Decemberig még kitartanak a lengyelek a jogállamisági vitában

Varsó egyenlő bánásmódért fog harcolni az Európai Unióban (EU), a saját, nem uniós forrásokból fedezett országfejlesztő projektek pedig bizonyítják, hogy Lengyelország hátrányos kezelése nem lehet hatékony – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfőn.

Morawiecki a Lengyel Megállapodás nevű országfejlesztő program keretében meghirdetett, az önkormányzatoknak szóló, a lengyel kormány saját forrásaiból fedezett pályázati programról elmondta: ennek megvalósítása bizonyítja, hogy az EU „semmiféle diszkrimináló lépései” nem lesznek hatékonyak. Az önkormányzati pályázati felhívás keretében a varsói kormány az első körben több mint 23 milliárd zlotyt (1,8 ezer milliárd forint) osztott szét.

A Lengyel Megállapodás program egészét uniós és saját forrásokból vegyesen fedeznék, az uniós helyreállítási alapból járó eszközöket (58 milliárd euró, vagyis mintegy 21 ezer milliárd forint) viszont az Európai Bizottság (EB) a jogállamisági vita miatt még nem hagyta jóvá.

  • Kapcsolódó cikkeink:

December elején léphet újabb fázisba a jogállamisági vita

Az érkező uniós pénzek miatt 50 éve nem látott növekedés jöhet Olaszországban

Az Európai Parlament a múlt heti, a lengyel alkotmánybíróságnak az uniós jog és a lengyel alaptörvény viszonyáról szóló döntésére reagáló állásfoglalásában egy sor, Varsóval szembeni intézkedésre szólította fel az EB-t, a többi között arra, hogy utasítsa el a lengyel helyreállítási tervet.

Morawiecki az uniós források esetleges visszavonásáról a Financial Times című lapban hétfőn megjelent interjúban nyilatkozott. Azon kérdésre, Lengyelország kész-e az uniós pénzek miatt megvétózni bizonyos kulcsfontosságú uniós döntéseket, például a klímacsomag elfogadását, a kormányfő úgy reagált: „Mi is történne, ha az EB kirobbantaná a harmadik világháborút? Amennyiben ezt megtenné, védeni fogjuk jogainkat minden rendelkezésünkre álló fegyverrel”.

Úgy látta: a lengyel helyreállítási terv jóvá nem hagyásával az EB sérti az uniós jogot. Az uniós eszközöket „előbb-utóbb kifizetik” – jegyezte meg, majd folytatta: minél később kerül rá sor, annál erőteljesebb bizonyítéka lesz ez annak, hogy az EB „hátrányos megkülönböztetést, diktátum típusú hozzáállást” alkalmaz. A késleltetett kifizetés sérti a jogállamiságot – tette hozzá Morawiecki.

Lengyelország azonban az ilyen nyomásgyakorlás miatt nem mond le szuverenitásáról, a kormány már kölcsönöket vesz fel a magánpiacokon, és egyelőre ezekből fedezi a járvány utáni beruházási terveit – közölte.

A múlt héten a vezető európai politikusokkal Brüsszelben folytatott beszélgetéseit Morawiecki „nagyon kielégítőnek” nevezte, mindazonáltal megjegyezte: amennyiben az EB kompromisszumot akar elérni, vissza kell, hogy vonja szeptemberi döntését a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájáról, Varsó „nem a fejéhez nyomott pisztollyal” fog tárgyalni. Az EB szankciókat kezdeményezett amiatt, hogy Varsó nem hajtja végre az EU Bírósága döntését a kamara felfüggesztéséről.

Morawiecki viszont megerősítette: Varsó a korábbi tervek alapján a Brüsszel által kifogásolt fegyelmi kamara szétoszlatására készül. A vonatkozó jogszabály elkészült, legkésőbb az év végéig bemutatják – jelentette be. Ismételten elutasította, hogy a lengyel-uniós vita nyomán Lengyelország elhagyhatná az EU-t.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »