Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Vasárnap tartják a független Horvátország hetedik elnökválasztását, amelyen tizenegy jelölt indul az államfői tisztségért, köztük a jelenlegi elnök, Kolinda Grabar-Kitarovic is.
A horvát sajtó szerint az egyik legizgalmasabb és legbizonytalanabb kimenetelű – kétfordulós – elnökválasztás elé néz Horvátország december 22-én. A vasárnapi első forduló eredménye pedig nagyban befolyásolhatja, hogy a jelenlegi elnök megtarthatja-e pozícióját.
Közvélemény-kutatások szerint az első fordulóban egyetlen jelölt sem kapja majd meg a szavazatok több mint felét, így várhatóan második fordulót kell tartani a két legtöbb voksot begyűjtő jelölt részvételével. Ezt – amennyiben valóban szükség lesz rá – 2020. január 5-én tartják.
A felmérések szerint három esélyes jelölt küzd majd azért, hogy bekerüljön a második fordulóba: Kolinda Grabar-Kitarovic jelenlegi államfő, a kormányzó jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) hivatalos jelöltje, Zoran Milanovic volt kormányfő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje, valamint Miroslav Skoro független jelölt, népszerű horvát népdalénekes és üzletember. Grabar-Kitarovichoz hasonlóan Skoro is a jobboldali szavazók támogatására számít, ami miatt a kampányban jelentős vetélkedés alakult ki a két jelölt között, ami a HDZ-n belül is komoly feszültségeket okozott.
Skoro korábban a HDZ parlamenti képviselője volt, valamint Pécsett horvát főkonzul a párt jóvoltából. A HDZ ezért nagyon rossz néven vette, hogy a horvát énekes – akit több konzervatív és klerikális politikai és civil alakulat is támogatásáról biztosított – a párt hivatalos jelöltje ellen indult az elnökválasztáson.
A HDZ-n belül sokan bírálják Andrej Plenkovic horvát kormányfő mérsékelt politikáját. Korábban Grabar-Kitarovic is ezt tette: míg az államfő megpróbált közeledni a közép-európai országokhoz, ezen belül is a visegrádi négyekhez, Plenkovic szigorúan Brüsszelhez igazodó politikát folytatott. A konfliktus azután kezdett csendesedni a kormányfő és az államfő között, hogy közeledett az elnökválasztás időpontja, és Grabar-Kitarovicnak szüksége volt a HDZ támogatására.
Skoro élesen bírálja a jelenlegi kormányt. Egyik legfőbb célja, hogy kiterjessze az államfői hatalmat, és megváltoztassa az alkotmányt. Mint mondta, a december 22-i választás lesz a nulladik népszavazás azon népszavazások sorában, amelyeket indítani fog, ha elnökké választják, azért, hogy „visszaadja a népnek a hatalmat”. Az első referendum, amelyet ki fog írni, Andrej Plenkovic horvát kormányfő leváltása lesz – mondta. A horvát törvények erre egyelőre nem adnak lehetőséget.
Közvélemény-kutatások szerint, ha Grabar-Kitarovic és Milanovic jut be a második fordulóba, az államfőnek nagyobb esélye van a győzelemre, mindazonáltal, ha Skoróval kell megküzdenie, már nem olyan jók a kilátásai. Szakértők szerint a HDZ egyébként fegyelmezett szavazóbázisán belül ez esetben szakadás alakulhat ki.
A legfrissebb felmérések szerint Grabar-Kitarovic az első helyen végezne az első fordulóban 27,4 százalékkal, bár több hónapja csökken a népszerűsége. A második helyen Milanovic áll 24 százalékkal, míg a harmadik helyen Skoro végezne 23 százalékkal.
Közülük talán a legszínesebb egyéniség és a horvát sajtó kedvence Dario Jurican filmrendező, szatirikus jelölt. Jurican korábban Zágráb polgármesterének nevével, Milan Bandicként indult volna a választásokon, hivatalosan meg is változtatta azt, de később a bíróság visszavonta az engedélyt. A filmrendező azért változtatta Bandicra a nevét, hogy kifigurázza a polgármestert, valamint felhívja a figyelmet a korrupcióra, amely szerinte mélyen gyökerezik a horvát társadalomban. Bandic ellen számos bírósági eljárás folyik hivatali visszaélés miatt, a polgármester többször volt már előzetes letartóztatásban, ennek ellenére tavaly, az önkormányzati választásokon a hatodik mandátumát nyerte el. Bandic saját országos pártja, a Munka és Szolidaritás Párt biztosítja a kormányzó koalíció számára a többséget a parlamentben.
A kedd este a köztelevízióban megtartott vita, amelyen mind a tizenegy jelölt részt vett, politikai szakértők szerint nem változtat a már eddig kialakult véleményeken. A több mint két és fél órás vitán a jelöltek egy percben mondhatták el programjukat. Válaszolhattak olyan kérdésekre, hogy miként küzdenének a korrupció ellen, milyen politikát folytatnának Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban, támogatják-e Szerbia EU-csatlakozását, és kivezényelnék-e a hadsereget a határokra a migrációs válság kezelésére. Néhány világnézeti kérdésben is kifejthették véleményüket, mint például az abortusz, az iskolai hitoktatás ügyében, vagy azzal kapcsolatban, hogy az élet menetén vagy melegfelvonuláson vennének-e részt szívesebben.
Horvátországban a kormány és a parlament a fő végrehajtó, illetve döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába. Az államfőt közvetlenül választják meg, mandátuma öt évre szól, és jórészt protokolláris feladatok ellátására korlátozódik. A horvát alkotmány értelmében az elnök legfeljebb kétszer választható meg.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI
