A Balkánon is demográfiai válság fenyeget

A balkáni országok problémái tömeges elvándorlásra késztetik a fiatal, tehetséges embereket, nélkülük azonban a térségnek esélye sincs megteremteni a jobb életkörülményeket és behozni a lemaradást Európa többi részével szemben. A népesség jelenleg a Balkán-szerte csökken és öregszik, és hacsak nem történik változás, borítékolható, hogy még többen fognak távozni.

A Balkánon elég nehézkes a demográfiai adatok mérése: a születések és a halálozások számán kívül nem állnak rendelkezésre további információk. Vegyünk egy példát: egy tehergépjármű vezetőnek, aki elhagyja Belgrádot, hogy munkát vállaljon Németországban, nem kell erről értesítenie a szerb hatóságokat.

A régió bonyolult történelme miatt ráadásul az itt élők milliói igényelhetnek útlevelet a szomszédos “anyaországoktól”. Ez a lehetőség különösen vonzó, ha az anyaország az Európai Unióhoz tartozik, mivel az uniós állampolgárság együtt jár az EU-ban történő munkavégzés jogával. Nem csoda hát, hogy a külföldön dolgozó, horvát útlevéllel rendelkezők ötöde Boszniából származik, és szinte minden nyugaton dolgozó moldovai lakos rendelkezik román okmányokkal. Mindez jelentősen megnehezíti, hogy “ki hová tartozik valójában”.

A rendelkezésre álló adatok alapján egyvalami mégis kristálytisztán látszik: az elvándorlás és az alacsony termékenységi ráta miatt minden balkáni ország népessége csökken. A múltban a számokat újra sikerült feltornázni a kivándorlási hullámok után, mivel sok nőnek hat vagy több gyermeke született. Ezzel szemben most keveseknek van egynél több. Szerbiában jövőre több nyugdíjas lehet, mint munkaképes korú ember.

Rövid távon a kormányok nem bánják a kivándorlást, mert ez csökkenti a munkanélküliséget és növeli a külföldről érkező átutalások mennyiségét. Vladimir Nikitovic szerb demográfus szerint azonban hosszú távon a következmények “katasztrofálisak” lehetnek.

Évente mintegy 50 000 ember hagyja el Szerbiát. A visszatérők közül körülbelül 10 000-en olyan nyugdíjasok, akik nyugaton dolgoztak, és akik gyermekei nem követik őket, hanem külföldön maradnak. A jelenlegi előrejelzések szerint Bulgáriában 2050-re 39 százalékkal lesznek kevesebben, mint 1990-ben.

A világon ebben a régióban az egyik legalacsonyabb a termékenységi ráta; a boszniai nőknek átlagosan 1,3, a horvátoknak pedig 1,4 gyermekük születik. Még a térség legfiatalabb népességével rendelkező Koszovóban (a medián életkor itt 29 év) is 2,0 a termékenységi ráta, ami egyrészt szintén évről évre csökken, másrészt már most a 2,1-es lélektani határ alatt van – ez kellene ugyanis ahhoz, hogy ne zsugorodjon a népesség.

A gyorsuló ütemű kivándorlás, az alacsony termékenységi ráta és a gyér bevándorlás kombinációja az elképzelhető legrosszabb eredményt hozza – mondja Kresimir Ivanda horvát demográfus. Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban is alacsony a születési arány, azonban sok munkavállalót vonzanak, míg például Lengyelországban a több mint egymillió itt letelepedett ukrán betöltötte a munkaerőpiaci űrt, amit az itteni kivándorlás hagyott maga után.

A probléma többtényezős:

  • a nők sokszor azért félnek gyereket vállalni, mert nincs biztosíték arra, hogy az állásuk akkor is meglesz, amikor a szülési szabadság után visszamennek dolgozni;
  • az olcsó repülőjegyek megkönnyítik a külföldi munkavállalást (legalábbis a koronavírus-járvány előtt ez mindenképp sokat nyomott a latban);
  • továbbá rengetegen rövid távú vagy szezonális munkák miatt utaznak ki, ami szintén súlyosbítja az otthoni munkaerőhiányt.

Szakértők szerint összehangolt fellépést igényel az EU és a balkáni országok részéről, hogy anélkül elégítsék ki Nyugat-Európa szükségleteit, hogy az EU elszipkázná a régió országainak népességét.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: The Economist

Felkapott hírek

Friss hírek

Oroszország és Irán folytatja a barátkozást

Moszkva és Teherán elutasítja az Irán elleni állandó fegyverembargó bevezetését célzó amerikai erőfeszítéseket, és a szankciófenyegetés ellenére folytatni fogja gazdasági együttműködését, egyebek között a nukleáris energetika területén is - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután csütörtökön Moszkvában fogadta iráni hivatali partnerét, Mohamad Dzsavád Zarífot.

Read More »

Évről évre egyre pusztítóbbak a tűzvészek Amerikában

2020 több szempontból is a valaha volt egyik legrosszabb évnek mondható, és az Egyesült Államok különösen megszenvedi. A tűzvészek esetében sincs ez másképp: a “szezon” még épphogy csak a felénél jár, de Kaliforniában, Oregonban és Washingtonban a lángok már hektárok millióit perzselték fel, egész közösségeket elpusztítottak és több százmilliárd dolláros kárt okoztak.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás