A japánok nincsenek oda a készpénzmentesség ötletéért

Japánban a készpénz az úr – legalábbis az idős állampolgárok számára mindenképp, akik igencsak idegenkednek a készpénzmentesség gondolatától.

Abe Sindzó japán miniszterelnök arra irányuló törekvése, hogy több japán ember váltson készpénz nélküli fizetési módokra némi sikerrel jár ugyan, de messze nem hozza az elvárt eredményeket. A japánok ugyanis a világ legelszántabb készpénzhasználói közé tartoznak, és inkább otthoni széfekben gyűjtik a készpénzt, semhogy bankjukra bíznák. Ehhez hozzájön a rohamosan öregedő társadalmuk, ami által egyre több az idős polgár, akik ellenállnak mindenféle változásnak, ami pedig ahhoz vezet, hogy Japán még inkább lemarad a mobil alkalmazásos fizetések és az elektronikus pénz bevezetésének terén.

Tokió 2025-re meg akarja duplázni – azaz a mostani 20 százalékról 40-re akarja feltornázni – a készpénzmentes települések számát. A végső cél pedig 80 százalék, mégpedig azért, hogy ezáltal is ösztönözzék a munkatermelékenységet. Japán jelenleg ugyanis messze le van maradva a többi térségbeli országhoz képest: a Payments Japan Association adatai szerint Dél-Koreában a tranzakciók 96 százaléka, míg Kínában 66 százalékuk készpénzmentes.

A digitális tranzakciókra való átállás segítene Japánnak megbirkózni a csökkenő népességgel és a szűk munkaerőpiaccal. A készpénz nélküli fizetési módok ugyanis lehetővé teszik az üzletek számára az értékesítési becslések automatizálását, a bankok számára pedig a költséges pénzkiadó automaták számának csökkentését.

A vásárlókat kedvezmények bevezetésével igyekeznek rávenni az e-pénz használatára – ami különösen jól jön most, hogy október 1-jétől megemelték a forgalmi adó mértékét az országban. A támogatásokra 2,57 milliárd dollárt különítettek el, amit a vásárlók “pontok” formájában kapnak meg, ha az üzletekben készpénz nélküli fizetési módokat használnak.

A változás szele

A nagy tech-cégek – például a SoftBank, a Yahoo Japan, a Mercari és a LINE – agresszív kampányokkal igyekeztek reklámozni elektronikus fizetési rendszereiket. Közülük néhányan – legalábbis az elején – sikerrel is jártak: a SoftBank és a Yahoo Japan együttes tulajdonában lévő PayPay QR-kódos fizetési alkalmazást letöltők száma augusztus óta 5 millióval (15 millióra) emelkedett, részben a kormány kampányának köszönhetően.

Az East Japan Railway esetében szintén hatékonyan indult a kampány: a vasúttársaság elektronikus elszámolási rendszeréhez több mint egymillióan csatlakoztak szeptember óta. “Az ügyfelek élvezik az elektronikus fizetés kényelmét, miközben mi csökkentjük a költségeket azáltal, hogy nem kell jegyeket nyomtatnunk. Ez egy ‘mindenki nyer’-szituáció” – mondta Tomoyuki Soyama, a vállalat vezérigazgató-helyettese.

A Mizuho Financial Group becslései szerint a készpénzes tranzakciókkal járó közvetlen költségek – beleértve a pénztárosok bérét – évente körülbelül 73,6 milliárd dollárt tesznek ki. A készpénz nélküli fizetés drasztikusan csökkenti ezeket a költségeket.

Satoshi Kumagai, a Lawson kiskereskedelmi üzletlánc pénzügyi szolgáltatásokért és digitális üzletért felelős alelnöke azt mondta, hogy a készpénz nélküli fizetések aránya októbertől 25 százalékra nőtt, szemben a korábbi 20 százalékkal.

“Az lenne a legideálisabb, ha az összes ügylet készpénz nélküli lenne, tekintettel a munkaerőhiányra és az ügyfelek kényelmének fokozására. Ugyanakkor meg kell találnunk annak a módját, hogy segítsünk azoknak az idős polgároknak, akiknek nehézséget okoz, hogy készpénz nélkül vásároljanak” – fejtette ki a Reuters hírügynökségnek.

Készpénz-felhalmozás

A japánok megtakarításaik mintegy felét készpénzben tartják. Ez az arány pedig magasabb az idősek körében, akik közül sokan azért ragaszkodnak a készpénzhez, hogy elejét vegyék az esetleges pazarló kiadásoknak.

“Mindenki szereti a készpénzt, vagy nem így van?” – mondta egy 65 éves Tokióban élő nő, miközben egy digitális fizetési alkalmazás hirdetését nézte. “Nem érdekel a készpénz nélküli fizetés. Kényelmetlenül érezném magam, mert mi van akkor, ha például elvesztem a mobiltelefonomat? Emellett az sem egyértelmű számomra, hogy mennyit költök. Ezzel szemben azt mindig látom, mennyi pénzt veszek ki a pénztárcámból” – magyarázta.

Számos kisvállalkozásnak szintén problémás a készpénz nélküli fizetési módokra történő átállás. “Ezek nagy része ugyanis a napi készpénzbevételre támaszkodik és így biztosítja működését” – mondta Yukio Kawano, a japán szupermarketek iparági vezetője.

Az alacsony bűnözési ráta, a rendkívül alacsony kamatlábak és az országos ATM-hálózat miatt a készpénz csak még nagyobb népszerűségnek örvend Japánban, kevés ösztönzést adva az embereknek az elektronikus fizetési módokra való áttéréshez.

Ez a tendencia azonban fokozatosan megváltozhat, lévén a kereskedelmi bankok redukálják ATM-jeik számát, csökkentve a fogyasztók készpénzhez való hozzáférését. Ennek ellenére nem lesz könnyű meggyőzni az időseket – akik a lakosság közel egyharmadát alkotják -, hogy változtassanak bevett szokásaikon.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Reuters

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »