Lejárt az idő, indul a török-orosz ellenőrzés Északkelet-Szíriában

A török kormány kedden bejelentette, hogy Oroszországgal közösen fog járőrözést folytatni Északkelet-Szíriában, miután a nap folyamán letelt a 150 órás, Ankara és Moszkva által kidolgozott tűzszüneti megállapodás, amelynek értelmében a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciának ki kellett vonulnia a térségből.

„Az idő lejárt. A térségben folytatandó közös járőrözésekkel fogjuk megállapítani, hogy a terroristák kivonultak-e vagy sem” – írta egy Twitter-bejegyzésben Fahrettin Altun, a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója. Törökország terrorszervezetnek tartja az YPG-t, amely szerinte a területén tevékeny Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak szövetségese.

Közép-európai idő szerint kedden délután 4 órakor telt le az a Szíria északkeleti részére vonatkozó 150 órás tűzszünet, amely során az YPG-nek ki kellett vonulnia a Törökországgal közös, határ menti térségből. A Kreml küldöttsége kedden Törökországba látogatott, hogy megvitassa annak a megállapodásnak a részleteit, amelyet Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök kötött október 22-én az oroszországi Szocsi városában. A kedd délutáni ülésen megtervezték a fegyvernyugvást követő lépéseket – tudatta egy közleményben a török védelmi minisztérium.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kedden Jerevánban bejelentette, hogy a határidő lejárta előtt befejeződött a kurd alegységek kivonása az északkelet-szíriai biztonsági övezetből. A török elnök később Ankarában, a Török Köztársaság megalapításának ünnepén elmondott beszédében megerősítette: orosz tisztségviselők arról tájékoztatták a török hatóságokat, hogy az YPG a határidő lejárta előtt kivonult a térségből. Hozzátette, hogy a Szíriával kapcsolatos orosz-török tárgyalások folytatódnak.

Jurij Borenkov vezérőrnagy, a szembenálló szíriai felek békítésére létrehozott orosz katonai központ vezetője Moszkvában elmondta, hogy eddig 68 kurd fegyveres egységet, összesen mintegy 34 ezer harcost, valamint 3000 fegyvert és katonai felszerelést vontak ki a határtól mintegy 30 kilométerre. Eközben a szíriai kormányerők 84 határátkelőhelyet létesítettek a közös határ mentén, ebből 60-at Kamsili és 24-et Kobani térségében.

A tűzszünet ellenére összecsapások törtek ki kedden a szíriai kormányerők és a törökpárti felkelők között, amiben a szíriai hadsereg legalább hét tagja és négy lázadó vesztette életét – jelentette a szíriai polgárháború eseményeiről 2011 óta kiterjedt aktivistahálózata révén rendszeresen beszámoló Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet. Az EFE spanyol hírügynökség megjegyzi: mind az YPG, mind Törökország a fegyvernyugvás folyamatos megsértéséről számolt be, Ankara aknagránátokkal, gépfegyverekkel, drónokkal és mesterlövészek által végrehajtott támadásokat tulajdonított az YPG-nek.

Mégis összecsaptak a törökök a szíriai kormányerőkkel

Rász el-Ajn, 2019. október 26.
Szíriai kormánykatonák érkeznek a szíriai Rász el-Ajn közelében 2019. október 26-án.
MTI/AP

Törökország már most kétmillió szíriai visszatelepítéséről beszél

Törökország legalább kétmillió menekültet telepít vissza Szíria északi részébe, ahol előzőleg megindította Béke Forrása fedőnevű hadműveletet – jelentette be Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter az orosz és iráni hivatalai partnerével közös genfi sajtótájékoztatóján kedd este. A politikus hangsúlyozta, hogy „a visszatérésnek biztonságosnak és a nemzetközi joggal összhangban lévőnek kell lennie, amelynek kapcsán egyeztetni kell az ENSZ munkatársaival”.

A török külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a jelenleg török ellenőrzés alatt álló észak-szíriai térséget átengedik a szíriai vezetésnek, amikor a kormányerők képesek lesznek megvédeni a régiót és fel tudnak lépni a terrorszervezetekkel szemben.

Cavusoglu kiemelte: Törökország megtisztította az észak-szíriai régiót az általa terrorszervezetnek tartott YPG-től és az Iszlám Állam dzsihadista szervezettől, s egyben megerősítette, hogy a szíriai alkotmányozó bizottság szerdán kezdi meg munkáját Genfben. A testület létrejöttét nagy és bátor lépésnek nevezte a konfliktus politikai rendezésének útján.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a testület tevékenységét nem fogják majd kívülről befolyásolni határidők kiszabásával, míg a bizottság tagjai kompromisszumra fognak törekedni, és építő jellegű együttműködést fognak folytatni a lehető legszélesebb egyetértés kialakítása érdekében. Az orosz miniszter beszélt arról is, hogy a három ország közös nyilatkozatban támogatta Szíria szuverenitásának és területi épségének megőrzését. A dokumentum aláírói hitet tettek a terrorizmus kiirtása mellett. Lavrov egyúttal hangsúlyozta, hogy elutasítják a szeparatista törekvéseket, s kijelentette: Oroszország, Törökország és Irán folytatni fogja együttműködését a szíriai konfliktus szereplőivel az ország stabilitása érdekében és a terroristák megsemmisítése végett.

Lavrov szót ejtett arról is, hogy az orosz, iráni és török katonai tevékenységet a szíriai vezetés jóváhagyta, „szemben az Egyesült Államok illegális műveleteivel”. „Csakúgy mint az Idlíbbel kapcsolatos, Szocsiban egy éve született megállapodásokat, úgy a szíriai-török határral kapcsolatos október 22-i egyezséget is jóváhagyta a damaszkuszi kormány, személyesen pedig Bassár el-Aszad szíriai elnök, de a kurdok is” – mondta. „Ezért abból indulhatunk ki, hogy a tevékenység, amelyről most szó van, a béke megvalósítását, valamint Szíria szuverenitásának és területi épségének megőrzését szolgálja” – hangoztatta Lavrov.

Kijelentette, hogy az Egyesült Államok az olajlelőhelyek szélsőségesektől történő megvédésének ürügyén akar Szíriában maradni, miután bejelentette csapatai kivonását. Hozzátette: még az Irakba kivont egységeket is visszafordították.

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter ezzel összefüggésben arról beszélt: Oroszország, Irán és Törökország csapatai addig maradnak Szíriában, míg az ország vezetése és népe ezt akarja. Szintén azt hangsúlyozta, hogy az orosz és az iráni erők a szíriai kormány kérésére vannak a közel-keleti állam területén.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Az USA törvénytervezetet szavazott meg Törökország ellen

Az amerikai képviselőház kedden törvénytervezetet fogadott el, amelyben elítélte Törökország észak-szíriai invázióját. A kétpárti egyetértéssel előterjesztett és 403:16 arányban elfogadott javaslat egyben arra kötelezi Donald Trump amerikai elnököt, hogy szankciókat és egyéb korlátozásokat foganatosítson Törökország ellen és török tisztségviselőkkel szemben. A büntetőintézkedésekkel egyebek között megszigorítanák a fegyvereladásokat Törökország számára és korlátoznák magas rangú török tisztségviselők amerikai beutazását, valamint hozzáférésüket az esetlegesen az Egyesült Államokban lévő vagyonukhoz.

A jogszabály addig marad érvényben, amíg Törökország ki nem vonul Szíria északi vidékeiről.

Elemzők szerint a határozat megszavazása nem csupán Ankara megbüntetéséről szól, hanem jelzés Donald Trump számára is. A törvényhozók szerint ugyanis az amerikai elnök lehetővé tette a török inváziót és közben cserbenhagyta az Egyesült Államok korábbi szövetségeseit, a szíriai kurdokat. A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű ernyőszervezet, amelyet a kurdok irányítanak, Washington támogatója és szövetségese volt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban.

Donald Trump október elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok kivonja csapatait Szíriából. Döntését még republikánus politikusok is élesen bírálták, mert szerintük ezzel lehetővé tette Törökországnak, hogy behatoljon Észak-Szíriába és visszavonulásra kényszerítse az ott harcoló kurd erőket. A szíriai kurdokat Ankara mindig is veszélyesnek vélte a törökországi, szakadár kurd erőkkel ápolt kapcsolataik miatt.

A török hadsereg október 9-én indított támadást a szíriai kurdok ellen Északkelet-Szíriában, hogy az ott állomásozó amerikai alakulatok kivonása után – állítása szerint – biztonsági övezetet alakítson ki a határ mentén, és kiűzze onnan az SDF fegyvereseit.

Forrás: MTI/TASZSZ/dpa/Kitekintő

Friss hírek

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »
Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »