A lovit a járvány sem tudta megállítani

Az online sportfogadás népszerűsége rekordokat döntöget hazánkban – izgalmas újjászületése ez egy nagyon ősi, és nem is olyan régen elővett tradíciónak a virtuális világban. Elképesztő összegek fordulnak meg egy-egy nap alatt: az Egyesült Államokban például több, mint a teljes magyar GDP.

Várakozáson felül sok pénzt fordítottak az elmúlt évben hazánkban online sportfogadásra: az online casino magyar földön sosem volt olyan népszerű, mint a sportfogadás, a szerencsejátékok örök favoritja, bár most biztos sok szenvedélyes fogadó megsértődne, ha bárki szerencsejátéknak nevezné. Pláne, ha a loviban hisz az illető.

Mert a lovi nem játék: hagyomány. Volt, van, lesz: az ókori rómaiak éltek-haltak érte, „a lóversenyek várva várt napján már virradatkor hanyatt-homlok törtetnek az emberek (…) legtöbben az esélyeket különbözőképpen latolgatva, álmatlanul töltik az egész éjszakát” – írja Ammianus Marcellinus a Krisztus utáni negyedik században. A rómaiak az efféle kedvteléseket a görögöktől és az etruszkoktól vették át, bár ők a lovaglósportokon belül inkább a kocsihajtást kedvelték, sőt, a fogatok színek szerint versenyeztek, körülbelül olyan fanatikus szurkolótáborokkal, mint ma egy Fradi-Újpest meccs.

A Római Birodalom bukásával aztán egy időre e nemes sportnak is leáldozott, egészen a 17. század elejéig, amikor Angliában éledt újjá, majd vált szét galopp- és ügetőverseny formájára (előbbinél a lovas a lovon ül, utóbbinál egy kisméretű, erre a célra kifejlesztett kocsin).
Hazánkban a lóversenyzés hagyományát Széchenyi István honosította meg, 1827-ben megalapították a Pályafutási, később az Állattenyésztő Társaságot. Mondhatni, hamar a hazai hagyomány részévé vált a lovak efféle megmérettetése – gondoljunk csak arra, hogy egy évvel később Széchenyi megjelentette Lovakrul című könyvét (egyébként az első lóversenyen nyertes Babieka nevű angol telivért is Széchenyi István tenyésztette gróf Károlyi György számára). Az 54 versenyen győztes Kincsem történetét már csak a magyar filmgyártás legnagyobb költségvetésű filmje miatt is ismerjük, azt viszont kevesen tudják, hogy az első ügetőversenyre sem sokkal később, 1883-ban került sor Magyarországon.

A világon és hazánkban is a lóverseny elképesztő méretű üzletté nőtte ki magát. A legnagyobb díjat jelenleg a szaúd-arábiai Saudi Cup-on lehet bezsebelni, nem kevesebb, mint 10 millió dollárt (átszámítva mintegy 3 milliárd forintot), de ez az összeg bőven eltörpül ahhoz képest, amennyi a lovi fogadásokon megfordul: pontos összegek nem ismertek, de évente akár 150 milliárd dollárról is beszélnek (ez elképesztő mennyiségű pénz, körülbelül Magyarország GDP-je) – csak az Egyesült Államokkal kapcsolatban.

A rengeteg pénz mögött pedig rengeteg szenvedélyes fogadó áll, akik általában már nem a lovipályákon fogadnak, vagy, mint már említettük, nem baktatnak el egy fogadóirodáig, hanem online teszik meg tétjeiket. Nem keveset: éppen annyit, hogy e nemes hagyomány, nemes sportág fennmaradhasson, sőt virágozzék még most is, amikor a járványhelyzet miatt nem lehet ellátogatni a pályára. Azaz megmentettek egy ősi tradíciót – egy laptop vagy telefon képernyője mögül.