Rendeződni látszik a török-amerikai vita

Hulusi Akar török védelmi miniszter szerdán meggyőződését fejezte ki, hogy Törökország és az Egyesült Államok felül tud emelkedni az amerikai F-35-ös vadászbombázó repülőgépek fejlesztési programjával kapcsolatos “nézeteltéréseken”, amelyeket az okozott, hogy Ankara júliusban fogadni kezdte a Moszkvától vásárolt orosz Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer alkatrészeit.

Az orosz ütegek beszerzése miatt az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) a partnerországokkal egyetértésben kilátásba helyezte, hogy kezdeményezi Törökország kizárását a programból, valamint felbontja az F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást. Washington ugyanis attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai képességeiről. A képzési programban részt vevő török pilóták és a kiszolgáló személyzet július végén-augusztus elején hazatért az Egyesült Államokból.

Az NTV török hírtelevízió beszámolója szerint Hulusi Akar úgy nyilatkozott, hogy Ankara az amerikai Patriot légvédelmi rendszerből ugyancsak vásárolhat. Jelezte: ez a kérdés szintén napirendre kerülhet Recep Tayyip Erdogan török és Donald Trump amerikai elnök november 13-ára tervezett washingtoni találkozóján.

A török védelmi tárca vezetője hangoztatta: “Törökország a NATO középpontjában van, nem megy sehova”. Hozzátette azonban: “NATO-szövetségeseink részéről nehézségek adódnak a megértésünkben”.

  • Korábban írtuk:

A miniszter arról is beszámolt, hogy az északkelet-szíriai török hadművelet október 9-i megindítását követően az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet mintegy 200 harcosa került a török hadsereg kezére. Közölte: Ankara “a megfelelő módon és a megfelelő helyeken” ellenőrzése alatt tartja az IÁ tagjait. Ennek némileg ellentmond Trump egyik szerdai Twitter-bejegyzése, amelyben úgy vélekedett, hogy a dzsihadisták elfogott harcosai nem szabadultak ki kurd fogságukból.

A török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) nevű fegyveres csoport a Törökország által terrorszervezetként és nemzetbiztonsági fenyegetésként kezelt Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen indított offenzívát Északkelet-Szíriában az ott állomásozó amerikai alakulatok kivonását követően. Ankara és Washington október 17-én megállapodást kötött egy 120 órás tűzszünetről, majd ennek lejárta előtt, kedden, Erdogan és Vlagyimir Putyin orosz elnök Szocsiban újabb, ezúttal 150 óráig érvényes tűzszünetben állapodott meg. Az amerikai-török megállapodás értelmében a kurd harcosoknak a tűzszünet idején ki kellett vonulniuk a térségből, az orosz-török egyezmény pedig rögzítette, hogy a török határ melletti 30 kilométeres sáv egészét el kell hagyniuk, beleértve Tel Rifaat és Manbídzs városát is.

Akar a szíriai menekültek millióinak hazatérését célzó, Ankara által Északkelet-Szíriába tervezett biztonsági övezettel kapcsolatban azt mondta, hogy meg fogja hallgatni Németország javaslatát a NATO-tagállamok csütörtökön kezdődő, kétnapos védelmi miniszteri tanácskozásán, s adott esetben fontolóra veszik azt. Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter elképzelése szerint a NATO és Oroszország együttműködésével, nemzetközi ellenőrzés alatt kell biztonsági övezetet kialakítani a török-szíriai határvidék szíriai oldalán.

Szergej Versinyin orosz külügyminiszter-helyettes szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján ugyanakkor elvetette Kramp-Karrenbauer javaslatát, mert szerinte arra a Szocsiban kedden megkötött orosz-török megállapodás után már nincs szükség. Az orosz diplomata úgy fogalmazott: “leállt Törökország katonai tevékenysége ezen a területen, elejét vették a további katonai összeütközéseknek, s lefektették az alapját annak, hogy az összes kérdést párbeszéd útján oldják meg”.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Az ujgur átnevelőtáborokat leleplező titkos kínai dokumentumokról közölt cikket a NYT

A New York Times több mint 400 oldalnyi, kiszivárgott kínai kormányzati dokumentumról közölt cikket, amely a Hszincsiangban élő muszlim kisebbségek - becslések szerint mintegy egymillió ujgur, kazah és egyéb nemzetiség - tömeges internálásának részleteit fedi fel. A kínai kormány hétfőn fércmunkának nevezte a lap hétvégi tudósítását, amely Peking szerint szelektíven értelmezi a tényeket.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás