Koronavírus-járvány Európában és azon túl – Lesetár Zsolt gyorselemzése

A Szerző „Koronavírus-járvány Európában és azon túl: Németország az együttműködés élén” című tanulmánya a Külügyi Műhely Alapítvány 2021. márciusban meghirdetett, a nyugat-európai országok válságkezelésének fejlődése válaszul a COVID-19 pandémiára c. pályázaton a III. helyezést érte el.

Jelen elemzés célja ismertetni Németország szerepét a koronavírus-válság európai kezelésében, annak lehetséges megfékezésében mind egészségügyi, szociális és gazdasági értelemben a 2020-as év elejétől az év végéig. Az analízis nagy hangsúlyt fektet arra a hipotézisre, mely szerint Németország az európai és globális együttműködés kiemelkedő támogatója volt, és ennek fényében kívánja bemutatni milyen belföldi intézkedésekkel kezelte (kezeli) az ország a kihívásokat a határain belül, és milyen módszerekkel járult hozzá a kontinensen és az azon túl történő válságkezeléséhez.

Az írás első része a belföldi intézkedéseket ismerteti, milyen politikai és gazdasági döntésekkel sikerült a járvány első hónapjaiban az egyik legsikeresebb országgá tenni Németországot a válság kezelésében, míg a második rész a német állam jelentőségteljes nemzetközi szerepvállalására helyezi a hangsúlyt.

A 2019 végén igazoltan Kínából kiinduló Covid-19 vírusjárvány első németországi esetét a müncheni Egészségügyi Minisztérium elmondása szerint a bajorországi Starnberg kerületből jelentették 2020. január 27-én. Bár Németország már januárban szűrni kezdte a Kínából beérkező utasokat a reptereken, a koronavírus országos szinten történő súlyosbodásának következményeképp a kezdeti pozitív hangvételű nyilatkozatokat felváltotta a fokozatos óvintézkedések, korlátozások bevezetésének politikája.

A pozitív kijelentések alapját az a tény jelentette, mely értelmében Németország fordítja a legnagyobb összeget az egészségügyi rendszerének finanszírozására, annak korszerű fenntartására az Európai Uniós országok közül. Az állam legelső intézkedései a szigorú kontaktkutatásra irányultak a lehetséges fertőzöttek kiszűrése érdekében, mely elemzések szerint az első hónapok során nagyban hozzájárult az alacsony fertőzési és halálozási számokhoz. Az egészségügyi rendszer stabilitása, valamint a kontaktkutatás mellett, a vírus terjedésének megfékezésére március végén korlátozó intézkedések léptek érvénybe, melyek azonban nagyban veszélyeztették az érintett szolgáltatások és vállalkozások fennmaradásának tényét. Az életbelépő jogszabályok rendelkeztek több szolgáltatás zárva tartásáról (fodrászatok, éttermek, kozmetikai vállalkozások, masszázsszalonok, stb.), valamint korlátozták az utcán együtt tartózkodó személyek számát, előírták a kétméteres távolságtartást, valamint a házi összejöveteleket és csoportosulásokat megtiltották.

A vírus globális hatása, illetve a bevezetett rendelkezések általi gazdasági következmények orvoslása, továbbá a munkahelyek megőrzése és a szociális biztonság érdekében a kormányzat kiemelkedően jelentős állami támogatást biztosított a veszélyeztetett szereplőknek. Tette mindezt az Európai Bizottság által kiadott ’Ideiglenes kerettel’ összhangban, mely a kialakult speciális helyzetre kívánt megfelelő alapot biztosítani az Unión belül zajló állami támogatások koordinálásához. Az állam már márciusban megkezdte a gazdasági ösztönzők kidolgozását, az előbb említett ideiglenes keret fényében és az Európai Bizottsággal történő folyamatos egyeztetés tükrében.

A járvány előrehaladtával a német gazdasági intézkedések igyekeztek lépést tartani azzal és bővülni annak megfelelően. A legjelentősebb gazdaságvédelmi intézkedések érintették a magánvállalkozókat, a kis- és középvállalkozásokat, a nagyvállalatokat és számos további károsult gazdasági szereplőt. A Német Külkereskedelmi Kamara (Auslandshandelskammer – AHK) jelentése szerint a modern Németország történelmének legnagyobb gazdaságvédelmi csomagját indította útjára a kormány az elmúlt év tavaszán.

A jelentésből kiderül, hogy 2020 során már 180 milliárd eurós támogatás került biztosításra az érintett gazdasági szereplőknek, és további 650 milliárd eurós óriás-csomaggal kívánják a német gazdaságot teljes mértékben helyreállítani. A jelentés megemlíti, hogy a KfW Bankcsoport mintegy 100 ezer, többnyire alacsony kamatozású kölcsönt nyújtott magánvállalkozóknak, újonnan induló vállalkozásoknak, kis-, közép, és nagyvállalatoknak. Az októberi intézkedések értelmében minden bezárni kényszerült vállalat a 2019-es év novemberi és decemberi átlagforgalmának 75%-át biztosítja az állam támogatás formájában. A számos említett és most nem részletezett intézkedés mellett fontos megjegyezni, hogy a munkavállalók terheinek csökkentése a német kormány számára kiemelkedő jelentőséggel bírt. Ennek fényében a 2008-09-es gazdasági válságban sikeresnek bizonyult Kurzarbeit most is releváns szerepet kapott és biztosítani igyekezett számos munkavállaló számára munkája megtartását. A megrövidült munkaidő következtében kieső béreket az állam azonnal támogatni kezdte, először 60% átvállalással, majd a járvány elhúzódásával 70, majd 80%-kal is, valamint az állami intézkedések többszöri adócsökkentéssel kívánták enyhíteni a munkavállalók terheit.

Bár néhány intézkedés gazdasági hatását a következő hónapok mutatják majd meg, ami már most biztosan kijelenthető, hogy az intézkedések ellenére, az előző év decemberéhez képest 1,2%-kal nőtt a munkanélküliek száma az országban 2020 utolsó hónapjára, mely még így is az eurózóna országainak átlaga alatt marad, azonban közelített ahhoz. 2020 végére a németországi halálozási számok arányaiban európai- és világviszonylatban is viszonylag alacsonyak maradtak, a gazdasági helyreállás a jelenlegi intézkedésekkel 2022 körül állhat helyre becslések szerint.

Az ország kezdeti sikerei és áprilisi részleges újranyitása mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból iránymutató volt több európai ország számára is, azonban a második hullám súlyosbodásával a németországi számok is emelkedni kezdtek, aminek a hatására 2020 végére és 2021 elejére újabb teljes körű lezárások léptek életbe. Több elemzés is napvilágot látott, mely Németország relatív sikerességét vizsgálta a válság kezdeti kezelésében. Egyik elképzelés szerint fontos tényező a német állampolgárok bizalma, mely mind a tartományi mind a szövetségi kormány irányába kiemelkedően magas, továbbá a válságok idején képes növekedést is mutatni. Másik elemzés szerint a nyár végéig tartó viszonylag alacsony halálozási ráta az egészségügyi intézkedésekben is keresendő, így például a kiterjedt tesztelési rendszer nagyban hozzájárulhatott a kedvezőbb számok eléréséhez.

Az országban uralkodó kezdeti szolidáris politikai egységet fokozatosan felváltották az ellenzéki oldalakról érkező kritikák, melyek a kormányzat intézkedéseinek hiányosságaira hívták fel a figyelmet. Ennek ellenére azonban, a május elején megérkező Infratest dimap általi felmérések szerint a válaszadók körülbelül 67%-a elégedett (vagy nagyon elégedett) volt a szövetségi kormány addigi intézkedéseivel, és hozzávetőlegesen 86%-a nem érezte munkájának elvesztésének nagy veszélyét. Az olyan szigorítások, mint a maszkhasználat kötelezővé tétele az üzletekben, tömegközlekedési eszközökön stb. bár több helyen is releváns tüntetéseket váltottak ki (a legjelentősebb Berlinben volt), a nyár végi, ősz eleji felmérések szerint a kormány, és, személy szerint Angela Merkel kancellár támogatottsága az intézkedések hatására nem csökkent, sőt, utóbbi 72%-os csúcsot ért el, mely pozitív visszajelzést jelentett a kormánynak a védekezési stratégiáját illetően.

Németország a válság súlyosbodásának pillanatától szoros együttműködésbe lépett több uniós partnerével és egyre meghatározóbb nemzetközi szerepet követelt magának a globális színtéren is. Az európai szolidaritás jegyében, Németország több mint 200 beteget fogadott kórházaiban számos uniós országból, így Belgiumból, Hollandiából, Csehországból, Franciaországból, és Olaszországból, ezenkívül 7,5 tonnányi egészségügyi ellátáshoz szükséges eszközt szállított Olaszországnak (lélegeztetőgép, maszkok) valamint 50 lélegeztetőgéppel támogatta Spanyolországot, 25-tel Franciaországot, illetve a Jénai Egyetem kiszervezésében egészségügyi csapatot vezényelt Nápoly térségébe az ottani stáb terheinek csökkentése céljából.

Az Európai Bizottság által létrehozott, az uniós polgári védelmi mechanizmuson belül működő, rescEU projekt keretében Németország elsőként (Románia mellett) vállalkozott egészségügyi eszközök tárolására és későbbi szétosztására alkalmas helyek raktárrá alakítására és logisztikájának lebonyolítására. Németország a válság során kiemelkedően aktív szerepet játszott az Európai Unión belüli politika arculatának alakításában és a tagállamok közötti eredményes együttműködés összehangolásában. Az egészségügyi támogatás mellett, a német állam számottevő gazdasági ösztönzővel és pénzügyi támogatással vette ki részét a pandémia európai és világszintű kezelésében.

Szorosan együttműködve a francia kormánnyal, a német vezetés egy 500 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozását kezdeményezte májusban. A jelentős gazdasági fellendítésről szóló csomag kezdeményezése után az ország növelni tudta a járványra adott európai válasz koordinálásában betöltött alakító szerepét, melyet az úgynevezett „Együtt Európa helyreállításáért” mottó volt hivatott jelezni. Ezt többek között annak a ténynek köszönhette, hogy az Európai Unió Tanácsában 2020 júniusának végén leköszönő horvát elnökséget Németország vette át a következő hat hónapos ciklusra, mely ezzel a gazdasági együttműködés sürgetését, a mielőbbi európai talpra állást tűzte ki legfőbb céljául.

Az Európai Bizottság, részben a francia-német ötletet felkarolva, májusban nyilvánosságra hozta a 750 milliárd euróról szóló, Next Generation EU néven ismertté vált helyreállítási csomagját. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen beszédében elmondta, a 750 milliárd eurós keretösszeg nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásból valamint kisebbik része kölcsönből fog összetevődni, mely elsősorban a válság által leginkább sújtott gazdaságú országokat, így Spanyolországot és Olaszországot részesíti a legnagyobb részű támogatásban, azonban Németország is egy figyelemreméltó 15,2 milliárd eurós gazdaságot ösztönző támogatás várományosa lesz. A következő hetek során a német kancellár az elnökségi címmel járó presztízst igyekezett az Unió tagállamainak meggyőzésére fordítani, a támogatási alap mielőbbi elfogadásával az Uniós gazdaságot stabilizálni és annak új lendületet adni.

Az új hétéves keret, illetve a Next Generation EU, mely együttesen mintegy 1,8 billió eurót tesz ki, azonban olyan kihívásokkal kellett, hogy szembenézzen, mint a lengyel és magyar oldalról érkező vétó. Ennek ellenére, a hosszas egyeztetés és kompromisszum keresés eredményeként végül a költségvetés új kerete, a Covid-19 elleni helyreállítási alappal együtt hivatalosan december közepén elfogadásra került.

Németország az európai színteret meghaladva nagy figyelmet szentel(t) az ENSZ-szel történő együttműködésnek is. Már áprilisban kemény kritikát fogalmazott meg az Egyesült Államokkal szemben, mely megvonta az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) nyújtott támogatását. A német fél kifejezte elkötelezettségét a WHO támogatása mellett a járvány leküzdése során is. Erről tett tanúbizonyságot a Franciaországgal kifejezett anyagi, politikai és technikai támogatásról szóló kijelentése, melyet 2020 júniusában fejezett ki a WHO elnökével való genfi találkozó során 2020 júniusában. Ezen a találkozón a német szövetségi egészségügyi miniszter Jens Spahn biztosította a WHO-t egy 41,4 millió eurós támogatásról, valamint 200 millió euróról melyet a WHO Covid-19 elleni stratégiai tervére kíván biztosítani (ezt megelőzően májusban 110 millió eurót ígért a német kormány a koronavírus leküzdéséhez szükséges eszközök beszerzéséhez).

A német kormány további figyelemreméltó szerepet vállal(t) a pandémia globális megoldásában az ENSZ család többi tagjának nyújtott hasonló jellegű segítségével. Az ENSZ Fejlesztési Programjának 2019-ben biztosított 50 millió eurós támogatását 2020 nyarán 110 millió euróra emelte, ezzel segítve a fejlődő országok Covid-19 által súlyosbított gazdasági terheit. Néhány nappal ezen felajánlása után, a német kormány az ENSZ Népesedési Alapjának biztosított további 30 millió eurót, melyet a járványhelyzetben súlyosbodó terhek csökkentésére, a nők és lányok szükséges egészségügyi ellátásának megfelelő mértékű megvalósítására fordítanak. A korábbi humanitárius segítségnyújtásra szánt 300 millió eurós támogatását júliusban Németország további 150 millió euróval bővítette, bizonyítván ezzel is a tényt, mely szerint az ország az ENSZ család nemzetközi munkájának egyik legjelentősebb támogatója a világon. Később, szeptemberben Angela Merkel folytatta megkezdett német politikát, újabb 100 millió eurót ígérve a fejlődő országok számára a jövőbeli vakcinák szükséges beszerzéséhez, de további példaként említhető a következő év elején az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetnek (FAO) felajánlott 40 millió eurós támogatás is.

Az elemzés végére érve megállapíthatjuk, hogy Németország a kezdeti sokkhatás után nemcsak saját határain belül, de a folyamatosan hangoztatott európai (és globális) együttműködés szellemében határain kívül is nagy szerepet játszott (játszik) a koronavírus okozta mind egészségügyi-, mind gazdasági válság csökkentésében, orvoslásában. Nagyban hozzájárult a kezdeti sikereihez az egészségügyi rendszer magas színvonala, a szervezett és korán megkezdett intézkedések, amelyek a második hullám megérkezéséig Németországot az egyik legjobban teljesítő európai országgá tették a koronavírus elleni küzdelemben. Az intézkedések bár több helyen ellenkezést váltottak ki, nem rendítették meg a kormány munkájába vetett bizalmat. Németország emellett a határon átívelő együttműködéssel sikeresen hozzájárult más országok egészségügyében fellépő terhek csökkentéséhez, az Európai Unióban betöltött kezdeményező és vezető szerepvállalása hozzásegítette a soha nem látott mértékű gazdasági ösztönző csomag elfogadását, valamint az ENSZ-szel együttműködve olyan fejlődő országok számára nyújtott rendkívüli támogatást, melyek gazdasági válsága mindeddig talán rejtve maradt.

Összefoglalva elmondható, hogy a legerősebb európai gazdasággal rendelkező ország pénzügyi erejét maximalizálva igyekszik mielőbb kilábalni a válságból, állami támogatási rendszerét folyamatosan fejlesztve a szociális kihívásokra megfelelő választ találni, valamint a 2021-es év újabb nehézségeire felkészülni és azokhoz megfelelően alkalmazkodni. Mindemellett világviszonylatban is kiemelkedő mértékben támogatja az ENSZ család Covid-19 elleni küzdelmét. Ezt és az Európai Unióban tanúsított kooperatív szerepvállalását figyelembe véve nem túlzás igazi csapatjátékosnak nevezni Németországot a koronavírus-válságból való kilábalásért vívott globális küzdelemben.

Szerző: Lesetár Zsolt