Igazán szívélyesre sikerült a Trump-Erdogan találkozó

Régi jó barátjának nevezte a török államfőt Donald Trump amerikai elnök, aki szerda délután a Fehér Házban fogadta Recep Tayyip Erdogant. A török elnök még Washingtonba érkezése előtt úgy nyilatkozott, hogy egyetért Trumppal a fennálló vitás kérdések megoldásának fontosságában.

Donald Trump a tárgyalások előtt a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: Észak-Szíriában tűzszünet van, Ankara és a kurdok vezette erők tiszteletben tartják az erre vonatkozó megállapodást. Az elnök hangsúlyozta azt is, hogy a Szíriában lévő amerikai haderő biztosította az olajmezők biztonságát.

Trump kifejtette: Erdogan elnökkel megvitatják Ankara orosz fegyvervásárlásait és Törökország az F-35-ös amerikai vadászrepülő-programból történt felfüggesztését is.

Törökország Sz-400-as orosz légvédelmi rakétarendszer megvásárlásáról kötött szerződést Moszkvával, júliusban meg is kapta az első szállítmányt, de még nem aktiválta a rendszert. Washington már korábban is nehezményezte az ügyletet, és válaszul befagyasztotta Ankara részvételét az amerikai F-35-ös harcirepülő-programban, vagyis nem ad el a törököknek F-35-ös vadászbombázókat. Az amerikai kormányzat amiatt aggódik, hogy a bombázóval kapcsolatos érzékeny információk az orosz hírszerzéshez kerülhetnek.

Washington aggodalmait vasárnap Robert O’Brien amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó fogalmazta meg ismételten egy televíziós interjúban. „A NATO-ban nincs helyük orosz fegyverrendszereknek, és Törökország szankciókat kockáztat vásárlásukkal” – jelentette ki.

Az újságírók megkérdezték Erdogant arról az amerikai állampolgárról, az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egyik elfogott dzsihadistájáról is, akit visszaküldtek az Egyesült Államokba, de egyelőre Görögország és Törökország között rekedt. „Ha ott ragadt a határnál, az már nem a mi ügyünk. Mi továbbra is visszaküldjük őket” – fogalmazott a török elnök.

Törökország hétfőn kezdte meg az elfogott dzsihadisták visszaküldését szülőföldjükre, s az első terrorista egy amerikai állampolgár volt. A török-görög határhoz szállították, de Görögország nem engedte be, a törökök pedig nem engedik vissza őt a határtól.

A tárgyalások után tartott közös sajtókonferencián Donald Trump a török elnök „nagy rajongójának” mondta magát. A megbeszéléseket őszintének és gyümölcsözőnek minősítette, s úgy fogalmazott: lehetségesnek tartja az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer ankarai vásárlása miatti viták elsimítását. Annak ellenére, hogy ez a vásárlás – mint mondta – komoly kihívást jelent, arra számít, hogy „ezt valamiképpen sikerül majd áthidalnunk”.

Hasonlóképpen nyilatkozott Erdogan is. A török államfő elmondta: közölte az amerikai elnökkel, hogy Ankara készen áll megfelelő feltételek mellett, azaz reális áron Patriot rakétákat vásárolni Washingtontól.

Washington, 2019. november 13.
Recep Tayyip Erdogan török államfő (b) és Donald Trump amerikai elnök megbeszélést tart a washingtoni Fehér Ház Ovális Irodájában 2019. november 13-án.
MTI/AP/Evan Vucci

Erdogan kitért az amerikai képviselőházban október végén elsöprő többséggel – 405:11 arányban – elfogadott határozatra is, amely népirtásnak minősítette, hogy az Oszmán Birodalom legyilkolt másfél millió örményt a 20. század elején. A határozat elfogadását sértőnek nevezte, és szerinte az beárnyékolta az amerikai-török kapcsolatokat is.

Meg nem nevezett „terrorista szimpatizánsokat” emlegetve, arról beszélt, hogy sokan félreinformálással próbálnak meg ártani a NATO-szövetségesek egymás közti kapcsolatainak. Az amerikai képviselőházi határozatot is ilyen kísérletnek minősítette, mert – mint fogalmazott – szintén az volt a célja, hogy ártson a két szövetséges állam viszonyának.

A török elnök „elfogadhatatlannak” minősítette Emmanuel Macron francia államfő NATO-ról tett kijelentését. Macron a napokban azt mondta, hogy a NATO „agyhalott”.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »