Bident tárt karokkal várják a jövő évi rendkívüli NATO-csúcsra

Jens Stoltenberg NATO-tőtitkár hétfőn Brüsszelben rendkívüli csúcstalálkozóra hívta Joe Biden várható amerikai elnököt. A tanácskozásra Biden januárban esedékes beiktatása után, jövő év első felében kerülhet sor.

Stoltenberg a tagországok külügyminisztereinek kétnapos videókonferencia keretében tervezett, kedden kezdődő tanácskozását megelőzően, Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy „fontos döntések meghozatala érdekében” van szükség a harminc tagú katonai szövetség csúcsértekezletére.

„Meghívtam Joe Bident, hogy a jövő év elején vegyen részt a NATO csúcstalálkozóján, amelyen fontos témákat, köztük a szövetség afganisztáni missziójának sorsát kell megvitatnunk” – fogalmazott.

A külügyminiszteri tanácskozás részletivel összefüggésben a főtitkár kijelentette: a NATO súlyos árat fizethet azért, ha túl korán vonja ki csapatait Afganisztánból, ugyanis fennáll annak kockázata, hogy az ország ismét a terroristák menedékévé válik, helyszínt biztosítva a szövetségesek elleni támadások megtervezéséhez és megszervezéséhez.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Egyéb fontos ügyekről szólva

Stoltenberg kijelentette: Kína felemelkedése szintén biztonsági kihívást jelent a szövetségesek számára. Szavai szerint az ázsiai ország nem osztja a NATO értékeit, nem tartja tiszteletben az alapvető emberi jogokat és megpróbál megfélemlíteni más országokat. Noha Kína nem ellenséges ország, nagymértékben fektet be új fegyverekbe és a szövetségesek infrastruktúráiba. Ez utóbbi által közelebb kerül a tagországokhoz az Északi-sarktól egészen Afrikáig – figyelmeztetett.

A főtitkár elmondta, hogy a miniszterek kitérnek Oroszország NATO-tagok körüli katonai felépítésére is. Kiemelte, hogy Moszkva modernizálja nukleáris arzenálját, új rakétákat állít elő, továbbá hadosztályok telepítésével növeli katonai erejét az Északi-sarktól Szírián át egészen Líbiáig. Fehéroroszországban és Hegyi-Karabah régiójában a nemrégiben kirobbant feszültség következtében szintén megnövekedett az orosz jelenlét – emelte ki. Mindezek ismeretében a szakminiszterek megvitatják, hogy a szövetség miként válaszoljon Oroszország növekvő katonai tevékenységére – közölte.

„A NATO-szövetségeseknek szoros megbeszéléseket kell folytatniuk, illetve lehetőség szerint együtt kell működniük az ellenállóképesség fokozása, valamint a közös értékek és normák védelme érdekében. Amikor új globális kihívásokkal nézünk szembe, meg kell vitatnunk, hogyan tehetjük még erősebbé szövetségünket” – jelentette ki Soltenberg.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »