Hegyi-karabahi konfliktus: az azeri erők áttörték a demarkációs vonalat

Az azeri erők megváltoztatták a harctéren azt a status-quót, amely eddig a hegyi-karabahi konfliktus rendezésének alapját képezhette – jelentette ki az Interfax hírügynökség jelentése szerint pénteken Ilham Alijev azeri elnök, hozzátéve: áttörték és megsemmisítették a demarkációs vonalat.

“Megváltoztattam a status-quót a harctéren. Demarkációs vonal? Nincsen. Áttörtük és megsemmisítettük” – mondta az államfő az azeri nemzethez intézett pénteki televíziós beszédében. Üzenetét nem sokkal azelőtt sugározták, hogy Moszkvában megkezdődtek a fegyveres konfliktus leállítását célzó orosz-örmény-azeri külügyminiszteri tárgyalások.

Alijev emlékeztetett: az örmény erők harminc éven át betonépítményekkel erősítették meg ezt a demarkációs vonalat, de az azeri erők most ezeket is szétverték. “Senki sem képes ellenállni az azeri katonáknak” – hangoztatta, s egyúttal cáfolta az összes olyan örmény nyilatkozatot, miszerint új demarkációs vonal épül. “Több már nem lesz belőle” – szögezte le.

Az azeri elnök beszédében hangsúlyozta: a harcok a frontvonal teljes hosszan folytatódnak. “Azerbajdzsán minden irányban megszilárdítja állásait. Rákényszerítjük az agresszort a békére, ez a hadművelet legfőbb célja” – hangoztatta.

Alijev ugyanakkor értésre adta, hogy kész visszatérni a tárgyalóasztalhoz, de rögtön hozzá is tette, hogy semmilyen engedményt nem hajlandó tenni országa területi egységének ügyében. Úgy fogalmazott, hogy hajlandó egy utolsó esélyt adni Jereván számára a viszály békés megoldására, azonban leszögezte: szó sem lehet semmiféle tárgyalásról, ha Örményország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahot országa részének tekinti.

“Örményországnak el kell fogadnia a konfliktus rendezésének alapelveit, és ki kell vonulnia a megszállt területekről” – hangsúlyozta Alijev, majd hozzáfűzte: “mi több alkalommal is javasoltuk (Jerevánnak) az ENSZ BT határozatainak végrehajtását, többször értésre adtuk, hogy Azerbajdzsán nem fog megbékélni a kialakult helyzettel”. Kiemelte azt is, hogy egyetlen ország sem befolyásolhatja Baku akaratát ebben a konfliktusban.

  • Előzmények
A vitatott hovatartozású, örmények lakta, de hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabahban és környékén szeptember 27-én robbantak ki újra a harcok. Azerbajdzsánban és Örményországban is rendkívüli állapotot vezettek be, de Azerbajdzsánban ez csak a Hegyi-Karabahhal határos területekre vonatkozik; itt csak részleges, Örményországban azonban teljes mozgósítást rendeltek el.

Folyamatosan érkeznek hírek halottakról és sebesültekről, de a két fél hadijelentései sokszor merőben ellentmondanak egymásnak, mindegyikük saját sikereit domborítja ki, agresszornak állítva be a másikat.

A nagyhatalmak – Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Unió – egyelőre hasztalan próbálkoznak a harcok beszüntetésére rávenni a szembenálló feleket. A helyzetet súlyosbítja, hogy Jereván szerint a NATO-tag Törökország az azeri oldalon beavatkozik a konfliktusba, Örményország viszont tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB), és Vlagyimir Putyin orosz elnök értésre adta, hogy Moszkva teljesíteni fogja az ODKB-tagságból eredő kötelezettségeit.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek