Kína valószínűleg soha nem “egyesül újra” Tajvannal most, hogy a pekingi központi kormány szigorította ellenőrzését Hongkong felett – mondta egy szakértő hétfőn.
“Bizonyos értelemben a Kína által Hongkongért fizetendő hatalmas ár valójában Tajvan” – mondta David Roche, az Independent Strategy tanácsadócég elnöke a CNBC-nek adott interjújában.
Kína saját területe részeként tekint az egyébként 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. A Peking és Tajpej közti viszony – több éves közeledés után – azt követően vált ismét fagyossá, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz vele szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.
Hongkongot Kína szintén az “egy ország, két rendszer” elve alapján kormányozza, azonban a Peking által június 30-án elfogadott, majd azonnal hatályba is léptetett nemzetbiztonsági törvény – legalábbis a bírálói szerint – súlyosan csorbítja a hongkongi szabadságjogokat.
Roche szerint éppen a hongkongi események azok, amelyek még távolabb taszíthatják Tajvant az anyaországtól. “Ami Hongkongban történt, örökre ellehetetlenítette Kína számára, hogy bekebelezze Tajvant” – fogalmazott.
Az amerikai-kínai rivalizálás árnyékában
Annak ellenére, hogy Kína soha nem vetette el a katonai erő alkalmazását Tajvan uralom alá hajtására, Roche kijelentette: kétli, hogy Peking ezt a megoldást választaná, mert az ázsiai óriás ezáltal “azt veszélyeztetné, hogy még tovább romlanak az Egyesült Államokkal fennálló, amúgy is gyenge lábakon álló kapcsolatai” – fogalmazott a szakértő, aki a jelenlegi amerikai-kínai viszonyt a hidegháborús állapotokhoz hasonlította.
Az USA és Kína kapcsolatai jelentősen megromlottak az elmúlt hónapokban, lévén számos kérdésben összecsaptak – beleértve a koronavírus eredetét, Hongkong autonómiáját és a kínai tech-társaságokkal kapcsolatos amerikai nemzetbiztonsági aggodalmakat. Így tehát Tajvan kérdése már csak a hab a tortán. Washingtonnak nincsenek hivatalos diplomáciai kapcsolatai Tajpejjel, ám törvény kötelezi arra, hogy biztosítsa a sziget számára a védekezéshez szükséges eszközöket.
“Bár nem létezik hivatalos szerződés az USA és Tajvan között a kölcsönös védelemre vonatkozóan, a valóságban, ha Kína katonai lépéseket hajtana végre Tajvan ellen, az Egyesült Államok határozott választ adna” – tette hozzá Roche.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: CNBC / Kitekintő