_

Előrehozott választást tartanak Nagy-Britanniában

A londoni alsóház kedd este megszavazta a konzervatív párti kormány indítványát az előrehozott parlamenti választás kiírásáról. Ha a törvénytervezetet a felső kamara, a Lordok Háza is jóváhagyja, ami biztosra vehető, az Egyesült Királyságban a kormány indítványa alapján december 12-én tartják a választást.

Az alsóház hétórás vita után, harmadik olvasatban, 438-20 arányban hagyta jóvá a javaslatot. Ez a szavazatarány arra vall, hogy számos ellenzéki képviselő tartózkodott. Közvetlenül a végszavazás előtt a képviselők elutasították a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt módosító javaslatát, amelyben december 9-i választási időpont szerepelt.

Boris Johnson miniszterelnök előzőleg háromszor próbálkozott az előrehozott választás kiírásának alsóházi elfogadtatásával parlamenti határozat formájában, mindháromszor sikertelenül.

A következő választás a parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében 2022-ben lett volna esedékes. A törvény alapján kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban ahhoz, hogy parlamenti határozattal ki lehessen írni az előrehozott választást.

Ez elengedhetetlenné tette, hogy a Munkáspárt is megszavazza a javaslatot. A Labour azonban eddig rendre elzárkózott Boris Johnson indítványának elfogadásától, azzal az elsődleges érvvel, hogy a választás előtt ki kell zárni a brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen megszűnését. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője azonban az árnyékkormány keddi ülése után bejelentette: mivel az Európai Unió előző nap beleegyezett a Brexit három hónappal történő elhalasztásába, megszűnt a rendezetlen kilépés veszélye, és így teljesült a Munkáspárt által szabott feltétel.

Kedden a kormány törvénytervezet formájában terjesztette ismét a ház elé az indítványt, és ennek jóváhagyásához egyszerű többség is elég volt. A sors fintoraként azonban ezúttal megvolt a kétharmados többség is, sőt azt néggyel meg is haladta a támogató voksok száma.

A kedd esti alsóházi jóváhagyás után a tervezet a Lordok Háza elé kerül, amelynek szintén mérlegelnie kell az indítványt és a felsőházi tagok részéről esetleg felmerülő módosító javaslatokat. Teljesen valószínűtlen azonban, hogy a felső kamara bármiféle módon késleltetné az előrehozott választásról szóló indítvány végleges jóváhagyását, és a javaslat II. Erzsébet királynő ugyancsak formalitásnak tekinthető jóváhagyása után a hét végéig törvényerőre emelkedhet.

London, 2019. október 29.
Boris Johnson konzervatív párti brit miniszterelnök a parlament ülésére indul londoni rezidenciájáról 2019. október 29-én. A brit törvényhozás az előző nap elfogadta a brit EU-tagság megszűnésének legkésőbb 2020. január 31-ig halasztásáról hozott uniós döntést, amely értelmében a kiválás feltételrendszerét rögzítő új szerződés korábbi ratifikálása esetén a szigetország tagsága akár november 30-án vagy december 31-én is megszűnhet. Jeremy Corbyn, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője bejelentette, hogy pártja támogatja az előrehozott parlamenti választás kiírását.
MTI/AP/Frank Augstein

A kormányzati indítványhoz a kedd esti alsóházi jóváhagyás előtt több ellenzéki módosító javaslat érkezett. Ezek között szerepelt a szavazási jogosultság korhatárának leszállítása 18 évről 16 évre, valamint az, hogy a választáson részt vehessenek az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok is. A Downing Street közölte, hogy ha ezeket a Ház megszavazza, akkor Boris Johnson visszavonja az előrehozott választás kiírását célzó indítványt. Ezeket a módosító javaslatokat azonban az ülést vezető alsóházi alelnök végül nem vette fel a napirendi pontok közé, így ezekről nem is szavaztak a képviselők.

A napirendre került egyetlen módosítási javaslat a korábbi, december 9-i választási időpontot célzó munkáspárti indítvány volt. A Labour ezt azzal az indokkal terjesztette be, hogy így a konzervatív kormány a parlamentben már nem tudta volna újból benyújtani a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást ratifikálás végett.

A Downing Street már a szavazás előtt tényként közölte, hogy Boris Johnson semmiféleképpen nem fogja a választások előtt újraindítani a Brexit halasztásának kezdeményezése után leállított ratifikációs folyamatot, az ellenzék álláspontja szerint azonban ebben az ígéretben nem lehet megbízni, és ezért kell minél előbb feloszlatni a parlamentet.

A korábbi időpont leszavazása miatt az alsóházi végszavazáson számos ellenzéki képviselő nem vett részt.

Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke hétfőn jelentette be, hogy az EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a Brexit halasztását kezdeményező brit indítványt. A halasztás a brit kezdeményezésnek megfelelően 2020. január 31-ig terjedhet. Az EU döntéséig október 31-e volt a Brexit-határnap, vagyis a halasztási kérés elfogadása nélkül az Egyesült Királyság csütörtökön kilépett volna az Európai Unióból, mégpedig elfogadott Brexit-megállapodás nélkül, mert a londoni parlament nem ratifikálta a kilépés feltételeiről kötött új egyezményt.

Johnson október 19-én kezdeményezte Tusknak küldött – egyet nem értését erőteljesen hangsúlyozó – levelében a kilépés halasztását. A brit miniszterelnök ezzel annak az ellenzéki kezdeményezésű, szeptemberben elfogadott törvénynek tett eleget, amely előírta, hogy ha a parlament október 19-ig nem fogadja el a Brexit feltételeit rögzítő megállapodást és a megállapodás nélküli Brexitre sem ad felhatalmazást, a kormánynak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés három hónappal történő halasztását.

A halasztási döntés elfogadásáról Tusknak hétfő este küldött újabb levelében a brit kormányfő azt írta: attól tart, hogy a mostani brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért Brexit-megállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása. Johnson közölte: emiatt kezdeményezte az előrehozott választások kiírását decemberre, egy olyan új parlament megválasztása végett, amely képes a brit alkotmányos normáknak megfelelően rendezni ezt a kérdést.

A brit választási törvény szerint a parlamentet a választás időpontja előtt 25 munkanappal kell feloszlatni. Ez azt jelenti, hogy a parlamentet várhatóan november 6-án oszlatják fel, és akkor kezdődik hivatalosan a választási kampány.

Nagy-Britanniában 1923-ban tartottak legutóbb parlamenti választást decemberben.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Megállapodott Kína és az USA, szünetel a vámháború

Megállapodásra jutott az Egyesült Államok és Kína: a kereskedelmi vitájukat részben rendező egyezség keretében Peking vállalta, hogy az eddiginél több amerikai terméket és szolgáltatást vásárol, Washington pedig csökkenti a kínai árukra kivetett vámokat, illetve nem vezeti be december 15-én az újabb, évi 160 milliárd dollár értékű kínai termékeket sújtó 15 százalékos pótvámot.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás