A NATO már lehetséges fenyegetésnek tekinti Kínát

A NATO-tagállamok kedden előzetesen megállapodtak a jubileumi csúcstalálkozó zárónyilatkozatának szövegéről. A nyilatkozatban első ízben értékelték lehetséges fenyegetésként Kínát, mint feltörekvő katonai hatalmat.

“Felismerjük, hogy Kína növekvő befolyása és külpolitikája lehetőségeket, de kihívásokat is jelent, amelyekkel szövetségként közös erővel kell megbirkóznunk” – olvasható a dokumentumban, amelynek szövegébe a dpa német hírügynökség betekintést nyert. A nyilatkozatot az állam- és kormányfők szerdán teszik közzé.

A NATO-tagállamok az ötödik generációs (5G) mobiltávközlési hálózatok kiépítését és fejlesztését nevezték meg lehetséges problémaként, különös tekintettel a vezető technológiai szerepet játszó, kínai tulajdonú Huawei távközlési vállalatra, amelyet az Egyesült Államok korábban biztonsági kockázatként értékelt. “Elismerjük a biztonságos és ellenállóképes rendszerek kiépítésének szükségességét” – áll a szövegben.

A zárónyilatkozat-tervezet azonban nem tartalmazza a Washington által szorgalmazott kötelezettségvállalást, hogy a NATO-tagállamok az 5G hálózatok kiépítésénél tartózkodjanak a Huawei termékeinek felhasználásától. Washington szerint a Huawei termékeivel nem építhető fel biztonságos kommunikációs hálózat, mert Peking kémkedésre is felhasználhatja a kínai vállalatot. Nagy-Britannia és Németország ugyanakkor ismételten hangsúlyozták, hogy nem osztják az Egyesült Államok teljességgel elutasító magatartását a kínai vállalattal szemben.

Heiko Maas német külügyminiszter a NATO-partnerek közötti szorosabb politikai egyeztetésről szóló kezdeményezése viszont belekerült a dokumentumba, noha a tagállamok még nem tudtak megállapodni egy munkacsoport egybehívásáról. A szöveg ezért felszólítja Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, hogy tegyen javaslatot egy előremutató eszmecsere beindítására.

II. Erzsébet brit királynő (első sor, k) és Károly walesi herceg, trónörökös (első sor b4) a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából tartott kétnapos londoni csúcsértekezlet résztvevőinek tiszteletére a londoni királyi rezidencián, a Buckingham-palotában adott fogadáson 2019. december 3-án. A hátsó sorban (b-j): Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök, Egils Levits lett elnök, Gitanas Nauseda litván elnök, Dusko Markovic montenegrói, Erna Solberg norvég, Mark Rutte holland miniszterelnök, Zuzana Caputová szlovák, Andrzej Duda lengyel elnök, Antonio Costa portugál miniszterelnök, Klaus Iohannis román elnök, Marjan Sarec szlovén miniszterelnök, a középső sorban (b-j): Edi Rama albán, Zoran Zaev észak-macedóniai, Mette Frederiksen dán, Juri Ratas észt miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Katrin Jakobsdottir izlandi, Giuseppe Conte olasz, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, az első sorban (b-j): Sophie Wilmas belga miniszterelnök, Rumen Radev bolgár, Donald Trump amerikai elnök, Károly herceg, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, II. Erzsébet, Boris Johnson brit, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Pedro Sánchez ügyvezető spanyol miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan török és Milos Zeman cseh elnök.

A dpa hírügynökség kiemeli, hogy a szövegbe nem kerültek bele Emmanuel Macron francia elnök követelései a NATO alapvető stratégiájának megvitatásáról, illetve az Oroszországgal folytatandó szorosabb párbeszédről.

Oroszországgal kapcsolatban a zárónyilatkozat-tervezet fenntartja azt a korábbi álláspontot, hogy agresszív cselekményeivel Moszkva “fenyegetést jelent az euroatlanti biztonságra”. A dokumentum szerint a NATO nyitott marad a párbeszédre, amennyiben ezt Oroszország magatartása lehetővé teszi.

A NATO egyben hangsúlyozza, hogy tagállamai az atomfegyverekben a hatékony és hihető elrettentés eszközét látják. “Amíg léteznek atomfegyverek, addig a NATO egy nukleáris szövetség marad” – olvasható a dokumentumban, amely ezzel párhuzamosan aláhúzza, hogy az észak-atlanti szövetség a hatékony fegyverzetellenőrzésért, a leszerelésért, és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáért száll síkra. A NATO tagállamok egyben ismételten felsorakoztak az észak-atlanti szerződés kollektív védelemről szóló 5. cikkelye mellett.

A NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából összehívott londoni csúcstalálkozó zárónyilatkozata egyébként “a történelem legerősebb és legsikeresebb szövetségeként” hivatkozott a szervezetre. A szöveg kiemeli, hogy a NATO szavatolja a szövetséghez tartozó országok területének, illetve összesen egymilliárd főnyi lakosságának a biztonságát, akárcsak az olyan közös értékek, mint a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság megőrzését.

Macron fenntartja véleményét, miszerint a NATO agyhalott

A francia elnök fenntartja azt a véleményét, hogy a NATO “agyhalott”. Emmanuel Macron ezt egy keddi, londoni sajtótájékoztatóján jelentette ki, amelyet Donald Trump amerikai elnökkel közösen tartott. Trump pár órával korábban úgy értékelte, hogy “nagyon sértőek” az ilyen kijelentések a szövetségről. Mindkét politikus a NATO alapításának 70. évfordulója alkalmából rendezett találkozón vesz részt a brit fővárosban.

Macron szerint az atlanti szövetségnek újra meg kell fogalmaznia a lényeges céljait. “A szövetség eddig még abban sem tudott megállapodni, hogy miként határozza meg a modern terrorizmus fogalmát” – mondta.

A két vezető szerint rendezni lehet az Egyesült Államok és Franciaország vitáját, amely az utóbbi országban az amerikai technológiai óriáscégekre kivetett digitális adók miatt alakult ki. Washington válaszul azzal fenyegetőzött, hogy 100 százalékos vámmal sújtja az importált, jellegzetes francia termékeket. “Egy kisebb problémánk van. Úgy gondolom, hogy ezen valószínűleg felül tudunk emelkedni” – mondta Trump. “Úgy gondolom, hogy Trump elnökkel rendezni tudjuk ezt a szituációt” – tette hozzá Macron.

London, 2019. december 3.
Emmanuel Macron francia (b) és Donald Trump amerikai elnök kétoldalú találkozója a Winfield Házban a NATO megalakulásának 70. évfordulója alkalmából tartott kétnapos londoni csúcsértekezlet kezdete előtt, 2019. december 3-án.
MTI/AP/Evan Vucci

A szíriai helyzetet érintve a francia elnök megjegyzést tett Törökországra, a NATO tagjára, hogy olykor együttműködik az Iszlám Állam terrorszervezettel. “Ami Törökországot illeti, ők most azok ellen harcolnak, akik a mi oldalunkon küzdöttek. És olykor együttműködnek az Iszlám Állam közvetítőivel” – mondta Macron a szíriai kurdok ellen indított török hadjáratra utalva.

Oroszországot illetően Macron annak a véleményének adott hangot, hogy “ha stabilitást akarunk Európában és csökkenteni akarjuk a konfliktusokat, akkor kötelességünk stratégiai párbeszédet kezdeni Oroszországgal, de naivitás nélkül”. Ennek előfeltétele a haladás az orosz-ukrán konfliktus rendezésében.

Trump szerint az Egyesült Államok és Oroszország új megállapodást szeretne az atomfegyverekről. “Őszintén szólva, a helyzet nem jó. Azért mondtuk fel a megállapodást, mert a másik fél nem tartotta be. De ők megállapodást akarnak kötni, és mi is. Ez nagy dolog lenne” – mondta a közepes hatótávolságú rakéták betiltásáról szóló megállapodásra utalva. Trump szerint Kínát is “lelkesen” érdekelné a bekapcsolódás az új megállapodásról szóló tárgyalásokba.

Törökországgal kapcsolatban Trump azt mondta, hogy szankciókat fontolgat ellene, mert orosz Sz-400-as rakétarendszert vásárolt az amerikai Patriotok helyett. Az előző amerikai elnök, Barack Obama kormányzatát hibáztatta ezért a helyzetért, mert nem hagyta a Patriotok eladását Törökországnak, amikor az meg akarta vásárolni a rendszert.

Az amerikai elnök még a csúcstalálkozó előtt a védelmi kiadások ismételt megnövelését követelte a NATO-tagállamoktól. Mint mondta, az eddigi célkitűzés, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra nagyon alacsony, az összegnek inkább 4 százaléknak kellene lennie. Újfent bírálta a pénzügyi kötelezettségvállalásaikat nem teljesítő államokat – köztük Németországot is -, hogy meglátása szerint túl keveset költenek védelemre.

Hangsúlyozta: szóvá fogja tenni, hogy az Egyesült Államoknak vajon meg kell-e védeni azokat az országokat, amelyek nem nyújtják a kívánt hozzájárulást. Bejelentette, hogy megvitatja majd a német védelmi kiadásokat Angela Merkel német kancellárral.

Kapcsolódó cikkünk: Európa még akár jól is járhat a német kormányválsággal

Forrás: MTI/dpa/Reuters/AFP/APA

Felkapott hírek

Friss hírek

Beszállhat a német állam a Lufthansába

A német kormány tárgyalásban áll a Lufthansa légitársasággal, amely flottájának több mint 90%-át tartja kényszerűen a földön a koronavírus-járvány miatt. A lehetséges megoldások között szerepel egy több milliárd eurós állami segélycsomag, illetve a részesedésvásárlás is.

Read More »

Több ezer fős átmeneti kórházakkal készül Nagy-Britannia

A hétvégén megnyílik Londonban az a hatalmas, négyezer személyes átmeneti koronavírus-kórház, amelyet a főváros legnagyobb fedett rendezvényközpontjában, a kelet-londoni ExCel csarnokban alakítanak ki a hadsereg segítségével. Emellett két hasonló - csak koronavírusos pácienseket ellátó, több ezer személyes átmeneti kórház létesül Birminghamben és Manchesterben is.

Read More »

Nem úszta meg a csődöt a Vapiano

A likviditás helyreállításához 36,7 millió euróra lett volna szükség, de a meghatározó részvényesekkel és a társasággal együttműködő bankokkal nem sikerült megállapodásra jutni. Ennek hiányában a német állami programok forrásaira sem lehet pályázni, így nem maradt más választás, mint a csődeljárás.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás