiatalok részvételével. Az új kabinet fogja irányítani az országot a 2023-as választásokig. Szudán tájékoztatási minisztériuma katonai puccsnak minősítette a történteket.

A hivatalából szintén elűzött, de őrizetbe nem vett külügyminiszter a tájékoztatási minisztérium Facebook-oldalán kedden közölte, hogy az őrizetbe vett kormányfő és kormánytagok holléte még mindig nem ismert. A miniszterelnöki hivatal Hamdok azonnali szabadon bocsátására szólította fel a puccsistákat.

Burháni – akinek egyébként alig egy hónap múlva át kellett volna adnia az átmeneti tanács vezetését egy választott civil vezetőnek – keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy “a miniszterelnök nála van”.

“Igen, őrizetbe vettünk minisztereket és politikusokat, de nem mindenkit” – tette hozzá a tábornok, aki szerint Hamdok “jó egészségnek örvend és hazatér, mihelyt vége lesz a válságnak”. Kijelentette, hogy a polgárháború elkerülése érdekében menesztette a kormányt, a miniszterelnököt pedig a saját biztonsága érdekében vették őrizetbe.

Legutóbb szeptemberben történt egy sikertelen puccskísérlet. Azóta fokozódott a feszültség az úgynevezett demokráciapárti tábor, illetve azok között, akik nagyobb beleszólást engednének a hadseregnek az ország életébe.

Az államcsínyt a nemzetközi közösség több szereplője elítélte

Az Egyesült Államok azonnali hatállyal felfüggesztette a Szudánnak nyújtandó 700 millió dolláros támogatását. Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kedden közölte, hogy a Fehér Ház szoros kapcsolatban van az Arab(Perzsa)-öböl országaival a szudáni puccs után. “Az USA minden rendelkezésére álló gazdasági eszközt megvizsgál a helyzet kezelése érdekében” – mondta a főtanácsadó.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden rendkívüli ülést tart a katonai puccs miatt New Yorkban. António Guterres ENSZ-főtitkár keddi sajtótájékoztatóján ismételten követelte a jogtalanul őrizetbe vett szudáni vezetők haladéktalan szabadlábra helyezését.

“A Biztonsági Tanácsot határozott intézkedések elfogadásában akadályozó geopolitikai nézetkülönbségek, a koronavírus-világjárvány, illetve a gazdasági és társadalmi nehézségek miatt a katonai vezetők úgy ítélik meg, hogy teljes büntetlenséget élveznek, azt tehetnek, amit akarnak, mert semmi sem történik velük” – jelentette ki Guterres az utóbbi időben – többségében katonatisztek által – elkövetett államcsínyek elszaporodását bírálva.

A hadsereg hatalomátvétele komoly visszalépést jelent Szudánnak, amely azóta a demokratikus átmenettel küszködik, hogy a közel harminc éven át kormányzó Omar el-Besír elnököt tömegtüntetések nyomán 2019-ben megbuktatták.

Forrás: MTI/Reuters/dpa/AP/AFP/Kitekintő

Friss hírek

Különmegbízottat nevezett ki a Nyugat-Balkánra Boris Johnson

Boris Johnson brit miniszterelnök kinevezett egy nyugat-balkáni ügyekért felelős különmegbízottat annak jeléül, hogy az Egyesült Királyság elkötelezett a régió stabilitása és prosperitása iránt. A nyugat-balkáni politikai helyzetet a NATO külügyminisztereinek rigai találkozóján, valamint a G7 külügyminiszterek liverpooli találkozóján is megvitatják majd.

Read More »

Leave a Reply